A sáskás ember – Látja ezt a sáskát! Itt „fityeg” ni, ezen a cérnaszálon. Azért van így „kipányvázva”, hogyha netán kíváncsiságból felmászna a pohár oldalán, nehogy véletlenül beleszédüljön. Nagyon a szívemre venném. Mert ez nem iszik! Nem úgy mint a gazdája. S ez egyúttal a volt feleségemet is helyettesíti....
Újra rátekeredett az idő az esztendő derekára. Május maradt volna még, de virágai hervadni kezdtek. Fáradtan szállt fel a vonatra az indulási oldalon. Ekkor robogott be a hatodik vágányra Június vonata. Sok idő nem volt az átadás-átvétel ceremóniára. Ütött a toronyóra és hervadni kezdett május utolsó tábortüze. Júniusra rendkívül...
Hirtelen borult rá a sötétség a konyha padlóján ahol érte a vég Angyalka voltál s Angyal lettél Én sajnos későn jöttem, és te hamar mentél Az utolsó pohár bor íze még az ajkamon Isten veled drága barátom Siratnak a Budai borozók és kocsmák a régi haverok és lump cimborák...
Teremtő Istenem arra kérlek Téged, picinyke családommal újra együtt élhessek. Minden vágyam ez, borzasztóan szenvedek. Mind az a szeretet, mi bennem van és maradt, bár tudom mellettük fokozódna, nekik adhassam. Tudom, vannak kik nálamnál többet adhatnak, de őszinte imádatot – imádatom másnak nem adhatom, és nem is akarom. Nélkülük...
meghívtam mihail afanaszjevicset budapestre, nagy nehezen belement, bár sokáig vacillált, igaz, hogy rendkívül udvariasan, egyetlen feltétele volt, hogy egy pohárka magyar vörösborral várjam, valamelyik hangulatos óbudai kiskocsma megfelel erre a célra, sajnos sokkal kevesebb van belőlük, mint szindbád idejében, nem is beszélve a tabánról, amely már hosszú évtizedek óta...
Dvorcsák Gábor 54 éves Gáborral három éve kerültünk kapcsolatba, azóta megjelent verseiben, képeiben egyaránt fellelhető markáns stílusát jól ismerhetik olvasóink. Alkotásaival rendszeres szereplője a Vagyunk Egyesület kiállításainak, a 2008 őszén megjelent Alkonyattól pirkadatig c. antológia egyik szerzője. – Mit tartasz a legfontosabbnak az életedben? – A költészetet. – És...
Az hullasson könnyeket, Kinek sírni muszáj. Ne forgasson könyveket tanulni, mi fáj. Meg ne mondja senki sem, Álmodni mit szabad, Az álmomat szeretem álmodni csak magam. Gondolatom hős szabad, Amit ha tett követ, Ledugózott palackba Zárja a szellemet. Életünket véletlen, s Szabja a gondolat, Átkarol tért, végtelent, s vajúdik...
Így is lehet sáfárkodni a lehetőségekkel Az alábbi beszélgetést egy ismerősömmel készítettem. Úgy gondoltam, közreadom. Ez is a magyar valóság, 2009-ben. – Mesélj egy kicsit magatokról. Mióta vagytok együtt – 2003 januárjában ismerkedtünk meg. Azóta együtt vagyunk. Megéltük a hajléktalanság legmélyebb bugyrait. Nem azért mert alkoholizáltunk, vagy drogoztunk volna....
Kölyökkutyarágta ócska cipő mit játékszerként új alom elé ismételten, újból odavetnek; hadd nőjön jó foga és élesedjen nyelve a felnövekvő nemzedékeknek… ehhez hasonlít a mi életünk. A történelmi szűrőn a hajdanvolt jótettek áthullanak nyomtalan, de biztos lehetsz benne, testvér, hogy fennakadnak a régi bűneink hiánytalan; és felmentést adnak minden...
Kriszti egy csinos, jó alakú, középkorú mókus volt. A Kerek Nagyerdő kellős közepétől három fányira élt kamaszkorú mókuslányával egy összkomfortos odúban. Mókus Gézát – lánya apját – már régen elzavarta, mert az többször megcsalta az erdőszéli mókuslányokkal. Kriszti ezután Mókus Tónit fogadta be odújába, együtt nevelték fel a lányt....
Futok előle bicegve, bénán. Nem ér utol, úgy érzem, sikerül. Itt a nyomomban. Megszólít: Sátán! Léted, ha van ne titkold, kiderül. Megjelent a szerző Bánom is én című kötetében. 0
A metró egyik állomása sem állandó, csak egy átmenet. Még a végállomás sem az. Itt is ki kell szállni, el kell hagyni a vonatot és erre még utastársainkat is figyelmeztetnünk kell, a hangszórókból áradó felszólítások szerint. A metróállomás lehet szép, vadonatúj, éppen felújított, vagy lepusztult. Építhették diadalmas építészeti koncepciók...
A fény szuronyként villan. De én napszemű reggelről álmodom, üvegpartokról, faragott hullámokról a Nap alatt. Olyan ablakról, amelyen át a tavaszi ég, a végtelen is látható. Szavakról miktől menekül a köd. Most zokog a szerelem, sírnak a rügybe hervadt álmok, az ázott szélben a riadt föld. Talán örökre elmarad...
a górálok akkora siker volt, hogy megengedhetünk magunknak egy kis lazítást, kísérleti színház, modern cseh szerző, bár nem dráma, majd én adaptálom, ha elkészül az első felvonás, elkezdhetjük a próbákat, minél előbb premiert szeretnék, párhuzamosan fordítok majd és rendezem az összeolvasásokat, igen, grófnő, olvasópróbák, ha kedve van, ön is...
Nemes Nagy Ágnes Utazás (3,szakasz) Hajnal És egy világot. Helyükön, a hegyek. Nagy fák alatt kicsiny szerelmesek, mély barlangokban bujdokló szavak, vízben, virágban visszhangozzanak s a tengerből már felmerüljenek, mint hajnalodó, biztos szigetek, kinek a pálmák és kinek a nap s a költőnek a születő szavak. A H A...
Nyár volt és vakáció. Apám kerékpár vázán néztem a távoli töltést, gyufaszál vékony telefon póznákat és hoztam volna közelebb a tiszai ártér fáit. A vigaszom az volt, hogy apám hátán ott volt a puska. Elértük a töltést és az öreg fűzfák között megcsillant a Tisza kedves szőke arca. A...
Atya őscsövi, az ellátórendszer a szeme előtt fejlődött ki, ismer minden helyet, de csak néhány intézményt tisztel meg bizalmával. 15 éve nincs lakcíme. 15 utcán töltött év után, két éve Dél-Dunántúlra költözött élettársával, annak szüleihez. Apró település T. vonzáskörzetében, munkanélküliséggel, jövedelem híján. Hősünk tüzifa aprítást vállalt – feketén. Így...
És nem tetszik: ahogy a Föld forog, És nem tetszik, hogy nem nekünk forog, És nem tetszik, hogy nem ránk süt a Nap! – És nem tetszik, hogy dorgálást se kap. És nem tetszik: a nyelven a sok seb, És nem tetszik, hogy egyre éhesebb, És nem tetszik, hogy...
Soha nem hittem az eleve elrendelésben. Mindég azt tartottam, az ember saját magának rendezi be a maga kis mennyországát, vagy poklát. Most, hogy egyre több ember sorsát ismerem meg részletesebben, néha olyan érzésem támad, hogy bármit tesz, jót vagy rosszat, mindenki oda kerül, ahova rendeltetett. Vagy mégsem? Nagyon remélem,...