396. szám Széppróza

Tücsökzene

Az augusztusi „Medárd” nemcsak árvizet okozott, de megroggyant a nyár is. Az ünnepre tervezett tűzijátékot eltakarták a nyúlgátakra rakott homokzsákok. a hosszabbodó éjszakák teliholdját körbeállják a tücsökmesét hallgató csillagok. Szól az ősi zene, siratva a Nyár búcsúzó, kertek alatti sétáját, a kíméletlenül ballagó Idő utcájában. Hullik a levél… Sajnálok...
396. szám Széppróza

Visszatérő dallam

Egy különös szerelmes dallam motoszkál állandóan a fülemben: „a Donát úton nyílnak már az orgonák”. Párszor meghallgattam kedvesemmel régebben a kazettát, aztán szomorú aktualitása lett, elvesztettem őt, életem legnagyobb szerelmét, faképnél hagyott. Ki gondolta volna, hogy valamikor minden a múlté lesz, tekintetemmel végigsimítom az olcsó világos bútoraimat, még szegény...
396. szám Széppróza

Törött történetek 4.

– Miért zárta kalitkába a macskát? – Büntetésből. Börtönre ítéltem. Megette szegény Pityerémet! – A papagáját? Hogyan történt? – Kinyitottam a kalitka ajtaját, had szellőzzön. – De hiszen az rácsból van. Könnyen átjárja a levegő. – Igen ám, de letakartam egy lepedővel, hogy ne ártson neki a fény. –...
396. szám Vers

Nézőpont

Nézz rám és vélekedj Nem lehet kételyed Az ember hogy lehet Meggyötört széteset Elázott hontalan Totál boldogtalan Tengödve napjain Vergödve kinjain Mélyen az iszapba Végleg kitagadva Emberi körökből Hiába dörömböl A bezárt ajtokon Se barát se rokon Se gyerek se család Minden roncs oly galád Rohadt ez az élet...
395. szám Széppróza

Klónom klónja

Akkoriban már – igaz, nagyon szűk körben, és szigorúan kutatási, gyógyászati célokra – engedélyezett volt az ember klónozása. A donorokat hátrányos helyzetű, egészséges emberek közül sorsolták ki, akik 3000 eurót kaptak a fülcimpájukból levett szövetmintáért. A klónokat a szigorúan őrzött intézetben tartották, a „szülőknek” pedig alá kellett írni egy...
395. szám Vers

Narcissus

–Narcissus halott. Te is Őt siratod? Kérdeztek az oreádok – kinek édes vize tengerré változott – a forrásra. – Ez ifjúért rajongott erdő,…mező szerte. Te láthattad csak közelről mikor tekintete tavadnak tükrében önmagát csodálta. – Siratom, ki belém veszett… De hogy szép lett volna? Nem vettem észre soha. Csak...
392. szám Vers

Ahogy majd

Legalább egy szavamnak kellene lenni arra hogy szeretek. Egyedül élni: legyen más gondja. Magányos parkokra nem gondolni, – a satnya fák bádogszínű lombját is inkább elfelejteni. Mert az otthonosságom már gyalázatos formát ölt az elesettek és a halott költők között. Visszatérnem sem igen ildomos már az élet szokottabb képeihez,...
392. szám Vers

Egy költőnőnek-ciklis IX/6.

Nemes Nagy Ágnes Utazás (3. szakasz) Hajnal És egy világot. Helyükön, a hegyek. Nagy fák alatt kicsiny szerelmesek, mély barlangokban bujdokló szavak, vízben, virágban visszhangozzanak s a tengerbõl már felmerüljenek, mint hajnalodó, biztos szigetek, kinek a pálmák és kinek a nap s a költõnek a születõ szavak. A  H...
394. szám Beszámoló

Bárki elveszítheti otthonát

Bárki elveszítheti otthonát Egy lakás nem otthon, annak csupán épített, fizikai kerete. Az otthon rendkívül bonyolult jogi, emberi, tárgyi viszonyok kiegyensúlyozott rendszere, finom szövedéke. Ennek a kifinomult viszonyrendszernek a kialakítása, megléte, fenntartása, folyamatos megújítása jelentős anyagi-emberi erőforrásokat, készségeket és képességeket igényel. Az otthon megteremtése sok-sok ember összetett, napi tevékenységének...
393. szám Riport

Az elvarázsolt cigányherceg

Leé Józsefet vallattuk életéről – Mit jelent ez a név: Leé? – Soha nem fogom megtudni, valami angolszász vonzata van, de mesélek valamit. Az interneten lekértem a nevem, és a Leé József beugrott, mint az utolsó cigánykirály. Akkor én egy elvarázsolt cigányherceg vagyok?– mondtam magamnak. És a Pallas lexikonban...
394. szám Széppróza

A kocka…

A legismertebb orvosi szaktekintélyek is érthetetlenül, széttárt kezekkel álltak szemben az esettel: Egyik napról a másikra, amíg mások az igazak álmát aludták, az összes hajléktalan, szőrén-szálán eltűnt az aluljárókból, a kapualjakból, a hidak alól, a padokról, egyszóval mindenhonnan. Bottal sem lehetett volna őket ütni, az sem talált volna, aki...
393. szám Riport

Szeptemberben nekünk is becsöngetnek

Első kézből a hajléktalanságról hajléktalanok előadásai iskolákban a hajléktalanságról   A Norvég Alap által kiírt pályázaton nyertes lett A hajléktalan embereket érintő diszkriminácó csökkentése című programunk.  Hozzásegítve a Van Esély Alapítvány és a Menhely Alapítvány – ezen belül a Fedél Nélkül szerkesztőség – által támogatott iskolai információs előadás-sorozat megszervezését...
394. szám Vers

A végső szakaszban

Az életemnek e végső szakaszán Összegezve az eddig történteket Nem történt semmi rendkívüli, csupán eltöltöttem a földön az időmet Átlagos volt a gyermekkorom Értünk szüleink megtettek  mindent Engem nevelt engedékenyen nagymamám Édesanyám pedig szeretettel az öcsémet Kijártuk, ha nehezen is az iskolát Átéltünk félve egy természeti katasztrófát Megéltünk még...
393. szám Széppróza

Az elkopott szó

Egyszer azt hallottam, a szeretet nem csupán érzelem. Ez igen meglepett, mert, ha szeretem az anyámat, a férjemet, a gyermekemet, akkor az érzelem. Nem egészen értettem, miről is van szó, mígnem jött a magyarázat, megvilágosodott előttem az egész. Ugyanis, ha valaki a segítségemre szorul, és nem megyek el mellette,...
394. szám Vers

Úton

Tekerem a pedált, ropog a lánc, fogy az út előttem, hajtok csak tovább. Kormányzok, kerülök, körbe-körbe nézek, nehogy az útesten haladjon egy részeg. Biztonsággal hajtom a pedált alattam, s azt veszem már észe, hogy sokat haladtam. Hátra-hátra nézek, jön-e valaki, senki sincs mögöttem, se bicikli, se kocsi. Hosszú idő...
394. szám Vers

Péntek, munka után

Kőbánya-Kispest felé útban zötykölődve-rángva a sötét alagútban állott levegőben állóháborúban… fáradt olajba ragadt a nagyvárosi élet a tengernyi emberállat magában tán érző lélek együtt? csak sötét söpredék mint darálthúskonzervben a gyanús nyesedék a préselt szemcsék egymáshoz tapadnak szenvedő elemeként ugyanannak a lét alatti létnek míg sziszegve-fújtatva a szerelvény végére...
393. szám Széppróza

A medveölő

a medveölő szomorúan bandukolt az erdőben, nem az bántotta, hogy estefelé rendez-vous-ja lett volna haverjával, a fanyűvővel, hanem az, hogy addig meg kellett volna ölnie a medvét, namármost a medveölő eléggé ványadt legényke volt, félt is a medvétől, fogalma sem volt, mit csináljon, nagy-nagy szerencséjére ebéd után találkozott a...
394. szám Vers

Péntek, szombat, vasárnap, hétfő

Cseppfolyós hajnal, A Virágok bálja nyitva: Gyertek-esőfelhő emberek számlálják napjainkat! Biszexuális szentek-könnyen jön a pénz, És gyorsan megy. Szélütötte költők írnak, Kezeik, lábaik verssorokból állnak össze, Ragaszkodjatok a pokol liliomjaihoz, Mélyrepülés a sorsunk. Dramaturgiailag nulla. Ez itt egy nyitott könyv. Nyomdahibákkal. Pezsgőt isznak, vigyorognak, Pezsgőt isznak, vigyorognak, Rájuk meg...