…dübörgő haus hatol agyamba és szétbombázva gondolataimat visszhangzik a fal hasadékaiban. Csillan a fém az orrban, a nyakban, övön s bőrkabáton: srácok táncolnak a taktusra: ritmus ring a láncokban s tarka taréjba fésült hajakban, bakancs döng a boros flakonoknál s gazdáik rásandítanak az úrra, ki zakójában pénzt csörömpöl –...
– Sajnálom …, de itt csak egy évig maradhatnak. Valahogy meg kell oldaniuk – válaszolta mégis a vezető néni. Tudom, hogy így van ez, de akkor nagyon megijedtem, mert nem tudtam hova fogunk menni. – Ne félj kicsim, majd megoldjuk ezt is közösen. Neked nincs mitől félned – ölelt...
tovább
Likes
…közönséges vagy. Ha nem egyetemre mentél volna, drága kurva lennél egy utcasarkon. Formás fenekedbe férfiak fúrnák farkukat mennél mélyebbre, sose élveznél, mindennap meghágnának vagy négyszer, forró sperma folyna arcodról s részegeskednél. Koszos képzetem játéka mindez, mert, ha így lenne – rohannék is hozzád rögtön a pénzemmel s nem lennék...
tovább
Likes
…hűvös márvány támogatja hátát és mégis sziklaként áll fél lábán az áradatban. Tompán és kutatva vár maszkja, a várócsarnok pillér árnya moccan s mintha tinta zuhanna pillantására, az időt mulatja csonkolt markában pár fakó fillér. Futtában falja a túrós táskát a járőr, a gőzölgő kávét torkába önti s rohan...
tovább
Likes
…benned csak pusztul az éj nyomtalan és sehogy se tud túlnőni önmagán; minden érzésed közhelyből fakad és észre sem veszed. Hol az a vagány, fölvágott nyelvű csaj, ki oly’ sokszor a fél világnak is ellentmondott, rólam már nem is beszélve. Vagy talán nem léteztél soha; mesterkélt volna fájdalmad s...
tovább
Likes
A csövi, aki akkoriban még maga is írogatott, az Astóriánál futott össze a Szörnyeteggel. A Szörnyeteg ötven év körüli, pályakezdő költő volt; nevét onnan kapta, hogy rabiátus természete nem tűrt semmiféle – művére vonatkozó – elmarasztaló kritikát. A legenyhébb bírálatokra is vérbenforgó szemmel reagált, és – mondják – volt,...
tovább
Likes
Démoni a kacaj, sírnak az angyalok, Tobzódik bennem a sóskönnyű vinnyogás. Ne szórjatok átkot, mert már zavart vagyok! Zörrenő lelkem egy zajongó kintornás. Ólomból a testem, lerogyaszt a kínom, Sorsomból ültetek anyámnak virágot, Fájdalmam dübörög az elhagyott síron: – Nem a mennybolt zengett, csak virág kiáltott. A megtorpant imám...
tovább
Likes
Az anyag halálos Mozdulatlanságban Van eltemetve Önmagával. Csak az elemek Játszanak vele. Milyen világ az, Ahol a gaz Haszontalan növény Vígan él Az ízletes gyümölcs Teremni akaró – Beteges És a sok kártevő Miatt szenved Milyen világ az, Ahol az állat A másik Utódaira támad, És kölyköket étkezik? Az...
tovább
Likes
Végül is nagy nehezen úgy döntöttem, hogy tartalékolom a hideg téli éjszakára a kevéske megmaradt piámat. Az üveget elhelyeztem a sporttáskámba, majd az összes holmimat eldugtam a ház melletti bokorba. Azt gondoltam, hogy körülnézek még egy kicsit a csomagjaim nélkül a sötét és a hideg ellenére. Kimásztam a garázson...
tovább
Likes
A hajnal már kezd kibontakozni az éjszaka öleléséből. A csillagok pislogva nézik a derengő hajnal ébredését. Állok a loggián és várom az előadást. Közben leskelődöm. Sündisznó szalad át a garázsok előtti placcon. Öt hónapja várom ezt a találkozást. Kialaudhatta magát. A feketerigók kezdik a hangversenyt. Látni még nem látom...
tovább
Likes
gyűlölt szenvedély e táj kívül feslett belül zord kegyetlenül rideg halál meztélábhoz kesztyűt hord nadrágjában nincsen spárga kürtőkalap lógó orr hitel és a madzag drága folt hátára újabb folt kölcsön a nyár tél is kölcsön ősz a tavasz sem övé vigyen vegyen sokat költsön száz bankárt nyaka köré éjtől...
tovább
Likes
besompolyog a vers körülnéz továbbmegy visszatér visszatér a költő meghal s feltámad s feltámad nedves lesz a tenyér pattan az ér a homlok ércfalán dobol göröngy jézusok máriák júdások tamások bámulják a rácsot megszületett a csoda: felsír a vers költő feje hullik porba 0
tovább
Likes
Lepedők, amelyek enyhén neorealista nápolyi stílusban száradnak a kötélen mit sem sejtve, mígnem egy szemüveges fiatalember, mai szóval terrorista, talán szabadságharcos, de minimum megtévedt pozitív hős, aki lassú és látványos haldoklásával összevérzi az egyébként sokat látott lepedőket. Innentől kezdve véres lepedők… Abban az időben még létezett a filmnyelv, rendezők...
tovább
Likes
E pillanatban utazhatnékom támadt. Sokat nézegettem a világatlaszaimon az Antarktisztól kissé északra elfekvő Kerguélen-szigetet, amely szinte lakatlanul bújik meg az Indiai-óceán déli részén, messze minden szárazföld és lakott területtől. A szigetek a leírások alapján a XIX. Században bálnavadászok pihenőhelyeként szolgált. A XX. században a franciák telepítettek a szigetre meteorológiai...
tovább
Likes
Mit tesz az osztriga, ha homokszem kerül kagylói közé és puha, nedvdús testébe hatol? Borzalmas ez az idegen anyag, akadályozza életműködését, sőt végső soron a létére tör. És akkor ez a kicsiny lény – a létfenntartás ösztönére hallgatva –, kétségbeesésében, élethalálharcában elkezd egy csodálatos anyagot kiválasztani, amit gyötrelme termelt....
tovább
Likes
Éledezik, megújul a természet, a réteken pompáznak a virágok. Az ibolya, a tulipán, a kökörcsin, az aranyeső, az aranyvessző és a barka. A kis kertekben megkezdődött a tavaszi munka. Ilyenkor a talaj felásása a legfontosabb munka, utána a vetés következik. Most vetik el a zöldségmagokat, a krumplit és a...
tovább
Likes
Míg lépteim alatt a kemény út kopog, Meglegyint néha az utazók reménye, Bárhol is ballagok szívemben szűz vagyok, Csalogatva hív az utak kerge fénye. Ha rám kacsint az éj, csillagnak köszönök, Közöttük bandukol álmodó reményem, Távolból üzenő apró fénylő rögök: – Fényszarvú bogárkák éjfekete réten. Minden az otthonom, a...
tovább
Likes
Mottó: „Az élet olyan tragikus. Az egyik nap még itt van az ember, a másik nap szintén.” Köpött egy nagyot. Utálta az egészet, utált mindent. A kerítés tövében ücsörgött – miért nincs több pad ebben a rohadt városban? – bámulta a szemben lévő hajléktalanszállót. Be kell mennie – a...
tovább
Likes
Ötvenegy éves koromban váltam munkanélkülivé. Hogyan? Kerek perec. Ily módon hozták tudomásomra: a továbbiakban nem tartanak igényt áldásosnak addig sem nagyon nevezhető munkámra, tevékenységemre. De nem is ez a minősítés, jellemzés volt a baj elsődlegesen, hanem az, hogy úgy mond „túl koros” lettem, tettre kész, életerős fiatalok tapossák egymás...
tovább
Likes
Országúton alkonyati csendben Míg luxusautók suhannak tovább Egy vén csavargó s hű kutyája ketten Bandukolnak mind két jó barát Fúj a szél, dalol a hó A vagabund csak egyre mendegél Míg mások boldog otthonokban élnek Nekünk csak az országút jutott Nincs otthonunk, bokrokban alszunk Lakbérrel hátralékban mi sosem vagyunk...
tovább
Likes