Madárijesztő vagyok, állok a kertünkben, Szarkacsőrű tolvajok röpködnek fölöttem. Nem hajthatom álomra egy percre sem fejem, Kihasználná, meglopná ez az éhes sereg. Hálátlan ez a mesterség, én sem szívesen csinálom, Ha eső hull, vagy ver a jég, itt állni nem leányálom. Nem vehetem ki csak télen, évi szabadságom, Tűző...
Tisztelt Bíróság! 26 éves koromban – részben hirtelen felindulásból, részben előre megfontolt szándékkal – írtam néhány verset. Iszonyú tettemet semmi nem mentheti, de az utolsó szó jogán szeretném elmondani az alábbiakat: Akkoriban nős voltam, vendéglátóipari szaktanárképző szakkal nyűglődtem esti tagozaton, nappal pedig a szakmámban – szakácsként – dolgoztam. Ettől...
read more
Likes
(Bendegúz fogadalmai) Ha miniszterelnök, vagy épp’ király lennék, Népem ellen soha, semmit nem vétenék. Titkosítás nálam szóba sem jöhetne, Aki gazember volt, a francba mehetne! Hablatyolást hagynám libára, kacsára, Bakter anyósára, szószátyár banyákra. Mindig és mindenhol zsebem kifordulna, Benne levegő sincs, a vak is láthassa. Kezemen csak fehér glaszé...
read more
Likes
A FEANTSA, azaz a Nemzeti Hajléktalanellátó Szervezetek Európai Szövetsége, egy non-profit szervezetekből álló ernyőszervezet, amely Európában aktívan részt vesz a hajléktalanság elleni küzdelemben az egyetlen olyan európai hálózatként, amely európai szinten kizárólagosan a hajléktalanságra összpontosítja munkáját. Hazánk 2005-óta társult tagja a szervezetnek. Ám a globális gazdasági-pénzügyi, katonai és politikai...
read more
Likes
Abban az évben már május utolsó napjaiban tombolt a kánikula. Melegrekordok dőltek meg. Szinte elviselhetetlenül párás meleg volt azon a napon. A melegen kívül a szmog is kínozta a betonbunkerből épült nagyváros élőlényeit. Egy lihegő madár kutatott élelem után. Éhes és szomjas fiókák csipogva várták a fészekben. Az anyamadár...
read more
Likes
Lesüllyeszt. Felemel a gyász. Emészt a város. Mérgek. Az agy remeg. Remek. Csonthideg űr. Vidám karnevál. Tobzódás. Modern vers. Ó de fáj. Két csöves marakszik ételmaradékon. Patkányok koncon. Süllyedő hajó? Ó de jó! Az ember gyarapszik. Fényre nem derül… 2008.05.14. 0
read more
Likes
Felvetődik a kérdés, hogy miért váltak annyian földönfutókká az elmúlt immár közel húsz év során. Az ezt megelőző évtizedekben is nagyon-nagyon sokan éltek mélyszegénységben, az sem kizárt, hogy többen, mint ma. Rosszak, sőt rosszabbak voltak a lakásviszonyok, s a lakáshoz jutás sem a szegények kiváltsága volt. Ellenkezőleg. Munka nélkül...
read more
Likes
(Balatonszabadi) Sok szó gyűlt össze megint a számban! Szétkiáltom; vihartól megszaggatott tájban! Legyenek verssoraim, Tűzfalak: Szeretteim szívemben megmaradjanak! Felbődült a Balaton! Megint ölt, kegyetlen orvgyilkos; Gyermek tetemet dobál a vak-szél a habokon! Ne engedd, hogy betolakodjon a sötét, a vihar, ajtón, ablakon, Az ég homlokpántján föl-föl villan már...
read more
Likes
Borús nedves reggelen, a pedált lassan tekerem. Csepereg a nedves eső, idén májusban ez az első. Megállok itt, vagy ott, néha valamit kihagyok. Visszahajtok, megállok, hátha mást is találok. Unalmamban dúdolok, jönnek agyamba gondolatok. nem találok semmi célt, tekerek csak a hecc kedvéért. Időhúzás, ténfergés, pénz pazarlás az egész....
read more
Likes
Oláh Ibolyát az új lemezéről, a hajléktalanságról és terveiről kérdeztem egy szép áprilisi délelőttön. – Nagy szeretettel köszöntelek. Ha jól emlékszem, március elején jelent meg az új lemezed. – Igazából február 28-án, amiről nem tudtam, de hivatalosan március 1-én. A Top 40-es listán egy hét alatt 28. lett, azt...
read more
Likes
Gyötrötten sír bennem a lélek mert én benned éppen elférek – és messzire űzöl Rág az idő mint almát a féreg Köztünk a feszültség oly méreg keresztül ránt hogy milyen egy űrön… Reggelire est kínnal teli virágokat fest A határfelület egy merő ránc láncol az Eszter Alkonyul. A határ...
read more
Likes
rozsdás szakócám elhajítom én mosoly s halál tudora rímek büszke jambusok galaktikák mérnöke 0
read more
Likes
A nagy szerelem Már második éve dolgoztam a Skála Budapest Nagyáruházban. Reggelente az első utam általában a személyzeti étterembe vezetett, hogy ihassak egy jó erős kávét. A kávéfőzős Eszti nagyon kedves és csinos asszony, nagyon finom kávét tudott főzni. Egy idő után nekem még külön főzött, hogy friss és...
read more
Likes
A hajnal dereng már, a homályt elviszi Nemsokára a most még halvány holdvilágot Verőfényes napfény követi A határtalan tér most még gyöngéden átkarol El sem akarod hinni Hamarosan minden megváltozik Most ver falat közénk az állandósult örökkévalóság Hol a kezdet egyben a múlandóság S fullasztó érzés a Hiány Még...
read more
Likes
Szólni-szólni kellene újból s újból, feszül a hang, csak magamban kiáltok… hol bújócskázik a fény erjedő kovásza…? a bomlott idő üzenetét sem halljátok? Még fülünkben a régi csizmák dobogása, mégis csattognak ordas agyarak. Elmaradt imák buggyannak ajkamra, feszengnek bennem füstté vált áldozatok… sírj helyettünk s szólj fülekre emlékezést! Szólni-szólni...
read more
Likes
Csövi a városszéli erdőben lakott egy összetákolt kalyibában. Mint általában, akkor este is a maradék kannás borát iszogatta, miközben olvasott. Szeretett olvasni, elsősorban a tudományosfantasztikus irodalmat kedvelte. Egy egész zsákszatyor volt tele Asimov, Lem, Bradbury, Zsoldos, Clarke, a Sztrugackij testvérek és még számos, neves sci-fi író könyveivel. Tehát Csövi,...
read more
Likes
Bántottalak. Csak néhány szó,- s megbántódtál nagyon. Pár szó csupán. Pár cseppnyi víz pereg az arcodon. Tagadhatnám. Mért lenne jó?- hisz én voltam, tudom. Törölhetném, de nincs mivel, gonosz vagyok, hagyom. Bántottalak. csak néhány szó, – mert bántottál nagyon. Megbántottál. Pár szó csupán,- lehet, önvédelem. Csak néhány szó. Pár...
read more
Likes
Hűséges apa helyett hűtlent kaptam, pályaudvarról fát és szenet loptam; megtörött cipővel uccát döngöltem, ketrecemben oroszlánként bömböltem. Ócska volt minden könyvem, – ócska, kopott, reszkettem mint gyermek, ki buktát lopott; virágos fák között ritkán ballagtam, a bajos szél jaját csendben hallgattam. Vagy ordítottam és toporzékoltam, vásárcsarnokban csomagot hordtam; olyasmiért...
read more
Likes
Bántottam, mert bántott, hogy fájdalmat okoz az érzés mit érzek, s mit hiánya fokoz. Bántottam, mert bántott,… ősi nyugalmamat, egy bűnös szempár meg-,… miért zavarta azt…? Bántottam, mert bántott,… hamu alatt parázs éget, és kínoz, mint… kit megmart a darázs.. Bántottam, mert bántott, ahogy a rossz,… a szép emlék...
read more
Likes
Megtörtem a harcban, – a hitben, és azt kaptam, mit nem akartam, mit rémálmaimban sem hittem. Törékeny szó lettem a viharban. Hittem: az Úr majd örömet ád, hogy hinni fog bennem, ha hiszem. Nem ért semmit, száz és száz önvád, hiszen kinevette a szívem. Égre néztem, hogy majd visszanéz,...
read more
Likes