Címezve tisztelettel Baky Lászlónak, a Fedél Nélkül egyik bölcs szerzőjének Ki fogja megörökíteni valaha, valahol, valakinek a Bakyt? Nem vátesz ez, hanem szomorú magány. A Baky magánya ez, aki a Fedél Nélkül őszen pipázgató, végtelen bölcsességgel gondolkodó szerzőjéé és az enyém, aki végignézi… Végignézi mindannyiótok majdnem minden napját tehetetlenül,...
Interjúalanyom Baranyecz János, más néven: Branyó. Ő az, akit legtöbben saját környezetében is csak Branyóként ismernek, de e becenév mindenkinek mást jelent. Van, akinek a Branyó Experience zenekar frontembere jut eszébe, vannak, akik a volt válogatott bokszolóra emlékezhetnek, sokan egy TV-sorozat emlékezetes szereplőjét ismerik fel benne, és van, akinek...
read more
Likes
Esteledik, a Brooklyn-híd felett tűnik el a Nap. A férfi kedvenc foteljében üldögél, pohárka vörösbort kortyolgat, kéklő füstöt eregetvén, szertartásosan pipázgat. A festményt nézi a kandalló feletti falrészen. XVI. századbeli ismeretlen itáliai festő alkotása. Két hónapja vásárolta egy new yorki képaukción, hét helyi értékes számot írva csekkfüzetébe. A festményen...
read more
Likes
Április havának porszíttas napfénye vetítődik a kétágyas kórterem ajtó felőli falára. Kora hajnala a majdnem éjszakai időnek, a csapnak csepegő hangja hasonlatos ahhoz, mintha egy végtelen tizedes számot számlálna az ember: azontúl hogy már nincs is jelentősége magának az eredménynek. Frenky egyedül ébredezik, egy idősebb bácsi a tá tá...
read more
Likes
(a toll, az egér fegyverével) Röpdös az ember kulturlényi szíve. Elégült mosollyal. Dolhetünk is már, sejh, hátra, él még! Mégse halt hát ki, hisz szinte szorongva aggódtunk, jó néhány évtizede immár, hogy hova tunt a hajdan oly dús és mélyen szántó, bölcsességes népköltészet? Nálunk, akár a szláv-latin a más,...
read more
Likes
Engedtessék meg, hogy ezúttal balatoni élményünket egy régi, régi, de napjainkban is aktuális operett sláger idézésével kezdjem. Azaz: csak a szépre emlékezem – egy boldog régi nyár (utoljára). Hogy miért? Nem a pesszimizmus kényszeríti ki belőlem ezt a dalt, de nekem ez a közeli ősz összességében sem hozta azt...
read more
Likes
Miért nem indulok el Mert süketen vakon és bénán Tombol bennem az élni akarás De vak szemeimmel nem látom a virágokkal telehintett utat Süket füleimmel nem hallom az isteni igéző zenét Melytől béna...
read more
Likes
Egy ködös őszi reggelen az utcakövén egy néni térdepel munkába igyekeznek az emberek én lelassítok, de tovább sietek. Visszanézve meggondolom magamat kihúzom összegörnyedt vállamat szégyenpír lepi el zavart arcomat hisz nem robog el előlem a gyorsvonat. Odaérve a néni szemébe nézek zavaros pillantásától szinte félek nem hagyom ott, nem...
read more
Likes
Lehúnyt szemmel le-lecsuklik őszes feje dajkált,szoptatott eleget, felnevelt öt gyermeket manapság még két uncsikát dédelget ezer kiló meggyet _ rummal _ annyit bizton befőzött..! takarítást,mosást _ ..győzött Virágküldő,tojás-küldő nagyimra és Édesre emlékezem rajtuk csupa áldás legyen 0
read more
Likes
Ebben a szobán nyílik ki az álmok szépsége, A lelkünk csendje, és minden gondolatunk, Amiket magunkban álmodunk vérünkben, lelkünkben érzünk almainkban így élünk, De hogyan járunk a földön napjainkban, Amikor az aprókat számolod, az 50-eseket előre, mert azok nagyobbak, a húszasokat amik de jó, hogy megvannak, az aprókat, amik...
read more
Likes
Tagadom a biztos lépteket miket a megszabott úton a harmónia szabályai szerint léphetek – csak az ordináré sáros egyenetlenül szétszórt lábnyom az igaz mit nem gátol semmi járom avagy iga – nem hagyom hogy a szimmetria bilincse tartsa vezesse félútra a kezem – mert fölrobbant széttép az élet Ránctalanná...
read more
Likes
kicsavart rongy az arc a csillagok tejet cipelő mellek szegény anyák gyermekei sírnak a költők egymásnak írnak könyökölök a kavics-asztal sarkán szám szélén féknyomok elakadt szavak elakadt versek kihűlő számmal lángra lobbantom a tüzet: grízt pirítok elpirulnak fölöttem a csillagok 0
read more
Likes
Mundruczó Kornél arra született, hogy filmrendező legyen, alkotásait az egész világon ismerik. Ha a díjakat, melyeket a világ filmszemléin, filmfesztiváljain művészi munkájának méltó elismeréseként kapott, kezdődően 2000-ben a Legjobb elsőfilmesnek járó díjjal, a 31. Magyar filmszemlén a Nincsen nekem vágyam semmi című filmjéért, és bezárva a legutóbbi, 2014-ben, Cannes-ban...
read more
Likes
lusta szellő kavicsot bámul éjfél acsarog félsziget lánya alél lantom érvel temető sír kuvik fél remegő hónap álnok napokat szül középkor liheg itt erdeinkben ibolyák kelletik bájaikat bús rozé krúdy gyulát várja kék asszony lapul köd les álmos harisnyát szép szemű fut leszaladt zöld penész életeden vén halál táncos...
read more
Likes
Z. Ottokár – saját meghatározása szerint – posztreformer, pszihodelikus, progresszív, alanyi költő volt. Igaz, ilyen kategóriát a művészet, illetve irodalomtörténet nem ismer, de mivel a költő – többek között a dematerizált, meghasonlott sóhajok szerzője – minden fórumon imígyen aposztrofálta önmagát, hinnünk kell, hogy önreflexiójával mégiscsak lehetett létjogosultsága, valóságalapja. Igaz,...
read more
Likes
Szász Lillával az élet, a valóság és a társadalom viselt dolgairól beszélgetni olyan, mintha kiszakadnánk tér és idő folytonosságából. Még inkább olyan, ha ismerjük a képeit. Így, Kedves Olvasó, bár ez nem a reklám helye, ha teheted, mégis szörfölj el egy kicsit a szaszlilla.hu-n. Azt hiszem, az átlagnál többet...
read more
Likes
Hol nászmenet, Hol gyászmenet, E várost vaj ‘ ki fejti meg? Túlontúl sok a töredék, Jónak lenni még nem elég. Túlontúl sok a házfalakon Golyó ütötte fájó nyom. Titokzatos jelszavak, Munkások, hontalanok, urak. Akkora konfrontáció Uralkodik, hogy bármi jó, Ami fájdalom nélküli, S ki szabad bátran mondani. Merengeni egy...
read more
Likes
Ha Berlinben jársz, feltétlenül nézz meg egy „utcalapot” közelről. Csodálkozni fogsz, hogy milyen „szerény”. A magyar Fedél Nélkülnek a nyomába se érhet. Millió reklámanyag szebb papírra van nyomtatva, mint a berlini /obdachlos/ újság. De hát ez van, ezzel kell kenyeret, vagy italra, kábszerre valót keresni az itteni hajléktalan embereknek....
read more
Likes
Boldogtalan szememben a tűzvész rémült freskói lobognak hiába nyíltak már ki a lélek újjongó fehér szárnyai. A legfájdalmasabb percet vártam vártam égő homlokomra a távoli és a tiszta kezet az elérhetetlen vígaszt. A lemondás nézett a szemembe mint a magányos vezeklés az utolsó és dermesztő imát hozzá hajolva mondtam...
read more
Likes
A csövi élete végeztével – mint az várható volt – a Pokolra került, és mint egyszerű kazánfűtő ördög dolgozott a Pokol legmélyebb bugyrában. Sötét, nedves, nyomasztó helyiség volt a kazánház, ahogy csak ezer eleven kóbor kutya szeme világított. Egyszer aztán a kétkezi Ördög fülébe jutott a hír, hogy a...
read more
Likes