Egy meleg nyári nappalon, mi lehetne az asztalon, A tálban lapul úgy látom, ő paradicsom a barátom. Nyúlok felé, csak úgy reszket, s ijedtében ugrik egyet, Ki a tálból gyorsan halad, szedi lábát már a járdán szalad. Itt egy cipő, ott egy árok, vigyázz-vigyázz kiabálok, Hisz ezer veszély fenyegeti,...
köménymag pattog a platnin nincs ebben semmi szokatlan szegények levese készül bugyog és fortyog a katlan pirul a szikkadt kenyérkocka meglágyul majd a forró lében elmajszolja a fogatlan “hómlesz” hála nem lesz a szívében kiosztva már a naftalinos plédek ájuldoznak a médiacselédek… de kezdődik lassan az Operabál aki ad...
read more
Likes
Maga volt a borzadály. Isten verése. A végítélet. Az elmúlt éjszaka. Számomra. Álltam, reszkettem egy ezer ágú, nem tudom milyen fa alatt a biztos halálra várva. Telibe találó villámcsapás félelmében. A sok közül. Mert amennyi cikázott, kékesen lángolt felettem! Kár tagadni, rosszkor voltam rossz helyen. Ítéletidőben. Az égzengést időnként...
read more
Likes
álmodtam álmodom egy gyönyörű holdat csillagokkal körítve szépen ragyogva türkizkék égen játszva minden szépséges kék méz és rezes aranyló színben csókra álló szájjal mely az enyém s lehelettel mely simogat csak mint a két karom végén a két forróvérű kéz és az ujjak… oh megfogtam fogom fölteszem az én...
read more
Likes
Halottaimból elragad minden, amit elveszhetek Úgyis marad, mi megmarad S halottaimba elvezet. A fényesség mely fölrepít, odavet zugom sötétjére. Megkockáztat és elveszít egyetlenegyszer mindörökre. Halottaimból elragad minden, amit elveszthetek. Úgyis marad, mi megmarad s halottaimba elvezet. Mély s felszín egymás kapuja, buj-zöldág sehova sehonnan: én csak lépek ide-oda. amíg...
read more
Likes
Pár hónapja egy aranyos kis cicát sodort felém az élet, félénk volt, szétszórt és oly elesett. Csak a szemébe izzót a tűz, a fiatalsága és a fájdalom tüze. Befogadtam hát, bár már akkor éreztem, hogy teljesen sose lesz az enyém, hisz hajtja az ösztöne, hajtja a vágya…az álma, hogy...
read more
Likes
Árnyékom a Csend utánam kiáltott, Elhagytam magamat Tehát visszarántott. Visszarántott foggal, körömmel harapva, Visszhangzott a barlang Csendesül moraja. Kilépek a fénybe Sehol semmi árnyék Harc után, ha tépve itt e helyen állnék, S nem mozdulnék tovább, Fénnyé válnék talán Mint csepp-fény-szikra Egy mészkőbarlang falán… 2011 május, harmadik...
read more
Likes
A félelemtől félj, hisz az lesz majd a veszted. El nem ereszt, amíg csak te nem ereszted, s földhöz ragaszt, ahogy a fát köt a gyökér. Táplálod, s éltet: egy falatka kenyér. Ellenségeid közt a leghűbb barátod. Hányszor vét ellened? – mindig megbocsátod. Ha szabadulni próbálsz, hálót vet ki...
read more
Likes
Történt, hogy az idős Endrődi Károly a reggeli szellőztetés során nyitva felejtette az ablakot, és boltba indulva az ajtón kifele menet hirtelen akkora huzat támadt, hogy csak úgy csörömpölt az üveg, amint a keretből a szabadba röpültek szilánkjai. Szerencséjére, a belső kertre nézett ez az ominózus ablak, így...
read more
Likes
Bátran előre haladsz, hova fény sose hull, csak az ágak; élsz, noha névtelenül, megemésztik erőd s kinevetted annyira! Mért hiszed azt, hogy az Úr keze fogja bokádat? Környezeted befolyásol; elélnek a hétközi szinten, írhatod éjjeled, egyre megy életed és ami reggel megmarad – elviszed, eltakarod. Laza munkahelyeddel kapcsolatod;...
read more
Likes
Miért nem indulok el Mert süketen vakon és bénán Tombol bennem az élni akarás De vak szemeimmel nem látom a virágokkal telehintett utat Süket füleimmel nem hallom az isteni igéző zenét Melytől béna lábaim megindulhatnának a Tövisúton s kezeim maguk csinálhatnák A halál zenéjét 0
read more
Likes
A 2010-11-es tanévbe már harmadszor mentek hajléktalan emberek érzékenyítő előadást tartani a kecskeméti Ward Mária Leánygimnáziumba. A csapat állománya nagyjából állandó volt, így szinte már otthonosan mozogtunk az iskola területén. Csupán a sofőrünk volt mindig más, így egy kicsit komplikáltan találtuk meg az iskolát a városban. Az AVM hajléktalan...
read more
Likes
A csönd benned dünnyög. A szavak benned halnak. Mint eszement önmagad kergeted. Megbotlasz saját lábadban, az előre is hátra van. A gondolatod magába rogy, mielőtt akarnál valamit, megbénulnak a mozdulataid. Kapaszkodj magadba, igazán akarva a csönd szavait, ahogy benned lakik. Akkor is, ha az értelme nem kerül mérlegre. Előbb-utóbb...
read more
Likes
Méred a verssorod – eltemetődöl a vers anyagában; mában, a holnaputánban: a múlt sosem izgat: eloltja gyorsan a holnap a szomjad; aládtesz a köznapi gondja. És van az úgy, hogy a gondolat elszalad: ülsz a szobában hátha az ihlet a lelkedet átalakítja, de szenved benned a szó, alakulna,...
read more
Likes
Sokan mondják, hogy a Fedél Nélkül terjesztőinek nagyon sok esetben meggyűlt a bajuk hivatalos szervekkel. Nekem 12 év alatt most először. A kálvária 2010. augusztus 26-án kezdődött. Szokásos reggeli indulás újsággal, láthatósági mellényel és a Fedél Nélkül fényképes kitűzőjével: irány újságot terjeszteni. Azon a helyen terjesztek mindig, ahova az...
read more
Likes
A doktorom felírta receptre : „Élje az életet” Kiváltani nem a patikában, Csak önmagamban lehet. A TAJ-számot is én találhatom ki, – Úgy döntöttem, hogy csupa 8-as legyen, Lendületes, duplán kerek, olyan jópofi Mint az írásom, s maga a kézjegyem, Minek alapján a grafológus, – látatlanban Pozitív, optimista,...
read more
Likes
Kapócs Zsóka az érzéki hangú, Karádyt megformáló díva, ki mostanában bohókás hajú, frivol, sikerre sóvárgó színésznő bőrében kabarézik Nini kamikáze darabjában, s uralkodik mindkét nem táborán: humorával a nőkén, vonzerejével a férfiakén. Hatalmas parókában, elképesztő szempillákkal, piros tűsarkúban remekel a Thália kis színpadán, ugyanis a Nini kamikaze...
read more
Likes
Üres kopott fény szobám szegletében, hálót sző a pók, rég meszelt falon, kételyem fojt, és okán kesergésem nem ment fel, miért néztem rég vakon… Hittem a cél szent, földhöz szegelt létem ábrándok ágyán nem sokat latol, gondok ezrein, magasra tett lécen, mint forró kés, a vajon áthatol… Lehet hit...
read more
Likes
Híres arról, hogy nem képzett színész, mégis a színészek között az egyik legfoglalkoztatottabb. Jó példája annak, hogyan lehet egyszerű csaposból filmsztár, s ismert színpadok elismert művésze, ki az éneklésben is remekel. Szabó Győzőt évek óta találják meg a jobbnál jobb feladatok: Ádámot játssza Szombathelyen Az ember tragédiájában, Jó zsaru-rossz...
read more
Likes
Ha már szeretteid Sárgult fényképekről megmerevedve, – Akár őslénytani leletek – Maradtak, S a valamikori barátok, Ha ugyan (mi e szó?) voltak, Családjukkal bíbelődnek, Míg egykori szerelmeid Jeggyűrűkkel ujjaikon gépelik Blogjaikba mindennapjaikat; Ha már szennyes, nyűtt s kopott Kabátodat húzza alá az örvény, A híd korlátjába félmeztelenül kapaszkodsz, És...
read more
Likes