Valaha rég, egy letűnt korban sárkányok is éltek az emberek mellett. Néhány kiemelkedő tudású ember sárkánylovas volt. Aztán a sárkányok eltűntek, kihaltak – gondolhatnánk –, és sárkánylovasok sincsenek már közöttünk. Ez bizony tévedés! A sárkányok és lovasaik ma is köztünk élnek, csak – mint annyi minden – átalakultak. A...
Sötétre olvadó fájó vajúdásból sírással válni ki a térből, hol ágyúdörgésre dadog a félelem, háborúba susog altató dal. Anyám emlőin apadt reményhez Apám meséi biztató ölelés, ott, győz az igazság… A szegény szerencsejutalma nekem szerény étekhez mesélő vigasz. Elhajló csínyekre atyai pofonok szórtak erkölcsös rendet… Fájt! S fájtak...
Hosszú évtizedekig nem volt olyan konfliktusom bolti eladókkal, mint amiről sokan beszéltek, hogy nem köszönnek vissza, hogy trécselnek ahelyett, hogy kiszolgálnának, hogy a hentes elrejti a friss felvágott-szeletek közé a romlott cafatot, hogy becsapja a pénztáros, hogy nem váltja vissza, amit minden előírás szerint kötelessége lenne visszaváltani. Nekem köszöntek,...
Van, aki kirázza tollából a verset. Van, aki trillázik, van, aki jót szenved. Van, aki még csacsog, van ki versben ásít. Anyaméh-melegbe ölel át a másik. Van kinek lelkéből, füstként szál az ének. Kisgyertyák miértünk, olykor mágiák égnek. Sasszárnyon ül másik s lecsap a gondolat. Kapaszkodj, jól vigyázz, ép...
ne haljon meg, és ne legyen dohányos, ne legyen a kifogások rabja, milyen kifogások? a világé, ne gyújtson rá, ha nincs rendben semmi, ne tegye fel egy lapra az életét, de néha ha fáj valamije, legalább egy kávét, azt adjon neki valaki, egy istenszármazék az legyen a közelében, talán...
Arra gondoltam, hogyha reggel felkelek Arra gondoltam, hogy van kinek még kellek Arra gondoltam, hogyha majd elindulok Arra gondoltam, élni csak Veled tudok Ha érted élek, mond mi lesz a vég, Ha érted élek, meddig szeretsz még? Ha érted élek, közös lesz sorsunk, Ha érted élek, hogyan kell szólnunk?...
Rengeteget ártott szeme a szívemnek, Azóta nem eszem, eszem…az, veszett meg, Belém mart az átok, valami vak rozsda, Vágyaimnak lángja zsigerem mardossa, Bódult fejjel élem kínját a keresztnek, Vérem tüzét hordom, viszem az eresznek, Jártomban álmomtól botlik meg a lábom, Bolondult eszemmel várom a halálom,...
Kapcsolatok, utak, Melyek néhol kényelmesek, Olykor kényelmetlenek, És nem mondják be az állomásokat, De ezt a rizikót egymásért vállalnunk kell. Padok, csillagok, sátrak, tűzrakások, S csókok a forró lüktetésben, Észre sem véve, amint egy-egy szikra Testünkbe égeti emlékét, Az erdő miértünk lélegzik – nekünk...
Szeretlek, de ez nem kell így. Hazudsz, becsapsz, hát mi értelme van így? Reméltem, hogy most más lesz, Hittem, hogy ezen-túl kellek. Kellek, mint a szomjazónak a víz, Éhezőnek a kenyér! Tévedtem! Fáj ráébrednem, De nem kellek teljes egészemben! Nem fél ember vagyok, Nem félig kell a...
Az alábbi interjúban egy olyan zenekarról lesz szó, akik ma már talán nem média sztárok, új felvételeikkel alig szerepelnek a tv-ben, nincsenek ott a Szigeten. Mégis sikeresek, rengeteget turnéznak, határon innen és túl. Németh Alajossal, azaz Lojzival beszélgettünk, ő az együttes egyedül megmaradt alapító tagja, basszusgitáros, szövegíró, zeneszerző, hangmérnök,...
Süt a nap sárga foltok poty ognak fűre fára villamosra sárgán a sárga lustán araszolva velem szemben ül kedvesem pár világoskék paca egy kerítésen most felállt bement s tartózkodnom kell mert meg – itt meg – nem érinthetem,… hiába csókolnám szemét száját nyakát pár reklámon elhaladó autókon piros vörös...
Áprilisig nem is tudtak egymásról, hogy él-e a másik, vagy sem. De a véletlen összehozta őket az egyik Kőbányai nagyáruház bejáratánál. A váratlan találkozásnak nem lehetett tudni hogy melyikük örült, melyikük nem, mindenesetre a nagy alkalomra, ott helyben koccintottak, egy leértékelt üveg borral. Nem is maradt a hét deciből...
Kiüresedett terek, Szótlan holnapok, Mi az, mit tőlük Árvaságunkban kaphatok? Fordulunk az Ég felé Összeráncolt homlokkal, Miért bennünket sújt Kegyvesztettség kínokkal? Hatalmasok kapzsisága Csörgeti bilincsét, Mi tegnap fedél volt Mára lett csillagos ég. Óh! Istenünk! Adj méltóságot, kegyeset, Néha emberséges órákat Torokszorításoktól menteset. 0
Lassan sötétedett, Anna napja volt. A folyosóra kinézve konyhám ablakából csodálkozva bámultam a szomszédok ablakaiban a fehér, piros és rózsaszín muskátlik orgiáját, és a petúniák sötétlila pompáját. Lelkemet szokatlan nyugalom szállta meg, ahogyan jöttem lakásomba az Almássy téren keresztül, egy hajléktalanra figyeltem, délelőtt is ott volt, csak akkor aludt....
Ponttá zsugorodott az Ég, petróleum fénye derengett, néprádiók recsegésére vonulók éljenzése kántált új utat. – ministránsnak vörös kendőt, munkát a munkásnak – Tapsoló hazának hangszórók harsogtak acélreményt, s örök harchoz örök ellenséget. Önfejére csorgó vérmámorból, mezítlábakra csizmát, bakancsot húzva szédültünk „Békeharcba” — vérrel mosott arcunk, s bukott forradalmunk...
Másnap délután már a szemészet előtt várakozott az egész család. Megpróbáltam a várakozás hosszú idejét olvasással eltölteni, de a betűsorok eldőltek. Ezen felül már reggel óta egyre sűrűbb köd ereszkedett a két szemem elé, amitől már nem tudtam megkülönböztetni az a és e betűt sem. Fel kellett adnom az...
Duruzsol a TV, Pedig senki se nézi, A serpenyő aljára Ráég a prézli. Villanykörte-foglalatot Lóbál a lépcsőházi huzat, Kiég majd az is: Hetekig töksötét marad. A kőlépcsőn várja Egy lány a királyfit, Túl a harmincon – annyit percenként ásít –, Csak a teste van ott, És már régen megszokták,...
Fizikailag érezhetően nyom az idő súlya présel mindaz mi már letelt s mi még hátravan állandó sürgetés en avant csináld tedd meg újra in both senses it applies – papíron, ágyakban You know it? Újra s újra gyakrabban hajszoltan bújva szavakba húsba hát csupaszabban bátrabban minden vártnak ellen menve...
Jószágom a madár Már nekem csiripel, Zeng a varjú kár, kár,… Rá költő bút cipel. Reményúton jár, jár,… S a szép jövő vár, vár,… Kint a tájon Öröm várjon! 0
Ki van az utcán Csöves, vagy drogos, A fel nem tett kérdés akkor is jogos. Mert aki zárva járja útját És keresi időszerű múltját Az az utca foglya Mert az utca fogja Bár tudom, hogy sokfélék a nézetek Kockák, körök, gúlák, és négyzetek. 0