…dübörgő haus hatol agyamba és szétbombázva gondolataimat visszhangzik a fal hasadékaiban. Csillan a fém az orrban, a nyakban, övön s bőrkabáton: srácok táncolnak a taktusra: ritmus ring a láncokban s tarka taréjba fésült hajakban, bakancs döng a boros flakonoknál s gazdáik rásandítanak az úrra, ki zakójában pénzt csörömpöl –...
– Sajnálom …, de itt csak egy évig maradhatnak. Valahogy meg kell oldaniuk – válaszolta mégis a vezető néni. Tudom, hogy így van ez, de akkor nagyon megijedtem, mert nem tudtam hova fogunk menni. – Ne félj kicsim, majd megoldjuk ezt is közösen. Neked nincs mitől félned – ölelt...
read more
Likes
…közönséges vagy. Ha nem egyetemre mentél volna, drága kurva lennél egy utcasarkon. Formás fenekedbe férfiak fúrnák farkukat mennél mélyebbre, sose élveznél, mindennap meghágnának vagy négyszer, forró sperma folyna arcodról s részegeskednél. Koszos képzetem játéka mindez, mert, ha így lenne – rohannék is hozzád rögtön a pénzemmel s nem lennék...
read more
Likes
…hűvös márvány támogatja hátát és mégis sziklaként áll fél lábán az áradatban. Tompán és kutatva vár maszkja, a várócsarnok pillér árnya moccan s mintha tinta zuhanna pillantására, az időt mulatja csonkolt markában pár fakó fillér. Futtában falja a túrós táskát a járőr, a gőzölgő kávét torkába önti s rohan...
read more
Likes
…benned csak pusztul az éj nyomtalan és sehogy se tud túlnőni önmagán; minden érzésed közhelyből fakad és észre sem veszed. Hol az a vagány, fölvágott nyelvű csaj, ki oly’ sokszor a fél világnak is ellentmondott, rólam már nem is beszélve. Vagy talán nem léteztél soha; mesterkélt volna fájdalmad s...
read more
Likes
A csövi, aki akkoriban még maga is írogatott, az Astóriánál futott össze a Szörnyeteggel. A Szörnyeteg ötven év körüli, pályakezdő költő volt; nevét onnan kapta, hogy rabiátus természete nem tűrt semmiféle – művére vonatkozó – elmarasztaló kritikát. A legenyhébb bírálatokra is vérbenforgó szemmel reagált, és – mondják – volt,...
read more
Likes
Démoni a kacaj, sírnak az angyalok, Tobzódik bennem a sóskönnyű vinnyogás. Ne szórjatok átkot, mert már zavart vagyok! Zörrenő lelkem egy zajongó kintornás. Ólomból a testem, lerogyaszt a kínom, Sorsomból ültetek anyámnak virágot, Fájdalmam dübörög az elhagyott síron: – Nem a mennybolt zengett, csak virág kiáltott. A megtorpant imám...
read more
Likes
Az anyag halálos Mozdulatlanságban Van eltemetve Önmagával. Csak az elemek Játszanak vele. Milyen világ az, Ahol a gaz Haszontalan növény Vígan él Az ízletes gyümölcs Teremni akaró – Beteges És a sok kártevő Miatt szenved Milyen világ az, Ahol az állat A másik Utódaira támad, És kölyköket étkezik? Az...
read more
Likes
Végül is nagy nehezen úgy döntöttem, hogy tartalékolom a hideg téli éjszakára a kevéske megmaradt piámat. Az üveget elhelyeztem a sporttáskámba, majd az összes holmimat eldugtam a ház melletti bokorba. Azt gondoltam, hogy körülnézek még egy kicsit a csomagjaim nélkül a sötét és a hideg ellenére. Kimásztam a garázson...
read more
Likes
A hajnal már kezd kibontakozni az éjszaka öleléséből. A csillagok pislogva nézik a derengő hajnal ébredését. Állok a loggián és várom az előadást. Közben leskelődöm. Sündisznó szalad át a garázsok előtti placcon. Öt hónapja várom ezt a találkozást. Kialaudhatta magát. A feketerigók kezdik a hangversenyt. Látni még nem látom...
read more
Likes
gyűlölt szenvedély e táj kívül feslett belül zord kegyetlenül rideg halál meztélábhoz kesztyűt hord nadrágjában nincsen spárga kürtőkalap lógó orr hitel és a madzag drága folt hátára újabb folt kölcsön a nyár tél is kölcsön ősz a tavasz sem övé vigyen vegyen sokat költsön száz bankárt nyaka köré éjtől...
read more
Likes
besompolyog a vers körülnéz továbbmegy visszatér visszatér a költő meghal s feltámad s feltámad nedves lesz a tenyér pattan az ér a homlok ércfalán dobol göröngy jézusok máriák júdások tamások bámulják a rácsot megszületett a csoda: felsír a vers költő feje hullik porba 0
read more
Likes
Lepedők, amelyek enyhén neorealista nápolyi stílusban száradnak a kötélen mit sem sejtve, mígnem egy szemüveges fiatalember, mai szóval terrorista, talán szabadságharcos, de minimum megtévedt pozitív hős, aki lassú és látványos haldoklásával összevérzi az egyébként sokat látott lepedőket. Innentől kezdve véres lepedők… Abban az időben még létezett a filmnyelv, rendezők...
read more
Likes
E pillanatban utazhatnékom támadt. Sokat nézegettem a világatlaszaimon az Antarktisztól kissé északra elfekvő Kerguélen-szigetet, amely szinte lakatlanul bújik meg az Indiai-óceán déli részén, messze minden szárazföld és lakott területtől. A szigetek a leírások alapján a XIX. Században bálnavadászok pihenőhelyeként szolgált. A XX. században a franciák telepítettek a szigetre meteorológiai...
read more
Likes
Rövid beszélgetés Sebestyén Szabolccsal, a Vajda 3 Csomagmegőrző és Nappali Melegedő vezetőjével FN: – Mesélnél egy kicsit a Csomagmegőrzőről? Miért volt rá szükség? SSz: – Úgy gondolom, mindenki látott már hatalmas pakkokkal megrakott hajléktalan embereket a városban, ezeknek az embereknek a csomagjukban rejlő ingóságok jelentik minden vagyonukat. A csomagokhoz...
read more
Likes
A zsűri visszautasította a képet. Totya kedvtelésből kezdett el festeni, de egy idő után úgy érezte, felnőtt a nagyokhoz. A régi festőket szerette. A realizmust. Azok még tudták. Most egy alföldi tájat festett, csikóssal, gulyással, gémes kúttal – szóval egy igazi, hamisítatlan magyar tájat. Igen jól sikerült és mégis:...
read more
Likes
Mindig így. Az egyik elmegy. Még visszanéz, az ajtót halkan zárja. A másik ébred. Kihűlt a párna, és tudja jól, hiába várja. Film. Nincs itt a vég, reménykedünk: majd megtalálja. Most is így. Felébredünk, csend vesz körül, az ajtó zárva. Deja vue. – oly ismerős, elment megint. Kihűlt a...
read more
Likes
…a földalattiból átrohanva a placcon: nyújtózhatnak a vonaton, van, ki a sakkozóknál ragadva a táblára kandikálva andalog s tart, hogy nyugtából valakit kihoz a szuszt is visszafojtja: bármikor királynővé válhat a sötét gyalog… Távol ül a lány, tartása laza, tarka cédulát rak a lapok közé s óvott kincsként hull...
read more
Likes
Mottó: „Az élet olyan tragikus. Az egyik nap még itt van az ember, a másik nap szintén.” Köpött egy nagyot. Utálta az egészet, utált mindent. A kerítés tövében ücsörgött – miért nincs több pad ebben a rohadt városban? – bámulta a szemben lévő hajléktalanszállót. Be kell mennie – a...
read more
Likes