A megbeszélt esti séta közben szinte végig havazott. Egymás mellett lépkedünk, talpunk alatt ropog a friss, finom hótakaró. Megérkezünk a már téli álomban szunnyadó, de még így is csodás természet közepébe. A szemedbe nézek, s ártatlan tekintetedben mintha a világ kicsit szebbnek látszana. Hajad és vállad a tél árulkodó...
Hogy nézzek a jövőbe Egy ócska lyukas cipőbe Rongyos kabát kikopott A szemétbe kidobott Ingemnek csak nyaka van Megvartam de hasztalan Málik szakad ócska anyag Ha itt varom ott meg szakad Szörös vagyok hajam kusza A járásom enyhén suta Sulyomat már nem is mérem 5o vol tmár nagyon régen...
read more
Likes
Ferenczi György elképzelhetetlen szájharmonika nélkül, bár mostanában egyre többször hegedűt is csap az álla alá. A világ legjobb szájharmonikásaként kitüntetett zenész érdeklődése mára erősen a népzene és az akusztikus játékmód felé fordult, rejtve, de tovább használva a blues-alapokat. Hangszer-virtuozitása, sajátos humora és zenei nyitottsága műfajtól és korosztálytól egyaránt...
read more
Likes
Szelíd vágyakkal flörtöl a nappal, Negédes békéjén ring az idő. Bár amott garral, léha haraggal Már zivatar nyargal, kerge eső. Borzong a reggel, bár a meleggel Nem bánik csínján a rőtedő Nap, Már lehűl éjjel, méla kedéllyel S néha gyér dérrel terhes alap. Csendülő hangok visszhangja zengő Makkol a...
read more
Likes
– Fejezd be! – Mit fejezzek be? – mondta a Férfi, inkább unottan, mint kérdő hangsúllyal. – Idegesít. – így a Nő – Mi a jó fene idegesít? – A zörgés. A zörgésed. – Én zörgök? – Igen, te. Azzal a nyavalyás újságpapírral. – Ez zavar? Azt autók zaja,...
read more
Likes
Nézd…! hogy szállnak el illúziók… enyém is, tiéd is, barátom… Nyirokból nem lesz csak nátha, imbolyogsz reményeddel, hogy hátha… az idő fájáról holt álmok potyognak mára. — Lyukas kalapot csordultig töltő férges diók —: A haraszt magától nem zörög; új vágyú mezsgyén feszengve farol a lelkekben zizegő mákony. Körön...
read more
Likes
Jelentem, bevezetésre kínálok egy új napot a nemzeti és nemzetközi szervezeteknek. Illetékesség hiányában fordulok egyet a HÍD alatt; és bal lábbal kelek fel. Belebotlom a kiskutyámba, és rúgok egyet rajta. (Pont itt kell lábatlankodnia?) Lehúzom a félcipőmet, nem bírom a szagát. Útban van a kukás LAPÁT! (Is-is) Haragszom a...
read more
Likes
A polc telis-tele több rakás, olvasásra És továbbgondolásra váró kötettel, De te kint ülsz az erkélyen valami Retro-puffon; vízzel félig töltött Műanyagpohárba hamuzol, és lesed a Galambokat, ahogyan búgnak a Szemközti háztetőn felgyűlt pocsolyákban. 0
read more
Likes
Itt van közel, eljön hamar – üzent a tél. A magamfajta fázni fog, imádkozik, s örül, ha épp megél. Olyan nagyon ősz vége lett ott kint és itt belül. A csönd kísér, azt hallgatom, a vers is elkerül. Eljön megint, nagyon siet – üzent a tél. Gubbaszt a köd....
read more
Likes
Karafiáth Orsolyával Orbán Anna (Tűzgyík) beszélgetett Ha megkérdezünk bárkit – akár utcán, akár irodalmi szalonban (ha van ilyen egyáltalán), hogy kit ismernek a fiatal magyar költőnemzedék illusztris, vagy – mondjuk úgy – méltán ismert tagjaiból, elsőre minden bizonnyal Karafiáth Orsolya neve ugrik be a legtöbb embernek, és a...
read more
Likes
Minden gyűrött álmot, Úgy, ahogy van, Tennék eléd, Kedves, – De mert Néked díszdobozban Járnak kivasalt, szép selyembrokátok, Hát várj. Gyűrődöttségük illatát Érzed majd, Bárhogyan is legyenek azok Testedre fonódva. (2010 december, első díj) 0
read more
Likes
1. Kleopátra türelmetlenül toppantott, mi lesz már azzal a tejjel? Kiszárad a bőröm!!! Holnap érkezik a flottával Antonius, én pedig úgy nézek ki, mint egy ráncos, vén satrafa. a hoppmester rémülten hőkölt hátra, amikor a királynő arcába vágott az ostorral. A füleseknek nem volt elég tejük, motyogta sápadtan, a...
read more
Likes
Igen, te is rakodtál, szívem Valamikor vagonból szenet, S hullamód estél haza utána, Szenestül-mindenestül az azonmód Felvánszorogtál egyből az ágyra. Később – már együtt – én is húztam az igát, Éjszakára, hétvégre vállalt fordítással, Kulimunka a javából, – te is tudtad – Hoztad a kávét, vörösbort, főzted a lecsót,...
read more
Likes
Az előző iskolai tanévben egy jól fizető állásommal meg tudtam spórolni annyi pénzt, hogy végre – tizenhat év után – kiszakadhassak a hajléktalanszállók bűvköréből, és egy kilenc négyzetméteres szobát bérelhessek. A megtakarításhoz az OTP-nél még egy takarékbetétkönyvet is nyitottam. A jövőre gondolva, az egy éves bérleti díj befizetése után...
read more
Likes
Gáspár Sándor kétségtelenül az egyik legtöbbet foglalkoztatott magyar színész. 1979-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, azóta többszáz premieren van túl, a címben lévő két szerep csak a spektrum szélességére utal. Több tucat filmben játszott, köztük olyan legendás alkotásokban, mint a Falfúró, a Csapd le csacsi, a Roncsfilm,...
read more
Likes
Egy évvel ezelőtt még a Fedél Nélkül újságot árusítottam. Sok kedves, segítőkész emberrel találkoztam, sok törzsvásárlóm volt. Úgy gondoltam, valamivel viszonoznom kell a jóindulatukat. Az az ötletem támadt, hogy én leszek a Mikulás. Persze csak szegényes, hajléktalan Mikulás. Elhatároztam, december 6-án minden vásárlómnak az újság mellé egy csokimikulást is...
read more
Likes
Nem volt Ő, csak békaherceg, ifjú, sóvár, álmodozó, nyári éjek bús dalnoka: fejlett egyed, (már nem ebi) rekedtesen szép hangjában sok békalány kedvét leli. Sok békalány; – de az az egy…! minden éjjel kákához megy, hova ifjú álmodozót kicsalta az éjféli Hold, hogy az ifjú békaherceg sóvárgását fölbrekegje, s...
read more
Likes
Tudom, nehezen hiszitek el nekem, de egyszer a mesék élete – pontosabban utóélete – komoly veszélybe került,… s történt mindez egy kisfiú miatt. Azért mielőtt megmosolyognátok, olvassátok el ezt a történetet: Egyszer, nem is olyan nagyon-nagyon régen élt egy gazdag kereskedő, aki felesége korai halála után egyedül nevelte egyszülött...
read more
Likes
Szelíd Cristo, Redento Redento Corcovado Cukor süveggel szemben Megvártál türelemmel. Betű-csokrom Neked hoztam, Szobor lábaidhoz szórtam Rózsáim fehér-pirosak Ezek soha nem hervadnak. Megtalállak: minden résben, Benne a fa repedésben Kenyértermő búzaszemben Borkóstoló szőlőszemben, Féltve őrzött gondolatban Minden ki nem mondott szóban Szállodámnak ablakában Rio de Janeiró karjában. *köszönöm **feltámadott...
read more
Likes