490. szám Széppróza

Universum Universitas (Istenképző Egyetem)

By

Universum Universitas
(Istenképző egyetem)

Mégiscsak beadta a diplomamunkáját, hiába mondta a konzulense, hogy ez így nem az igazi, javítani kell rajta. Ő igenis látta, hogy jó.
– A barátod vagyok. Az a feladatom, hogy rávilágítsak a hibákra. Kételkedem…
Valójában ellenségének tekintette a konzulensét.
A diplomavédésre alaposan felkészült. Meglepte a tizenhárom tagú vizsgabizottság értetlensége és vaskalapossága. A vizsgaelnök kezdte:
– Hogyan hozta létre a munkadarabot?
– Robbantással.
Hatalmas felhördülés a vizsgabizottság tagjai között.
– Micsoda?
– Robbantás?
– Ilyen nem létezhet!
A vizsgaelnök a puszta akaratával rendet teremtett.
– Mit robbantott fel, hol és hogyan?
– A számomra elkülönített tér közepére helyeztem egy fotont és az akaratommal robbantottam fel. Akkora energiát közöltem a fotonnal, hogy abból 10 a 211. hatványon számú atom keletkezett. Természetesen az anyag csomósodott, forró gömbök keletkeztek. A kisebbek gyorsan hűltek, a nagyobbaknál beindult a magfúzió.
– Ez szép. Miként formálta meg?
– Végül annyira bonyolultra terveztem a fő elemet, hogy kénytelen voltam csak szűk területre korlátozni…
– Ez már megint miféle munka? – kiáltott közbe a bizottság egyik tagja.
– Nem lehetett másként megoldani. Olyan ökoszisztémát terveztem, melynek az önfenntartáshoz szigorúan zárt rendszerre van szüksége. Ez nem lehet nagyobb egy kis szegmensnél…
– Mennyire bonyolult a szisztéma és hogyan hozta létre?
– Először a létrehozást mondanám el. A forró, táguló és kavargó tér egy nyugalmasabb részén addig hűtöttem egy anyagcsomót, amíg szilárd kéreg keletkezett rajta. Ezen a kérgen helyeztem el a nagymennyiségű vizet, mely az alapból különböző ásványokat, főként sót oldott ki. De terveztem légkört is, mely képes a párolgó vizet megtartani egy ideig és a légmozgás segítségével vízmentes területek fölé szállítani, ahol eső formájában a talajra kerülhet. Ezután a szilárd kéreggel, vízzel és légkörrel rendelkező anyagcsomóhoz hozzárendeltem egy alrendszert, központi égitesttel, mely önfenntartó fúziós energiával működik, több egyensúlyfenntartó bolygót és mellékbolygót. Ezek után élőlényeket hoztam létre. Először egysejtűeket, majd egysejtűek telepeit, később növényeket, majd állatokat is. A szisztéma lényege, hogy a víz és a talaj a központi égitest sugárzásának energiájával együtt táplálja a növényeket, a növények táplálják az állatok jelentős részét, majd a növényevők táplálékul szolgálnak eltérő emésztőrendszerű állatoknak…
Megint közbevágott valaki: – Épeszű isten nem teremt olyan világot, ahol egyik élőlény a másiknak a tápláléka!
Az elnök ismét nyugtatólag avatkozott közbe.
– Bolond isten viszont nem képes alkotni. Folytassa, kérem.
– Legvégül intelligens élőlényeket hoztam létre…
Most már az elnök is felhördült.
– Ezt hogy merészelte? Ez nem engedélyezett tevékenység. Az intelligencia a mi sajátosságunk! Mi szüksége volt erre?
– Bevallom, az a cél vezérelt, hogy imádjanak. Szeretetre vágyom és dicséretre.
– Hallgató! Ez túl megy minden ésszerűség határán! A diplomamunkáját így nem fogadjuk el! – dörögte a vizsgaelnök. – Amúgy az ön imádatán kívül milyen tevékenységet folytatnak a teremtményei?
– Arról vitatkoznak, hogy én létezem-e vagy sem, ha igen, mit várok tőlük és mit nem. Ezért adtam nekik szent könyveket, amelyekből megtudhatnak rólam mindent. De sajnos azon is főleg vitatkoznak. És háborúznak…
Az utolsó szót már csak suttogni merte. De persze mindenki meghallotta.
– Háborúznak? Ez mit jelent?
– Hát megölik egymást.
– És megeszik azt, akit megölnek?
– Nem. A többségüknek van más tápláléka. Csak végszükségben, vagy a tőlem elidegenedett vallásúak közül néhányan esznek embert.
– Szóval még csak nem is táplálkozás céljából ölik egymást, hanem csak az ölés kedvéért! – A vizsgaelnök kifejezni sem tudta rettenetes felháborodásának mértékét.
– A végső döntésünk a következő: meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy egyik élőlény a másik tápláléka. Minden élőlény csak vizet, ásványokat és a központi energiaforrásból fényt vehet magához táplálékul. Végül pedig ki kell venni a rendszerből az intelligenciát. Ha ez megtörténik, fennmaradhat az alkotása. Ellenkező esetben meg kell semmisíteni.
– De hát ez ma már 7 milliárd intelligens élőlényt jelent! Nem akarom elpusztítani őket!
– Nem kell megölnie őket. Mi nem kedveljük az agressziót. Csak az intelligenciát kell elvenni tőlük.
– Az más. Végül is ezen már régóta dolgozom. Mondhatom, szép sikereim vannak, főként a hatalommal rendelkezők körében.

You may also like