nézd én minden mellett s mindentől függetlenül is esendő ember vagyok ahogy már más is írta* igen komoly képességem van arra hogy fektemben is fölbukjak beverve orrom s általában ilyen kies kis örömök színesítik röpke kis létemet – jövök mikor menni kéne megyek mikor jönni ember vagyok s...
– Látod, Lajos, csak itt vagyok megint! – sóhajtott Réz Jolán, és óvatosan kipakolt mindent, amit idáig cipelt. – Pedig megfogadtam, hogy az idén már nem gyüvök ki, ide a világ végére. Nem való már az én fájós lábamnak az a hosszú gyaloglás az állomástól, ráadásul felpakolva. A vejem...
read more
Likes
Rózsika felébredt sok éves álmából. Kinyitotta szemét, de szivárványhártyáin még tükröződtek a színes álmok. Bántotta a fény, s riadtan nézett körül. – És hol van a herceg, aki megcsókolt? Még érzem leheletét bíbor ajkamon, a szobámban leng az illata, de ő már nincs sehol. Hát, ez jól itt hagyott...
read more
Likes
Hitvány földnek vadhajtása, pokolfajzat virág átka, szesztestvére boldogságnak, közhellyé vált korcs szavának, árnyak között büszkén lépve, kezet lazán zsebre téve, párizsi ősz Szajna partján, csókot lopna a nyár ajkán, csókot lopna, csókot kérne, csak legyen a felesége, nem tudja ő botor módra, gyűlnek már halotti torra, száraz levél leperegve,...
read more
Likes
Életem szenvtelen, színtelen Depresszív, szomorú szüntelen. Jajszavam lecsitítja az alázat, S hűti szívemben a forrongó lázat Nem foglalkoztat engem már a harc Túl sok volt az állandósult kudarc. A napfény, a szél ingyen szeret, A galád sorsom csak kinevet Szakadt lelkemet nem foltozom, Nincs vagyonom és nincs otthonom. október,...
read more
Likes
itt az idő eltakarod vakarhatod de hiába ki fog fordítani a picsába ordítva esel át a nemlétbe fordított reciprok ordítod itt a recept nem titok meg kell halnod s belül mindenki más is ugyanúgy nyafog harsogó röhögés közben torkokban rezeg az üvöltés új s halálos ez a töltés nincs...
read more
Likes
Az általános iskola kezdetéig nagyszüleimnél – egy Balaton melletti kis faluban – nevelkedtem. Igazi kis suttyó parasztgyerek vált belőlem, s miután szüleim elvittek magukhoz Pestre – beírattak az első elemibe – hónapokig gúnyolódtak velem kis osztálytársaim balatonmelléki tájszólásomon. Sok-sok verekedés után – árán – végül csak megtanultam „pestiül”. A...
read more
Likes
’947 kora őszét írjuk. Hédervár, Boldogasszony u 18. Özv. Kolompárné Radó Ilonka (Szül: régen), posztó papucsába bújva kilép a róla elnevezett utcára. Óvó pillantását a TSZCS krumpliföldjére veti. Hirtelen, szinte csak tudat alatt, rossz érzés hatalmasodik el rajta. Valami nagyon nincs rendben. Mintha a végtelen burgonyást csámcsogás zaja...
read more
Likes
Míg szívem újra múzsájának hódol, sziget-sár emelkedik mély, zavaros tóból… Múlt, jelen vagy jövő? Végül egyre megy; saját időt élek s mindent elvetek. Lét nélkül a költészet mit érne? Anyag! s költészet nélkül a lét – nem formált agyag. S kit megérintett a pokol hét ujja; hite elveszik s...
read more
Likes
lenn a keresztútnál a pléhkrisztus csak nézi némán amint batyuba zárt sorsom lábai elé vetem tovább én már nem cipelem adhat újat ha akar ha nem engem az se zavar 0
read more
Likes
Ülök a poros járdán, bámulok magam elé árván… Innen csak lábakat látok, cipők kopognak, egykedvűen várok… Elrontott életemen meditálok, utcákon, parkokban vegetálok. Kipp-kopp egy tűsarkú cipő siet, felkapom a fejem, ki látott ilyet? Én bezzeg időmilliomos vagyok, dolgoznék, nincs munkám, „csak vagyok”! Egykedvűen hallgatom a cipők kopogását, a távolodó,...
read more
Likes
én csak zenét szólani jöttem ide gitárból gitárszót hallatni egyszerkísért BÖRCSÖK ZITA szabadkai talán hó ha ott van szabad havait dallani tartani megtartani jóim javaim s hallgatnom kellett ahogy a muzsika elémjátszogatta jajaim nem kívánok többet Mester Rőzse-dalok alá csak ennyi tüzet ha megérdemelnék végül hinném kifizet az állam...
read more
Likes
Kis lecke addiktológiából Köhögőrohamok, öklendezések, itt is, ott is, emeletről, emeletre. Valahogy mindenki össze akarja kaparni magát, csak még ma, erre az EGYETLEN napra, ez a jelszó. Persze alig megy, iszonyú nehezen, de muszáj, szorongás, halálfélelem, pánik az első felvonás, aztán vagy ki-ki hozzájut ahhoz a rohadt méreghez,...
read more
Likes
A nap a felhők közé bújik, Mindenre bú telepedik. Arcom eltorzul, Nyomaszt a magány. A vak világ nem hallja meg imám. Rideg palotáiban kincseket imád. Kis harang kondul, A falu útjain gyásznép vonul. Anyám magamra hagyott A hajnal csendjében, De van valaki, Ki imádkozik...
read more
Likes
A BUXINDEX emelkedik, valutánk is elég stabil! Hirdeti, ki szót formálja: szavak nyúlnak, mint a damil. Hátsó sutban mállik létünk a csörgő valuták mögött. Pírja vetül hosszra, besszre, euróra, zöld dollárra: – jelentkezett ő is tesztre – romlik, pang, míg a pénz forog; – nekünk csurgó filléreit elnyelték a...
read more
Likes
Szilánkok Bogdán Jánosnak ajánlom Test és Lélek Univerzuma a versnek, miként elhullt gyermekkorom. Fejemben cseng jó tanítóm intő szava: „Amerre jársz fiam, a víz is kigyúl melletted!” Merthogy másodmagammal répát sütöttem a szénakazal tövében; megégett ruhám, a kazal – s ugrott a zsebpénzem. A társam – kapott, zsebét...
read more
Likes
egy jókora idő után rájöttem meglehetős vehemensen hogy valójában igazán mit is jelenthet az hogy depresszió – ama szerencsétlen történés mialatt átéltem a saját halálomat minden egyes éjszaka közepén fölébredve – és még élve átélni a meghalás sokkját minden éjjel minek vége nem lehet már míg a halál sokkjának...
read more
Likes
remélem amit remélek hogy holnap már talán nem élek… elmúlnak a kínok az üres reggelek s a kegyetlen esték a sötét mardosó kilátástalanság a félelem élni s ugyanaz meghalni mivégre netán – és talán születni horribile dictu újra és itt megint?! 0
read more
Likes