Karácsony este van. A kinti félhomály beszűrődik az ablakon, megvilágítja a még csupasz fenyőt az asztalon. Díszeket válogatva fel-fel villan, gyerekkorom egy-egy karácsonya. Amikor még volt család, testvér, apa és anya, Szegényes, de feledhetetlen karácsonyi vacsora. Hóhullás közben esti séta, /akkor még voltak telek/, boldog voltam, mint minden gyerek. Ekkor kaptam meg első könyvemet, melynek illatát még ma is érzem, mert fel tudom idézni, és az időkön túl bele is tudok nézni.