1. B.agóhiten élő nyakas paraszt, A.kiért nem zeng harang, sem malaszt, S.em a lova nem nyerít rá olykor, A.mint kicsivel is többet kortyolt… 2. B.akafántos vén kos, A.b ovo nem fontos S.alabakter csonka A.nagramma csonkja. 3. B.etyár élet, két picula, vad kaland, A.bsztinensnek betegség, ha torka nagy… S.ommás szégyen...
Bezártság, összezártság önmagammal Ráérően, türelmesen egymagamban. A dzsumbujban íratlan törvény Cigarettafüst, idióta önértékelésem Kivénhedni látszik, stílusosan fejezem ki magamat én Csöbörből vödörbe kerültem Kavarog a gyomrom, hányinger, cseng a fülem A pusztulásnak bűze átjár. Családom, édesanyám, szüleim – itt élnem-halnom kell. A hideg ágyon számoljam a napot és feljegyezzem....
Válasz vagyok a kérdésre, Sebtapasz egy vérzésre. De lehetnék tudatlanság, Vagy egy pallos, ami kettévág. Varázsló vagyok, csábító, Ajánlatokkal kábító. Elbűvölő szépséggel, Játszadozom a népséggel. A kiszikkadt agyat megtöltöm, Felnyitom a lélekbörtönt. Az pedig majd messze száll, Én meg lelövöm szép madarát. Kárt teszek vagy gyógyítok, Inspirálok vagy bénítok....
A sötét alagútnak, ahova most nézek falán gyöngyházszín derengnek hűvös neonfények. A sín görbületére most éles fény vetül; s én elindulok szembe, végleg egyedül. 0
Várakozás a télre a hóra A jóra a szépre a szóra Várakozás a hitre a fényre A gyógyító segítő kézre Várakozás barátra társra Az önzetlen gondoskodásra Várakozás a békére a csendre A világot átfogó rendre Mindig várakozunk valamire valakire A várakozás marad A várakozás a mi ügyünk Várakozás szerelemre...
Fúj a szél, mintha milliárd emlék szúrna Fáj a tél, a boldogság elmúlt újra. lesz-e még tavasz? A Jóisten tudja, Furcsa magányom egy vadgalamb búgja. Sírok most a szélben, bánom, amit tettem Nem tudom, hogy rossz miért is lettem Isten ellenére roszz útra tértem Szeretni akartam, tettem nem is...
Fél, de remél. Nonkonformista, mégis megalkuvó – Látszatot tagad, ám a lényeg marad: azt hiszi ő más. de a muszáj rányomja bélyegét, megkötözi két kezét, s közössé tesz különbséget, embereket így eggyé vesz, egy kalap alá, mindenkit egy Nap alá. Hiába a Nagy Változatosság, még a Kénytelenség önrabszolgaság. 0
Befutottunk az erdőbe, A fényből a sötétségbe, Ugye, csak én érzem úgy, tán Sosem lehet már ugyanúgy– Mint rég? Oly szép álomra talált szemem, Majdhogynem visszahozta hitem, És akkor hirtelen ott találtam, Magam egy üres szobában, Kérdéseim bőven akadnak még! Vissza-vissza!–Ha túl sűrű a köd, Vissza-vissza!– A hátunk mögött...
Mikor Jóistenünk; – örök hála neki. Teremtését a földre terjeszté ki, embert is teremtett; – nem sokat, de többet. Rétet is teremtett; – tágasat, szép zöldet. Látta a teremtés túlságosan zöld lett, ráadást teremtett; – mégpedig a möggyet. Legyen az embernek mindörökre áldás, csőben sült pulykához nagyon finom mártás....
Kényszer szülte írások, Úgy érzem, hogy dadogok. Ha verset akarsz olvasni, Régieket kell keresni. Leírtak ők már mindent, Kiaknáztak minden kincset. József Attila, Petőfi, ők igen, Ők tudtak verset írni. Minden leírtak már, Nyomort és szépet, Te csak ápolhatod Az értékes emléket. Nincs új téma, mit Szebben leírnál, De...
KÖSZÖNJÜK KRISZTUS! Kinek adod bizalmadat? „Szűl pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből.” Máté 1:21 A Fiú születése(nem üres bölcselkedés).Isten megjelent testben. Örömüzenet:nem maradok a halálban. Ha elfogadom Őt. A pásztorok,a bölcsek. A Csillag,József és Mária. A kegyelem a szeretet,irgalom....
Hogy megértsem önt, erről már letettem, hiszen nem megérteni önt, nem nehéz; közreműködni önnel lehetetlen, mindkettőnknek jobb, ha ezzel szembenéz. Nem jövök ki az „ilyen” természettel, hisz közös gondolat nem sok van bennünk; és bár verse annyi van mint a tenger, egyet is hiba lenne közzétennünk. Hiszen egyikben sincs...
Rézi néni azt hitte, hogy már sohasem lesz vége a télnek! Ám az időjárás-felelős a mennyekben kiadta a parancsot a pajkos szélgyerekeknek, hogy még az írmagját is fújják el a zimankónak. A fák nagyot nyújtóztak, az orgonabokrok kizöldültek, és az aranyeső élénksárga ruhába öltözött. Az idős hölgy élte a...
Dadogós ez az Este Selypít minden csendje! Sántít! – bár csak tipegne – Hozzám a múló idő jó lenne, ha nem sietne! Az égbolt derekán a Tejút-öve Szemedben csillámlik minden Nap-köve Dadogós ez az Este Gitárom is néma Megpendül a Hold fénye húrjain néha Csak ne lennék ilyen...
Julinak szeretettel! Ez a szirénák városa. Lehet este nyolc, hajnali három, vagy akár reggel hét. Lehetnek az ajtók, ablakok zárva, a redőnyök leeresztve. Ez akkor is a szirénák városa marad. Kíméletlenül és tántoríthatatlanul visszhangzik a sok váltakozó vinnyogás a fejemben. Az ágyon fekszem, cigarettázom. A füst nyújtózkodik a plafon...
Éjünk kéjünk napunk adunk s kapunk vakablak élünk félve a létünk van-e valami amit érünk el oda s vissza mivégre mit adunk a másiknak s tőle inkább miért kérünk Éj nap tenger fűk fák múló pillanat de magasrendű kéj ha minden egyes nap a másiknak adod magadat all out...
Milyen lesz a jövőképem Legbelülről én úgy érzem Van kiút és van remény Nem lehetek oly szegény Hogy ne tegyek érte semmit Ne maradjon más csak a hit Ez kevés a boldogsághoz Hogy alapjában megváltozz Hogy örülhess minden napnak Emberek kik sok jót kapnak Könnyen haladnak az úton De...
Áldozati gyertyák sárgás fénnyel égtek. Oltárra állítva misztikumban éltek. Füstcsíkotok fölszáll, föl a csendes térbe. Ember reményével, leborul térdére. Kezét összeteszi, bízva kér, könyörög. Gyertyáknak fényében lelkével nyöszörög. Lehet, hogy csak zengi köszöntő szavait. teljesülve tudja apró kis vágyait. Térdel örömében, térdel bánatában. Gyertyáknak fényében, ember mivoltában 0
Úr kezembe adta rég e hideg pengét. Jelezte, akarta: vegyem üzenetét. Pengének az árka – jelmondat rejteke, S hite van, vagy átka? Eszem nem sejtette. Sok száz éves a vas, s a felirat rajta. Lovagkor nem avas intelmét takarta: „Non ti fidar di...
Véres vánkosra vaku villan csigolyán csorbult kés éle csillan mely átmetszett bőrt, izmot és artériát míg elakadt végül… (Hisz elakad itt minden, barátaim, előbb-utóbb; ebben a lét alatti létben, a patkányszürke társadalmi éjben, a véres szerzésben és a kéjben az alvilág sötét ösvényein.) Majd a DNS-teszten eldől az ítélet!...