Sötét van. Itt a garázsban, a dobozban, ahol lakunk, már régóta csak a sötétség van. Vannak társaim is itt. Egy szőke lány, Barbi a neve, egy öreg dörmögő medve, ö Maci, meg egy apró rózsaszín ló, Póni. Én a Bohóc vagyok. Régen, már nem tudom mennyi ideje, mikor ide...
Élt valaha, réges-régen – talán a mesés Keleten, talán még azon is túl – egy szegény kőtörő. Ez az ember mindennap kijárt dolgozni a Nagy Gránitvörös Sziklákhoz; csákányával hatalmas kődarabokat fejtett ki belőle, aztán szamaras kordéjával beszállította a városba a köveket, hogy az emberek házakat építhessenek a szikladarabokból. Mivel...
tovább
Likes
Nyolc éves unokámmal vasárnap este, lefekvés előtt még vidámkodtunk egy kicsit. A gyerkőc túlságosan is belelendült, addig ugrált az ágyamon, amíg lepottyant. Plattyant, mint a béka. Komoly hölgy, nem fakadt sírva, mint a kicsik, nem is engedte, hogy vigasztaljam. Dühében, bosszúból és a szomszédok életének keserítése céljából dalra fakadt,...
tovább
Likes
Abban az időben, amikor történetem játszódik a Lágymányosi-öböl még nem volt átalakítva. Egy kedves, nyugodt kis zug volt a nagyváros rengetegében. Megszámlálhatatlan sok úszóház volt kikötve a parton, a BVSC kajakosai szelték az öböl csendes vizét, és tették próbára a horgászok idegeit. Estefelé az Aranyhal Étterem szolgáltatta a zenét,...
tovább
Likes
Reggel, a szokásos reggeli teendők után beleült kedvenc csokibarna bársonyfoteljébe, lehunyta a szemét és elmerengett az élet dolgain. Férje, akivel együtt öregedett meg – ilyenkor már sakkozott a barátaival és kortársaival a téren, vagy csak kvíz-kérdésekkel bombázták egymást. Régi, összeszokott banda volt a férje társasága. De nyitottak voltak a...
tovább
Likes
Réka Te égő ékkő drága hő dús hűs folyó – ha ringatnál… költőszelídí tő tó egyetlen való létem értelme mo solyod lelkem élelme szere tett félelme… egész álma – cirógatná álló nap ülve fekve állva Hogy még élek csak Neked hála (jó, jó, tudom) – akkor is így érzem...
tovább
Likes
Hajam fehéredik, de már ősz a szakáll, Rám minden állítás valóban rám talál. Termetem termetes, szúrós tekintetem, Ha tollamat fogom, nem remeg a kezem. Orromon okulár, lábam papucsomban, Ezt sem gondoltam én, még legénykoromban. Tollamból a méreg keserűen serceg, Asztalomban a szú gúnydalokat perceg. Írok minden éjjel, legépelem nappal,...
tovább
Likes
Mélabús üzenet felhőknek, az égnek, ha felszállnak tőlem, ott fent semmit nem érnek. Bolyonganak vaktában szomorú gondolataim, ott fent nem állnak meg az ég falain. Egyedül bóklásznak árván, csak a szívemben érzem, hogy az űrben gondolnak rám. Messzi utazás nyomja terhemet, szabadnak nem érzem, ez nyomja lelkemet. Csillagporos gondolat...
tovább
Likes
Fáradtan menetelnek az órák, Belezuhannak az álmos estbe! Egy koszos bokor Vérszínű levelei, dühtől remegve – mert minden arra járó kutya lehugyozza – hogy az „anyjának keserve”. Szétporlanak a Nap sugarai az utcán Amott tenyérből jósol egy kis cigánylány. Két napja nem mosakodott ő se, Szegénység lesz a szemfedője?...
tovább
Likes
Mintha sivatagban ébrednék, szomjazom, szám száraz, verejték csordul ajkamon lassan kinyitnám szemem, de a nap még nem engedi, csak játszik velem s melegíti lágyan hideg arcomat! Lassan felhangosodik a világ, egyre nagyobb a zaj ráébredek, megint ugyanott vagyok ahol eddig voltam, egy padon ülve tollal kezemben reszkető kézzel keresem ...
tovább
Likes
Egy különös szerelmes dallam motoszkál állandóan a fülemben: „a Donát úton nyílnak már az orgonák”. Párszor meghallgattam kedvesemmel régebben a kazettát, aztán szomorú aktualitása lett, elvesztettem őt, életem legnagyobb szerelmét, faképnél hagyott. Ki gondolta volna, hogy valamikor minden a múlté lesz, tekintetemmel végigsimítom az olcsó világos bútoraimat, még szegény...
tovább
Likes
– Miért zárta kalitkába a macskát? – Büntetésből. Börtönre ítéltem. Megette szegény Pityerémet! – A papagáját? Hogyan történt? – Kinyitottam a kalitka ajtaját, had szellőzzön. – De hiszen az rácsból van. Könnyen átjárja a levegő. – Igen ám, de letakartam egy lepedővel, hogy ne ártson neki a fény. –...
tovább
Likes
Nézz rám és vélekedj Nem lehet kételyed Az ember hogy lehet Meggyötört széteset Elázott hontalan Totál boldogtalan Tengödve napjain Vergödve kinjain Mélyen az iszapba Végleg kitagadva Emberi körökből Hiába dörömböl A bezárt ajtokon Se barát se rokon Se gyerek se család Minden roncs oly galád Rohadt ez az élet...
tovább
Likes
Akkoriban már – igaz, nagyon szűk körben, és szigorúan kutatási, gyógyászati célokra – engedélyezett volt az ember klónozása. A donorokat hátrányos helyzetű, egészséges emberek közül sorsolták ki, akik 3000 eurót kaptak a fülcimpájukból levett szövetmintáért. A klónokat a szigorúan őrzött intézetben tartották, a „szülőknek” pedig alá kellett írni egy...
tovább
Likes
–Narcissus halott. Te is Őt siratod? Kérdeztek az oreádok – kinek édes vize tengerré változott – a forrásra. – Ez ifjúért rajongott erdő,…mező szerte. Te láthattad csak közelről mikor tekintete tavadnak tükrében önmagát csodálta. – Siratom, ki belém veszett… De hogy szép lett volna? Nem vettem észre soha. Csak...
tovább
Likes
Akit én szeretek azt úgy mint a földet az ég s minden nap után úgy zuhanok rá mint az éjszaka elborítva mint medrét a tenger, de úgy ringatva mint bármely hajóját, szigetét… Szívem szerelme vagy, szép – elfehérült kezekkel kapaszkodom beléd mint a Golden Gate, a Lánchíd, a Boszporusz...
tovább
Likes
Úgy tűnik, hogy úr lettem az ajtót nyitják előttem. Nyitják-zárják én csak megyek, úgy kéne, hogy boldog legyek, de az ablakunkon sajnos rács van, tizenhárman egy zárkában. Így hát nem is vagyok úr már. Az őr esténként a zárkába zár, Reggel fél öt, ébresztő van, hat órakor reggeli vár....
tovább
Likes
Üldögél a padon, szeme a semmibe mered A halált kérlelte, hogy „nyújtsd már a kezed” Cigi egy szál se, kiürült a flaska A zsebe üres, a pénzét mind elbaszta Szorgos bacilusok csámcsogják a tüdőt A visszaszámlálón mérik már az időt. Valamit azért kellene csinálni Hogy a tepsi előtt, még...
tovább
Likes
Jázmin tea az ablak mögött mintha havazna Dárfúr vére a sötétben nagylelkű éj a mészárlás visszhangja vörös fenyegető felhők két vihar találkozik pléhkrisztus a keresztútnál didergő komoly mosoly a köd nedves fala porba hull jázmin virul a lomha fenyőkön mintha havazna az ablakon innen jázmin tea (július hónap, harmadik...
tovább
Likes
Szélfújta bulvárlap-darab (jómaga gyűrött és szakadt) tegnapi mosdatlan cikkeit fürödni viszi egy pocsolyába. O, hiúságok hiúsága! 0
tovább
Likes