A hideg szélben rámizzadt az ing, és az istennek sem találtam a Karikás Frigyes utcát. Késésben loholva jegy nélkül, óriási kerülővel. A hideg szélben gyöngyözött a homlokom, sőt még az alsónadrágomból is csavarni lehetett a vizet, és az ördög verje meg, sehol az a Karikás Frigyes utca. Végtelennek tűnő...
Október hava, az időjós a TV-ben északi-sarki hidegfrontot mondott, és ez látszólag be is bizonyosodott. Hideg, csípős szél fútt az éjszaka, vidéken több helyen is fagypont alatti volt a hőmérséklet. Az idősödő férfi komótos léptekkel átvág a téren, az első járat villamos néhány utassal tovább döcög a megállóból. Igen,...
read more
Likes
Az utcán védtelennek lenni nem éppen hálás szerep. A téren továbbmenők személye, végül is számtalan ismeretlen. A templom harang csendülése délután egy órát jelez. Az öregember a házfal kisebb térzugának álldogál, kisebb-nagyobb megszakítással sok-sok éve már. Előtte a földön műanyag edényke néhány pénzérmével. A lábaitól jobbra egy kutya fekszik....
read more
Likes
Felhőtlen csacsogás a napokban kétéves Goodas Crew dancehall csapat tagjaival Heni, Zsófi, Viki, Szeri, Berti, Cseni, Vani, Évi, G. Dóri, Klári, F. Dóri, Kriszti – szépek, kedvesek, dögösek. Beszélgetett már valaki egyszerre ennyi nővel? Ezt ki kell próbálni! Amikor riportot készít az ember, fontos a felkészültség, a magabiztos fellépés,...
read more
Likes
Amikor Péterffy Zoltán, az ötvenhat éves elismert prózaíró leült írógépéhez és alkotni kezdett, egy kis démon jelent meg hirtelen a vállán. Péterffy nem hagyta abba a gépelést, még a démon meg nem szólalt: – Szia Zoli! Mit szólnál egy palack borhoz? Vagy esetleg kettőhöz? Aztán az ügetőre, estére meg...
read more
Likes
Szélnek nevezzük a légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlását, amelyet helyi nyomáskülönbségek hoznak létre. A szél mindig fúj, sebességet méter per szekundumban mérik, vagy a hajózásnál a Beaufort-skálás beosztás szerint osztályozzák. A nyugati szelek hatalmas íveket futnak, amelyekből ciklonok alakulhatnak ki és anticiklonok. A keleti sarki szelek egy-egy...
read more
Likes
Vagy negyed óráig! Megrögzött szokásomhoz híven huppantam le fővárosi Batthyány teret körül övező nem kimondottan megérdemelt pihenésre alkalmas padok egyikére. Lehuppantam, de inkább lezuhantam! Sok kilométeres magamra erőltetett gyaloglás fáradtságával. Közel hetven évesen, nadrágom alatt fáslival „titkolt” lábbal. Még tovább fokozva a látottakat: történelmi tornyok bűvkörében ültem. Jobbról a...
read more
Likes
kemencepadka mellé ül borzas lénye átlényegül halk decemberi verejték istene a zsinórmérték zakózsebben kék áfonya parttalan tó büszke lánya elmosódott barna képen félmosoly vibrál setéten hóbefútta úton szánja elakad ezüstje bánja lágy holdsugárnak homály fut árnyék sajnálja az adut ősz barátném titoktalan táncunk se hentereg holtan 0
read more
Likes
Élt egyszer a svájci Alpok lábainál egy szórakozott, vagyis inkább zakkant genetikus, biológus, kémikus professzor. Egykoron Genfben dolgozott egy hiper-szuper kutatóközpont kutatásokért felelős vezetőjeként. Csakhogy időközben ahogy öregedett egyre többször elfelejtett vagy összekevert valamit. Ezért több mint 30 évnyi szolgálattal a háta mögött, érdemei elismerése mellett kirúgták, azaz korengedménnyel...
read more
Likes
szebbet vártam verset rímekkel felhőt csillaggal éjszakai hexametert langyos tengerrel kandallót keserű teával asszonycombot bíbor brokátban szebbet vártam fejfát élettel szomorú mosolyt naplementét víg leventét bátrabb bibliát nordikus fjordikus lazacot szélben gepárd űzte szcenikát jó asszonynak keszkenőt ezüst madárlátta csermelyt palástot koronát lelkesebb bolondot nekem unott hősnek rendjelet keresztet...
read more
Likes
Olyan volt, mint a többi, nagyon fiatal srác. Szeretett nagyon élni, együtt koptatta lábunk az utcák régi kövét. Együtt jártunk arra, érte jött a sötét. Felkapta őt a szél, vitte könnyedén. Elvitte őt a szél, hová már fény sem ér. Hiába hívnám újra, már nem válaszol. Hiába szólnék hozzá,...
read more
Likes
Látod Uram Ma reggel sem Imádkoztam Hozzád S nem köszöntem meg Hogy pihentető édes álmot adtál És azt sem Hogy a ködös reggel elszomorított S az út harmatos porában Sárként láttam meg Bűneimet Lábaidhoz dobom ím Szégyenem Fekete köpenyét, hogy a Virágvasárnapi nagy jöveteledre Fehéren teríthessem E L É...
read more
Likes
Duruzsol a TV, Pedig senki se nézi, A serpenyő aljára Ráég a prézli. Villanykörte-foglalatot Lóbál a lépcsőházi huzat, Kiég majd az is: Hetekig töksötét marad. A kőlépcsőn várja Egy lány a királyfit, Túl a harmincon -annyit percenként ásít-, Csak a teste van ott, És már régen megszokták, Hogy kikerüljék,...
read more
Likes
…az anyám öngyilkos lett Kalocsán, a börtön szartól bűzölgő budiján: lopott, hogy enyhíthessen nyomorán és vegetálni tudjon, mert ha kivár, éhen döglik ő is, meg az apám is, ki nem lelt már békét, sem hazát, mióta elvitték lovait… s cigány nemigen kapott munkát. A családom apám okolta és kizavarták...
read more
Likes
…s a kora reggel kocsmában leli őket; folyékony kenyér lesz a segély, aztán kommersz pálinka követi, a menü – kannásbor, zúg a zenegép. Kávét nyelnek műanyagpohárból, de hasztalan, tántorog, nem táncol lábuk, mit régen kikezdett a fekély. Arcuk viaszában szemük résnyire gyűrődik, nyelvük rongy, szatyruk zörög; cuccolnak, majd kint...
read more
Likes
A szenvedésről szeretnék kisírni Jajhúrokon sikongó éneket, A szenvedésről, amely nyomorék karommal Percek alatt kimart agyamból éveket. A fájdalomról szeretnék most kiáltani, Amely szívemből meleg, bő vért csapolt, És kínjaimnakm sötétbíbor borával Ül szívemen most vad, garázda tort. Hívnám az orkánt, ordítson a jajról, Amely a sátrát szívemben verte...
read more
Likes
Ez most nem szokványos interjú, inkább baráti terefere Both Andrással Hogy ki ő? Egy színész, akinek a karakteres hangját nap mint nap hallani a tévében. Közel harminc éve van a pályán, és rengeteg szerep fűződik a nevéhez. Na meg számtalan reklám. Már látom is a fintort az arcokon. Reklám?...
read more
Likes
Bizony borzasztó betegség az, ami egy hölgyet ilyen megadásra késztet. Még az arcvonásait is átrajzolta: szeme alá sötét karikákat festett, ránehezedett a szemhéjára, hogy éppen csak egy résnyi villanhasson ki a régen még csillogó tekintetből, orrát tápszerezett krumplira duzzasztotta, füleit lekornyasztotta, délceg gerincét megroppantotta, lábát térdben megroggyantotta, karjaiból kilopta...
read more
Likes
Amikor elhal mellőlünk valaki, az olyan, mintha belőlünk halt volna el, énünk egy kis darabkája halt volna el; mintha egy kicsit mi magunk haltunk volna meg. És sajnálkozunk ezen halál fölött. Sajnáljuk önmagunkat, mert belőlünk halt ki valaki, bennünk halt meg valami, kevesebbek lettünk, kisebbek, sajnálatra és szánalomra méltók....
read more
Likes