456. szám Széppróza

Hol szórakozás, hol rabszolgamunka

A Sorstalanság című filmben kezdtem el újra statisztálni 2004-ben. Akkor már tíz éve voltam hajléktalan. Egy átmeneti szállóról jártam többedmagammal. Más szállókról is találkoztam ismerősökkel. Sőt a nagy létszámú jelenetekre külön buszokkal hoztak hajléktalan embereket az éjjeli menedékhelyekről. Őket a nap végén kifizették az ügynökeik, igaz ezért egy ezressel...
453. szám Vers

Hotel

bárki bemehet akárki megszállhat bármely városban bármely homályos időpontban a szeszélyes fátum nyugtázza léted este dögös díva éttermi romantika reggelre gót boltívek nőnek harangok zúgnak vízililiom csatornába csábít kávé helyett sört vedelsz édesen sugárzó lánykasereg keresztülnéz rajtad mint kámfor illansz a légbe karcsú combok csípők nélküled immár örökre isten...
456. szám Széppróza

Egy barátság 22 éve

A történet 1988.február 3.án kezdődig s 2011. júniusában lett egyelőre  vége. E neves napon jött az akkori munkahelyemre dolgozni Ilonka,  ki jómaga is fiatalka volt s nagyon kis csendes visszahúzódó. Én akkor már egy éve s egy napja ott lapátoltam a szenet s jómagam is még csak 15 és...
451. szám Széppróza

Talmi csillogások

Kérsz viszkit?                                                                                                                                                                                – Jöhet! – szólt szomorkás hangon a harminc év körüli barnára lesült férfi, meztelenül feküdt az óriási napraforgó fejekkel átszőtt bársony takaróval letakart széles kevereten, csak zokni volt rajta. A nyitott ablakokon át egy szaxofon édes-bús játéka szűrődött be. Este volt, már kigyúltak a csillagok.A nő elég rosszul nézett...
453. szám Vers

Dönthetek?

Időnként – bár ritkán, de úgy érzem a halál kis ördöge motoz. Bár bújkál, mégis súgja, – el kell vele mennem. Sicc innen kis mumus! Ha majd búcsúznom kell, megoldom, megoldja a sors. Te arról úgy is tudni fogsz! 2011 október, különdíj 0
456. szám Vers

Csillag-homály

Csillagod fénye, kihunyt egemen Vakult sötét régi fényed Oltáron áldozat, elvérzett szerelem. Csillag homályba ejtelek végleg. Az orgona néma, elhal a zsoltár Talán nem is szerettél, Talán nem is voltál. Csillag homályba ejtem nevedet Elsírtam már minden könnyemet. 0
451. szám Beszámoló

Korrajz

Romlandó memento; – egy rész az ára, bűzös pöfeteg árverésre várva kelleti magát, mint négy kerek zsömle – egy oldalt gurult, be a zsebgödörbe… csak ganajtúró dolgozik magába, övé már a konc, gömbölyded zabkása. Ügyesen sodor lábával galacsint míg hamiskásan a nejére kacsint: – Oly jól kezdődik nekünk ez...
453. szám Vers

Haller tér

Fák között a villanó lidérc Hangtalan lebeg, de szinte félsz, Véget ért az esti szentmise, Nincs erő ma lélegezni se… Hó-temette néma bokrokon Fagy-fuvallat árad, átoson, Hervadó imákat átereszt Templom udvarán a kőkereszt… Jégcsapot növeszt a régi pad, Jég a sziklakert a fák alatt, Megcsikordul elfagyón az út, Sárga...
456. szám Vers

Ó, én költő…

ó, én költő vok – megettem nem egy szótárt s okádok ki szavakat rendezetlenül mer megfeküdte a gyomorom erősen s már tótágast áll minden szópár a fájdalom mindennapisága hogy mennyire közönséges lett már szóra sem méltatandó mindennel együtt jár egy lényeges tartozék épp úgy jár – your due –...
456. szám Vers

A soha meg nem születő versekről

(paradox írás) Azok a versek nyers lidércek, Azok a versek tompa fények, Azok a versek szálló pernyék, Miattuk lettem árnytalan árnyék. Azok a versek némán kiáltók, Azok a versek repedt korsók, Azok a versek maguk a magány, Szégyenemben betakar talán. Azok a versek vérrel írottak, Azok a versek nem...
451. szám Beszámoló

Vak

vértelen arc fehér kezek koldus és mégis király atombiztos a magánya fekete felhőre kapaszkodik sírása könnye sem csordul koronája sincsen áll a sarkon feléje nem tekint egyetlen egy szem se 0
454. szám Széppróza

Kolumnált tövisfröccsök sikolya

Nem, nem őrültem meg. Azt sem állítom, hogy egedül mentettem meg az emberiséget, de hogy volt közöm hozzá, azt – minden szerénytelenség nélkül – kijelenthetem. /mindig is legyintettem a misztikus, okkult, transzcendens dolgokra, ám a történtek után nincs kedvem legyintgetni…/ Magamról annyit, hogy magyar-francia szakon végeztem az ELTE bölcsész...
452. szám Riport

Busa Pista: a szövegláda

Mocskos, Erkölcstelen Gazember, hip-hop aktivista, SZSZM (dupla SZ+M), Gyémántfater – a kifejezések mögött egy ember áll: Busa Pista. A magyar hip-hop megkerülhetetlen figurája a hazai könnyűzene, sőt ma már a népzene területén is rendre feltűnik. Az indulásról, hip-hopról, könnyűzenéről és verselésről beszélgettünk vele, de szóba került a kőművesállvány is....
454. szám Széppróza

Távol és közel 

Messze van a templom, de a harangszó elér a kiserdőig. A nagy fenyő meghatottan hajol meg az ünnepi harangszó hallatán. Az angyalok hópelyheket hintenek a természet oltárára. Igazi ünnepi ruhát ölt a hókristályokkal díszített ezüstfenyő. Csend van – de a harangszó úgy öleli meg az alvó tájat, mint anya...
452. szám Széppróza

Gipsy Steak

  A trolimegállónál, ahol számtalanszor várakozom a buszra, van egy kisvendéglő. Idegenforgalmi szempontból jónak mondható helyen, és nem is túl drága, – fénykoromban megfordultam már benne. A konyhája igazán jó. Csak az étlap fordítása…. Tulajdonképpen nem is tenném szóvá, hiszen jobb helyeken azért zárójelben felsorolják, hogy az ilyen-olyan  „art”...
454. szám Vers

Éber a totál

  Néha mintha álmodnék valamit – totálisan ébren – csak mint egy gyengén visszhangzó emlék pillanatnyi hullámzó zöld tenger valaminek az illata mit almavirágnak hívnak ó lakni még egy darabig a szelekben nap melege színek szagok szállongó illatok S már megint itt újra az asszony Ó, ne gyászold a...
452. szám Széppróza

A nő meghódítása

  Mikor megpillantottam a parkban a felém sétáló lányt – akit hetek óta hiába kerülgettem – előléptem rejtekhelyemről /egy fa mögül/, térdre vetettem magam és rekedt, elfúló hangon tört ki belőlem a vallomás: – Szerelmem, tündérem, gyönyörűségem! Bocsáss meg nekem, de a lelkemben égő vad, bódult vágy olyan perzselő...