355. szám Széppróza

Minden gömbölyű

Mindenki készült, lótott-futott az ünnep előtti forgatagban, én szabadságra mentem, bár nekem is sok volt a teendőm. A legkisebb lányomat felhozta a nevelőszülő (mert ott él), és találkozhattam vele, engedte, hogy a karácsonyt nálam töltse, s csak azután vigyem vissza. Persze ennek igazán örültem, közben izgultam, mert nem vittem...
356. szám Vers

Kár volt

Felismerés Már pislákoló Est-hajnal szűrt fényénél Hasított belém a Felismerés Nem elég embernek Születned Az állatoknál vadabb Emberré kell válnod Hogy Légy „valaki” Ahhoz hogy a végén Rájöjj Kár volt Megszületni január hónap, harmadik díj 0
357. szám Vers

A Nincstelen VII.

Régen, még éreztem lágy, simító kezet: – Hűvösen érintett lázforró éjszakán, Lebegett felettem, mint betűn ékezet, Hajával simított angyalarcú Anyám. Andalgón ballagtunk ketten a világba. Könyörtelen idő: – mint kinek esze ment – Barázdálta testét a ráncok románca, Hívták az angyalok, ott van a mennyben fent. Azóta jajgató bennem...
355. szám Vers

3 haiku

I. hold szüzet csókol barackbimbó feslene halk halál lebben II. hegyi templomnál féltékeny magányom fáj követ smárolok III. éjszaka árnya búskomor kép türkiz lagúnák jó barátom tücsök emlékére 0
356. szám Vers

Csikágó-ciklus XXIII.

…a büfék árai plafonon járnak, ám az utazók pultoknál sorjáznak; sápad a gépi Cola, ropognak a fogak. Csapolt bor illatozva csábít szolgálattól fáradt katonát: szódával kutyulja Tokaji borát. A lacikonyhán párát morogva pattog a kolbász a sokszor szűrt avas olajban. A séf ujján férc-kötés, sovány nyakában sárguló kötény. Papírtáljain...
357. szám Vers

Talán, ha…?

Talán ha gazdag lennék, volna pénzem, de ha volna pénzem, gazdag lennék-e? Talán ha szomjas lennék, innék, de ha iszom, szomjas vagyok-e? Talán ha gyilkos lennék tudnék ölni, de ha ölök gyilkos vagyok-e? Talán ha költõ lennék, verset írnék, Talán ha okos lennék, mindenre tudnám a választ, és ha...
353. szám Vers

Helyzetjelentés II.

Apró lázadásokat temetek, Kétes varázsigéket feledek, Hogy nyugalmam legyen. Meditálok ferde fényszögeken, Ideákat gyártok lelki betegen, Hogy nyugalmam legyen. DE: Nem érdekel az „elvárattatik” Mások nyugalma is csak bevadít, Hát maradok nyugtalan 0
355. szám Vers

A Nincstelen V.

Gonosz velem a sors; – csak ebben bőkezű. Mézet csordít néha, az csészém mellé hull, Ettől a híg teám mindig epe ízű; – Mikor belecsöppen, akkor meg kiborul Hamis álmot hintő rongy, céda sorsasszony, Miért nem vetsz nekem puha dunnás ágyat? Ellöktél magadtól, fekszem a haraszton. Adhatnál már egyszer...
356. szám Vers

Alamizsna és adomány

1. Kéregetőnek csörren, ha csörren a pénz, zsíros kalapba, vagy kézbe. És mint egy hívő gyónás után továbblépsz, Öntelten, előre nézve. Esetleg még egy kéz, esetleg még egy kalap, melyekbe még csörren tőled. Mész tovább és kezed zsebedben marad, nem adsz a kéregetőknek. Holnap, holnapután ennyire sem futja, így...
357. szám Vers

Mindenkit érhet baleset

Jesssssssssszusom! Hát nem defektet kaptam?! Bosszankodott a derék pótkerék. Ilyen nincs! Nem is volt, el sem hiszem, hiszen én mindig is a más kárán tanultam. Tehetem, kimondom kereken: jobb nekem így, a háttérbe szorultan. Mióta csak az eszemet tudom, a csavarhúzó készlet mellett a csomagtartóban lapultam. Jól megfértünk a...
354. szám Riport

Egy fontos év vége – beszélgetés Boros Györgyivel

Boros Györgyit, a Fedél Nélkül egyik koordinátorát Laci faggatta az elmúlt évről – Kezdjük a külsőségekkel. Volt-e változás a lap küllemében, példányszámában? – Megpróbálok minél több adatot csempészni válaszaimba, ahogy egy igazi éves beszámolóba illik. A Fedél Nélkül formája 2006-hoz képest nem változott, 151. számunk megjelenése óta nyolc oldalon,...
355. szám Vers

Verseny az esztendőkkel

Mint a kutya silány házában. Legeslegutolsó a családban, Kiverten és sárral dobáltan, És mégis híven és bátran kínált Egyedül a határban. Fázva és Szeleknek kitártan amit kiáltok Úgy kiáltom vénen, magamban és Ziláltan, sárosan. Rugdalva ruhát Híven, remegve és bátran. Magamra maradtam magamra és Hangom mint vén kutya hangja...
356. szám Vers

Nyírkércsre emlékezem

…a büfék árai plafonon járnak, ám az utazók pultoknál sorjáznak; sápad a gépi Cola, ropognak a fogak. Csapolt bor illatozva csábít szolgálattól fáradt katonát: szódával kutyulja Tokaji borát. A lacikonyhán párát morogva pattog a kolbász a sokszor szűrt avas olajban. A séf ujján férc-kötés, sovány nyakában sárguló kötény. Papírtáljain...
357. szám Vers

Egy költőnőnek I.

…ha férfi volnál, bátrabban írnál nőkhöz verseket… holott megtehetnéd így is; nem szép, hogy magadba sírtál s nagyobb bűn: mit világtól rejtegettél tollad nyomán is alig tör utat. Mind őrt állunk, míg halálunk – mulat és egyszer majd megkérdi: mit kerestél? éltél? csontjaid koporsódba rakták rég, miért hiszed? –...
353. szám Riport

Kulcsra zárt szabadság – beszélgetés Sebestyén Szabolccsal

Rövid beszélgetés Sebestyén Szabolccsal, a Vajda 3 Csomagmegőrző és Nappali Melegedő vezetőjével FN: – Mesélnél egy kicsit a Csomagmegőrzőről? Miért volt rá szükség? SSz: – Úgy gondolom, mindenki látott már hatalmas pakkokkal megrakott hajléktalan embereket a városban, ezeknek az embereknek a csomagjukban rejlő ingóságok jelentik minden vagyonukat. A csomagokhoz...
354. szám Széppróza

Művészsors

A zsűri visszautasította a képet. Totya kedvtelésből kezdett el festeni, de egy idő után úgy érezte, felnőtt a nagyokhoz. A régi festőket szerette. A realizmust. Azok még tudták. Most egy alföldi tájat festett, csikóssal, gulyással, gémes kúttal – szóval egy igazi, hamisítatlan magyar tájat. Igen jól sikerült és mégis:...
355. szám 604. szám Vers

Film és valóság

Mindig így. Az egyik elmegy. Még visszanéz, az ajtót halkan zárja. A másik ébred. Kihűlt a párna, és tudja jól, hiába várja. Film. Nincs itt a vég, reménykedünk: majd megtalálja. Most is így. Felébredünk, csend vesz körül, az ajtó zárva. Deja vue. – oly ismerős, elment megint. Kihűlt a...
356. szám Vers

Mondóka

Négy hónapja cipőm sarka elkopott, elkopott. Nem néz már rám, sem úrilány, sem kokott, sem kokott. Kabátomon nagy szakadás     szaka         szaka             szakadék Jó lenne még megmaradni     mara         mara             maradék Mivé lettem, mi a nevem     neve   ...
357. szám Vers

Csikágó-ciklus XXIV.

…a földalattiból átrohanva a placcon: nyújtózhatnak a vonaton, van, ki a sakkozóknál ragadva a táblára kandikálva andalog s tart, hogy nyugtából valakit kihoz a szuszt is visszafojtja: bármikor királynővé válhat a sötét gyalog… Távol ül a lány, tartása laza, tarka cédulát rak a lapok közé s óvott kincsként hull...