(paradox írás)
Azok a versek nyers lidércek,
Azok a versek tompa fények,
Azok a versek szálló pernyék,
Miattuk lettem árnytalan árnyék.
Azok a versek némán kiáltók,
Azok a versek repedt korsók,
Azok a versek maguk a magány,
Szégyenemben betakar talán.
Azok a versek vérrel írottak,
Azok a versek nem tagadnak,
Azok a versek őszintén tiszták,
Ezeket minden szennytől lemosnák.
Azok a versek örök gyermekek,
Azok a versek érintetlenek,
Azok a versek halhatatlanok,
Meg sem születtek s mégis azok.
Azok a versek igaz kincseink,
Azok a versek hű reményeink,
Azok a versek itatnak, etetnek,
Ápolnak majd és eltemetnek.
Azok a versek Istennek versei,
Azok a versek Ördögnek versei,
Azok a versek jobb, ha maradnak,
Ott, ahol mélyen rejtve vannak.
2011 november, első díj
