0
736. szám
Arcaink
A Mi Kis Családunk
Interjú
Sztárinterjú
Szenográdi Réka: „Nem buksi-simi a feladatunk”
Szenográdi Rékától két dolgot mindenképpen meg szerettem volna tudni. Először is azt, miért kezdett el a Menhely Alapítványnál szociális munkásként dolgozni, amikor végzettsége alapján filozófiát is taníthatott volna. Másrészt az is érdekelt, tizenegy év után miért köszönt el tőlünk, hiszen a búcsúbulin is egyértelműen kiderült, nem csak kollégái, hanem...
read more
Likes
Év Alkotása Díjátadó és Közönségszavazás – 2021 – Megvannak a nyertesek! Az Év Alkotása Díjátadó, mely a Fedél Nélkül utcalap legnagyobb éves művészeti eseménye, kétpandémiás év után ismét személyes részvételű eseményként kerülhetett megrendezésre. A Fedél Nélkül facebook oldalán április 12. –április 27. között zajló Év Alkotása közönségszavazássorán naponta tettünk...
read more
Likes
Befőttesüvegben egy szál rózsa, ok mindig van erre elegendő, miközben a Sors régóta adósa, a virág szépsége egyfajta csengő, hiszen élni akarása elfogyott mondatok mentén is jelez, tapossa a sarat, a mocsarat, de akkor is vágyik, mikor süppedez. A tisztaság nem pénzkérdés, egy döntés, egy dac csupán, és persze...
read more
Likes
Sándor Ferenc (1955-2021) Szeptember 26-án nagyon sokan gyűltünk össze, hogy együtt emlékezzünk A Város Mindenkié családtagjára, az óbudai kísérleti lakótelep első lakójára, cukrászra, motorszerelőre, kamionosra (aki sofőrként bejárta a Közel-Keletet), az „Utca és jog” részvételi akciókutatás kutatójára, aki utána még tíz évet küzdött a lakhatáshoz való jogért, közvécékért, közkutakért, hajléktalan emberek...
read more
Likes
Búcsú Balogh Úrtól, Lacitól Nem is tudom, hol kezdjem. Balogh Úr, akkor még így hívtam…Úgy 15 évvel ezelőtt láttam először Székesfehérváron a Liszt Ferenc utcában Fedél Nélkült árulni. Én szintén az utcában dolgozom 26 éve. A napi reggeli találkozásokból remek barátság szövődött az évek során. Sokat beszélgettünk mindenféléről. Laci...
read more
Likes
Nem nagy titok azt hiszem azok számára, akik akár csak egy ilyen naplómat is elolvasták, hogy melyik politikai oldalon vagyok. Nem kérkedem vele, nem is gondolom, hogy épp szégyenkezni kellene miatta, ez tény csupán. Mindenki abban hisz, amitől megoldást vár a problémáira, ahol az elvei komfortosan lehetnek, ahol nem...
read more
Likes
A gondolatok kavarognak a fejemben és mivel mással nem igazán szoktam beszélgetni, ezért magamban merengek. Azon voltam az utóbbi időben, hogy a negatív gondolataimat próbáljam pozitívvá változtatni és nyitni az emberek felé, de nem igazán megy. Meg kell állapítanom, hogy bizonyos időnként egészen bőbeszédű tudok lenni, utána jó hosszú...
read more
Likes
Gumiból készül a legújabb törvény Magába szippant a gyalázat-örvény Pőre az ország, retkes a lába Gyalog járatják iskolába Acélból épül a legújabb börtön Nem akad párja kerek e földön Messzire csorog kínjaid vére Emberhúst eszünk végül ebédre Csalásból készül a legújabb fáklya Sötét fényt áraszt látó világba Forró a...
read more
Likes
Haiku-lánc 89-96. 89. Megint öngyilkos lett egy csótány! Hullája kólámban lebeg. * 90. Vécé – bedobták... Kiszedem...Csövest kurvaanyázok... * 91. A rádióhang áttör a falon. Csak így tud elaludni. * 92. Diszkréten rám tört. Majd leestem ültömben... Erőlködhetek. * 93. Tiltott érzelmek! Méregfogam kihúztam. Inkább kihíztam... * 94. Kell...
read more
Likes
Nincs kapu, a kerten át megyek hozzá mondjuk a nevünket, én még, hogy mi járatban két varkocsba font haja meztelen vállára lóg ahogy megáll a forgótárcsás mosógép mellett. Zsinóron érkezik az áram a kalyibából a meghagyott akácos árnyékában szemeim fulladoznak szétázott kezein kislányos csípőjén, a nyakán a forradáson történeteket...
read more
Likes
Mint zizegve fölborult bogarak: csapkodó kezeim vésik az elhagyott eget, fekszem a fölmagzott fűben hanyatt. Felhőkre írok, írom, ami még megmaradt, ha bármi ittmaradt abból a bámész korból. Vagyok a hátán, gazok közt álmodó gyerek, vagyok a rét, sáros folyó, vagyok a lent, ki álmodott odafönteket nézeget. Fekszem kiterítve,...
read more
Likes
Apró kis tanyán élt a lúd, ő szakmát sohasem tanult. Viszont nagy gőg lakott benne, neki minden szakma menne. Egy reggel gondolt egy nagyot: ő üdvözli ma a napot. Tudja ő azt, mit a kakas, ő is van olyan jó szárnyas. Kukurikú – kiabálná, ha a hangot megtalálná. De...
read more
Likes
szóval én még fel tudok emelni egy pajszervasat de messze vinni már nem tudom nem azért mert nehéz de a derekam meg a hátam tulajdonképpen ezt lehetne ülve is hozzátok ide akit fejbe kell baszni jó ez hülyeség marad a versírás 0
read more
Likes
ki vagy, ki a fényt és a sötétet nevén szólítja, és árnyaival minden este azt elő kíséri? ki az, ki játsza istent, olykor megérint, de tagad mindent… ki átölel néha engem is – és a szent helyeket, és a templomokat, ahová félelemből, tán bűntudatból jár az ember, meg az...
read more
Likes