489. szám Vers

Falusi ember

Kapumat már nem zörgeti senki… a levelesláda kész pazarlás… a sok halott rokon nem ír mán levelet és pénzt se hoz nekem a gazsuláló postás. Mostanában mindig egyedül vagyok, magamban beszélek míg el-elmatatok… vagy a kutyával zsémbelek… ő meg rám morog. Olyanok vagyunk már mi ketten mint a kulcsavesztett,...
468. szám 487. szám 644. szám Vers

Végzetes Diagnózis

     Gyógyíthatatlan.- Hallod, s nem érted, bár a szó dobhártyádon, mint harkály odvas fán, kopog. Idő kell hozzá, amíg megszokod. Bújnál, menekülnél, te esztelen ámokfutó! Hogy könnyebb légy, elszórnál mindent, ami eldobható.      Gyógyíthatatlan.- Ijedt szíved veri e szó ritmusát, őrjítő dallamára írsz disszonáns szimfóniát, s magadnak...
490. szám Interjú

Énekesnő a pult mögött – Beszélgetés Németh Jucival 

Mesélj, kérlek, egy keveset a gyermekkorodról! Kicsiként állítólag felváltva hordozott az egész família, nem akartam aludni. 5 évesen a helyi abc kenyerespultjára tettek fel anyukámék, mert kérték az eladók h énekeljem el a „Pancsoló kislányt”, újra és újra.  Általános iskolásként gyerekzenekarom lett, elkezdtem dalokat faragni gitáron, megzenésítettünk verseket, fuvoláztam,...
487. szám Vers

Kata

Volt egy lány: Kata, Így hívták őtet, Szívemre varrt reá Áldott szép csipkéket.   Jaj, de nagyon rákészülten, Jaj, de nagyon rögtönzötten, Futottam, mire beértem, pont elértem Katát, Mikor nyitotta már, – Fordult a kulcs a zárban – A lépcsőház ajtaját… Rám nézett, akár egy kaucsuk baba, Rám nézett,...
490. szám Széppróza

Universum Universitas (Istenképző Egyetem)

Universum Universitas (Istenképző egyetem) Mégiscsak beadta a diplomamunkáját, hiába mondta a konzulense, hogy ez így nem az igazi, javítani kell rajta. Ő igenis látta, hogy jó. – A barátod vagyok. Az a feladatom, hogy rávilágítsak a hibákra. Kételkedem… Valójában ellenségének tekintette a konzulensét. A diplomavédésre alaposan felkészült. Meglepte a...
483. szám Vers

Tubicám

Szóltam s kezemre szállt A Béke madara Én megfogtam puha pelyhes nyakát S lecsavartam szomorú szemű kis fejét Meleg bíborsós vére lecsorgott kezemen S becsorgott szeretetem gyűlöletlyukacsaiba Betöltvén azokat fehérré merevedett Lelkemből egy hószínű galamb Szállt  F E L II. Hiába hívom nem jön már a békemadár Szárnya szivárvány...
486. szám Széppróza

Meteorit-támadás

Egy kisboltban futottam össze Feri bácsival. Ő jó és tisztességes ember gondoltam elmondom neki a dolgot. – Feri bátyám, hallotta a hírt? – Nem én – nézett rám. – Bejelentették a világ összes TV csatornáján, hogy egy nagy meteoritraj tart a Föld felé, az összeütközés elkerülhetetlen és ki fog...
483. szám Vers

Gyónás előtt 

  A szemerkélő esőt arcomba vágja a szél, Féltőn szerető Istenem szemében úszom, A bűnbánat elvetett magvaitól várom, Hogy terebélyessé nőjön a kegyelem, De egyre csak nehéz lépteimet nyögi az utca, És fojtogatja torkomat a félsz. A riadalom, hogy a napok Megint egy fájó évvé állnak össze- Mindörökre ostorozni...
486. szám Széppróza

Szorgos pék

Szorgos pék fia nagyon szerette édesapját, ezért ő is pék akart lenni. Apja számtalanszor elismételte neki: “Ne miattam legyél pék. Ez nem  szakma, fiam, hanem hivatás, amit szeretned kell. A lelked egy részét is belegyúrod a tésztába, attól olyan élő.” Ha a tészta nem élne, nem is növekedne. “Csak az...
484. szám Interjú

“Támogatjuk a hajléktalanok civil szervezeteit” – Beszélgetés Dr. Molnár Szabolccsal alpolgármesterrel

Dr. Molnár Szabolcs 1971-ben született, nős, három gyermeke van. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem, Vegyészmérnöki Karán végezte (PhD), kémiai tudományterület (1999). Számos közéleti tevékenységei közül említhető a HÖOK a Hallgatókért Alapítvány kuratóriumi tagsága, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagsága. 2010. óta Újpest Önkormányzatának alpolgármestere. Kedvelt időtöltése a családi...
486. szám Széppróza

A kezesbárány

A bárányka komótosan végzett az utolsó falattal is. Nincs több, elfogyott. Jóllakottan leheveredett a fűbe, és emlékezett. Emlékezett az édesanyjára, akinek egy húsvét előtti napon nyoma veszett. Akkortájt többen elvesztek, főleg a fiatalok közül. Gondolom, anyu vitte el őket a nyuszihoz. De inkább elölről kezdem a történetet. Időszámításom előtt...
484. szám Széppróza

Kedves Hajléktalan Barátom!

Ugye nem haragszol, hogy így, ilyen váratlanul rád rontok a levelemmel?  Vagy nem is tudom… Haragudj, hiszen megteheted. Csak arra kérlek, olvasd el, ha már a kezedbe került, és hidd el, fontos lehet neked is, nem csak nekem. Furcsa, de szinte látlak magam előtt, ahogy a homlokod ráncolod a...
486. szám Vers

Bicikli

egész katedrálisok estek ki szemed katedrájából lábaim elé feszítővasként lógtak karjaid szíveim trezorját feltörni kész lerövidült álomban tartva őket összetört szirmok ként ölelve verseket írt hasadra az ereimben lüktető vér és szavak repültek messze sóhajaink szelében – csókok szárnyán szikrázó fény… azt mondtam szeretlek s erre elaludtál * lelkeink...
484. szám Széppróza

A hála

Élt egyszer a hatalmas Tiensan hegység völgyeinek egyikében egy öreg, megözvegyült vadász, akit Vu-Tan-nak hívtak. Ez az öreg éppen nyugovóra készült térni házikójában, mikor is a hópárduc rémisztő, ugyanakkor rémült üvöltését hallotta az ablaka alatt: – Engedj be, ments meg engem testvérem! Gonosz vadászok üldöznek, hogy hófehér bundámért leterítsenek....
486. szám Vers

Nekem a tűzliliom

Keserű düh marcangol. A tehetetlenség megöl. Emlékezz barátom a nyárra: a halál aratott közöttünk. Nekem a tűzliliom az élet virága. Míg forró szirma fényesen ragyog, a teremtő nem alkotta hiába művét. Értelme van annak, hogy itt vagyunk. Emlékezz barátom: a Tűzliliom téren sirattuk a haldokló ürügyén önmagunk, sűrűn kortyolva...
484. szám Vers

Szösszent tett

két éve volt hogy három éve elmúlt ami öt évvel ezelőtt történt s már jóval azt megelőzően a semmibe hullt át ami még csak jó tíz év múlva lesz * Mindent elnyelt a tenger – a Dirac-féle, a Schrödi- macskamosoly, a lét örvénye, a levés mi téttelen, a világ...
486. szám Vers

Könyvjelző

Na igen, ez valóban érdekes- -könyvjelző lett a fényképedből, amit annak idején alig tudtam kikönyörögni tőled. Most komolyan gondolkozom azon, hogy megkérem festőművész barátomat, alkosson rólad egy portrét; elfér a ezen a szétszögelt falon, a polaroidot pedig felragasztom valami kartonra, és ameddig olvani tudok, addig akaratod ellenére is szemezni...
484. szám Vers

Ha megöregszel

Ha megöregszel a szürke néneként ott bólogatsz a tűznél, könyvemet lapozd, idézve ifjú-szép szemed mélységes árnya közt a puha fényt, s hogy szépséged a hulló mosolyodat hányan szerették, hány hű s álbarát, de változékony arcod bánatát s zarándoklelked egy szerette csak. S míg meghajolsz az izzó rács fele, szomorkás...