Karácsony este van. A kinti félhomály beszűrődik az ablakon, megvilágítja a még csupasz fenyőt az asztalon. Díszeket válogatva fel-fel villan, gyerekkorom egy-egy karácsonya. Amikor még volt család, testvér, apa és anya, Szegényes, de feledhetetlen karácsonyi vacsora. Hóhullás közben esti séta, /akkor még voltak telek/, boldog voltam, mint minden gyerek....
December napjai közé belopódzott a Karácsony, s mint lélekbe mart szorongás, vacog a képzelt kalácson. Fogadkozunk nyakra-főre – ölelni, szeretni szokás. Gazdag látvánnyal tornyosul a pénzben mért gondoskodás. Meghitt ünnepi zenére angyalok járják a táncot. Könnyű libbenésük sejtet ártatlan, szelíd világot, de csillagszóró szikrák közt felzokog a hiány hangja....
read more
Likes
Állami gondozásban nevelkedtem, 33 éves vagyok. Ugyan 7 éves koromig a szüleimmel éltem, de semmilyen emlékem nincs abból az időszakból, anyámmal 18 éves koromban találkoztam és hiába volt az az első 7 év, én úgy éreztem, akkor ismerem csak meg, ott látom először. Vidéken voltam otthonban meg egy kis...
read more
Likes
Annyira tetszett mindig ez a kifejezés! Tudom-tudom, hogy ez nem azonos a sült krumplival, olyan ez, mint a zenében a szekvencia: ugyanazt a dallamot játszom, de más hangról futtatom, más az eredmény, más a hangulat, bár sült krumplit még nem tudtak rosszul tálalni nekem, cserébe a konfekcióosztályon már ettem...
read more
Likes
Volt ugye szó egy kislányról, a Kék bicikli c. írásban. Ennek a kislánynak kellett lennie egy anyukájának. Az anyuka is volt egyszer kislány.Most a kislány anyukájának a kislánykorából való történetet fogok elmesélni.1945-öt írtunk, a háborúnak lassan vége lett. Sovány, szürke ló húzta kocsi nehezen haladt. Egy férfii ült a...
read more
Likes
Több évig vidéken éltem és ebből kifolyólag nem volt személyes kapcsolatom a hajléktalansággal küzdő emberekkel. Múlt év júniusában kerültem fel Budapestre abba a szeretetotthonba ahol huszonöt évvel ezelőtt már dolgoztam. Egy alkalommal rádióban hallottam Szalai Kriszta Maradjunk annyiban c. monológjáról.Erről az előadásról írtam le személyes benyomásom.Ebben a megromlott világban...
read more
Likes
„Napokon át sűrűsödő keserűség.Cél nélkül, értelem nélkül, magyarázatnélkül, elszenvedve csupán a jelenséget– mint egy állat, egy növény,egy kő. Hasznavehetetlen mindaz,ami fiatalabb ezeknél.”/András László: Egy érzés/ A Nagyvárad téren együtt toporogtunk a galambbal a 24-es megállójában ő akart közösködni velem, pedig sosem vagyok éhes csak nagyon kellett pisilnem, de egy...
read more
Likes
Egyikük sem szerette a felhajtást. Az esküvőjükre két tanúval érkeztek közönséges utcai ruhában. Farmernadrág, farmering és szandál. Május vége volt Alig féléve találkoztak először, s már aznap tudták, hogy megtalálták a másikban az igazit, a Nagyőt. A keresztnevüket nem is használták, csak Nagyőnek hívták egymást. – Ez olyan gádzsós...
read more
Likes
Régi-új útra visz a lábam, hogy az igaz kedvest megtaláljam, lekopott már félig a talpam, végül mégis mindig magam maradtam. Talán délibábot kergetek. Volt csalódás. Rengeteg! Biztos, hogy én is vétettem hibát, tökéletes embert valaki lát? Sokakkal jártam násztáncot, volt kivel együtt vetettem vánkost, de egyszer arra ébredtem, már...
read more
Likes