493. szám 528. szám 663. szám Vers

A tó vendége

A csillag halvány fénye ring a hullámokon. Behunyt szemmel pihen, mert elfáradt nagyon. Oly hosszú volt az út az égi téren át, Kerülve kósza üstökösnép szikrázó záporát… Úgy vágtatott, mint szilaj, játékos kiscsikó. Röpült, hisz fürödni hívta őt a földi tó! S most, hogy lemosta a hosszú út porát,...
663. szám Széppróza

A karácsonyi nyúl (Csúfpróza)

Tudjuk, hogy van szép ember – csúf ember; szép idő – csúnya idő; szép lány – csúnya lány; tehát ha van szépirodalom… csúfirodalomnak is kell lennie. (Formális logika…) A csövi – villámcsapásszerű felismerésként – rájött erre, és legott megalkotta a csúfprózát. Tessék! … A nyúl, egyszerű mezei baknyúl volt...
663. szám Vers

Karácsonyi látomás

Béke lengi át a hó-dunnás földet, csengettyű hangjával angyal száll, gyermekeknek vaníliaillatú kalácsot törnek, aki várta, az mind megváltást talál, kisimult arccal örülnek a meggyötörtek, új hajnalt hozott az égi fénysugár, s hozsannánk öleli körbe a Földet: mindenki érzi: megtört a halál. 0
663. szám Vers

hóesésben

macskakő csusszan bakancsom alatt szürke beton reped hideglelés miatt szürke utcák szürke kövét friss hópelyhek festik fehérre szürke arcom szürke könnyét jéggé dermeszti a bánat 0
663. szám Vers

Est

nyugalmat súg a szív terhünk folyón hullám mesét lassú pacsirták énekét írom neked rózsák piros vérét iszod alkony keletről kél a három bölcs szavuk mirhán suhan jászolt igéz könnyes szemű szűz nő csecsén istenfiat bámul a láng s őrzője barmoknak nyugalmat súg a szív terhünk folyón hullám az est...
663. szám Vers

Karácsonyi ének

születtem Betlehemben hódolt három király bölcsőmet ringató álmok lábainál megváltottam magam bölcs magánymessiás fojtogatott de meg nem fojtott a sírás fenyőillat motoz meztelen testemen karéjos szemgödrében meg-megremeg szemem megváltottam magam a keresztvíz alatt fejemre gyáván csorgott s fröccsent a gondolat az ács fia vagyok születtem Betlehemben s leszek miként...
663. szám Vers

Altató

A falomb szőnyeget Felváltotta hótakaró, Jégköpenyt öltött magára a tó, Szürke köd borult a tájra, Könnyet ejtve, szép szóra vágyva… …és jött az este, csendes karácsony, Szobák mélyében barnállik az álom, Puha szárnyait az Idő kibontja, És az álmodó világot Ölébe fogadja… Aludj kisfiam, lásd, hozzánk is eljött már...
663. szám Vers

Missio Aeternam

Aminek ára van, értéktelen. Semmit ér, ha felbecsülhető. A szerzés ragálya féktelen, szelídre butított, torz erő. A teljesség átka súlytalan. Szokatlan teher a semmiség. A csüggedés csodája arctalan, tetszetős irány a ferdeség. A szenvedés tükre a szeretet. A szeretet sorsa a szenvedés. Bárhogyan meséled bárkinek, az Isten nem vigasz…...
663. szám Széppróza

A Rózsabokor Lovagjai 5.

Egyszervolt, hol nem volt, volt egyszer egy Öreghegy. Azért hívták Öregnek azt a hegyet, mert tényleg nagyon öreg volt ám. Még a hegy lábánál árválkodó falunál, Ördögienöreglaknál is sokkal, de sokkal vénebb. Ezt a négyszázhúsz lelket számláló kis község legidősebb lakója, Toncsi bácsi is készséggel elismerte. Sőt, azt állította,...
664. szám Vers

csillagcsokor

hiányzol pedig mellettem fekszel körém fonod az éjszakát átszellemül az idő nyomod a nyomomban jár pillanat csak az elmúlás szerencsésnek ez adatik eszembe jut olykor mert telik a perc rohamosan falja a napot a hold árnyéka mi vár a másik oldalon kutatom mohón az űrt talán van ott néhány...
664. szám Vers

túlélő kétségek közt

mint vendég aranyporos utcabálban ringatva karon fülig ér szád biztonság van és szerencse egyben az országút kanyarogva vinne el messze míg fúgák szólnak fejeinkben s nyirkos tenyerünkben a dallam – Bach és Beethoven – hangjaik a törülköző az izzadságunk mentesítendő meg még egy könyvtárba is bemegyünk majd mert rejtélyes...
664. szám Vers

Végleges

A nagy szerelem a tinta mit az ember ír a papírra de olykor a toll kiszalad teleszántja az asztalt aztán a tartója lehull a szőnyegre kiborul nem itatja fel onnan semmi amit nem lehet elfeledni pecsétel szívekbe mártva, sorsát benne meglátja élheti másképp az életet de nem múlik ami...
664. szám Széppróza

Embert madaráról

Egyenes tartású, büszkén járó, izmos férfi lépked át az úttesten. Közelebb lehet a hetvenhez, mint a hatvanhoz, de hosszú, fehér szakálla nem öregíti, inkább tekintélyt kölcsönöz alakjának. Sehogy sem illik ebbe a falusi környezetbe. Híres festőművész, esetleg filmsztár lehetne, vagy festőművészt játszó színész egy olasz neorealista filmben. Lelassítom a...
664. szám Széppróza

Ki a jó koma?

Ravaszdi Róka Rudi bánatosan kóborolt az erdőben. Jó oka volt a búslakodásra, mert korgott a gyomra, három napja nem evett semmit. Egyetlen elejthető sem került az útjába, így hát vadászat nulla, következésképpen zsákmány nuku. Az elmúlt éjszaka már annyira éhes volt, hogy bemerészkedett a faluba, hátha sikerül betörnie valamelyik...
664. szám Vers

Reflexiók szonett ciklus – Prologus

…egy s mástól, jó hagyományt követve, undorral hányunk egymástól hazámban, hol a cigány tán csak megkövezve jó s a szép jövő munkást tart karámban. Zsidókat gyűlölünk, míg lenézzük a hajléktalant – Marx-ot idézzük és megvetünk minden prostituáltat használat közben is. Bár kinézzük a szegényt, irigyeljük a gazdagot, nagyszüleinkkel nyeletünk...
664. szám Vers

Félálomban

Másvilág? Vagy csak más világ? Itt formálódik e roppant őszi ködben. Mögöttem szarvas toppant; gyermekként elbújnék köldöködben, de te nem vagy már sehol, pedig érted jöttem el ide… Teérted! Te voltál, ki e verset tőlem kérted, és most cserbenhagytál szívtelen. Körülnézek hirtelen, olyan hihetetlen: előbb még ágyamban voltam, most...
664. szám Vers

zoli

eltört a rizling barta jucit várod klassz ez a kabát mint címke a szilánkot egybetart zizeg egy neon szárazvillámlik a szállóról kitettek szerdáig csak éjjel ne essen jó helyt ütsz tanyát itt a nagy alkalom JÉZUS TÉGED KERES virít egy tűzfalon csak éjjel ne essen vörhenyes por száll rozsdás...
664. szám Vers

Baba

In memoriam N. A. É. Baba, a fiad voltam, s vagyok, ’82 ide vagy oda, tudom, hazavágtam az álmaimat; és azokat is, amiket tán rólam dédelgettél, de hogyan lehetett volna ép ésszel átvészelni a nélküled végigvergődött éveket? Baba, a világra hoztál, hogy továbbvigyem ezt a kis lángot – a...
664. szám Vers

Medvejárás

Szertefuthat széles ól, róka koma megszagol. Merre jár a bűvölet? Kakas csípett, tyúk szegett. Mackó szalad kert alatt, úszni tanult, nem maradt, áthágott a vén Dunán, parton alszik délután. Felriadó friss vadon. Agár lohol északon. Sakál bújik nád alatt, csendesül egy pillanat, felbődülhet pár barom, vadász figyel házadon. Kakas...
664. szám Széppróza

Kutyamese

Egyszer csak ragyogó napsütés ölelt körbe bennünket… Többen voltunk. Megszülettünk. A legnagyobbra közülünk azt mondták, ő a mamánk. Egy ideig nem értettem, hogy ez mit jelent. Később, amikor már kinyílt a szemem (ugyanis először még nem bírtam a fényességet, és így nem is nagyon láttam semmit), már rájöttem, miért...