Kérsz viszkit? – Jöhet! – szólt szomorkás hangon a harminc év körüli barnára lesült férfi, meztelenül feküdt az óriási napraforgó fejekkel átszőtt bársony takaróval letakart széles kevereten, csak zokni volt rajta. A nyitott ablakokon át egy szaxofon édes-bús játéka szűrődött be. Este volt, már kigyúltak a csillagok.A nő elég rosszul nézett...
Mint a célra suhanó nyílvessző; mint a gyémánttal hasított üveg-él; mint a papíron „A”-tól „B”-ig feszülő vonal; mint a repülő után égre-fagyott kondenzcsík; mint a homlokon halál-pontot jelölő lézer nyaláb makacsul, oly egyenesen akartam életem hétmérföldjét meglépni, s az útról nem volt szándékom letérni. És hittem: lehet mindenkor, mindenkivel...
read more
Likes
Est, mindenki kedv ihletig, rest, … és leír néhány szót, lyrát vagy Anyakönyvet másol titkon, bérlet is kell, ideiglenes személyi, munka is kéne, szívom a cigarettát, holnap-számtan, pihennem is kéne, testem, szívem, jobb-bal agytekém, felezni egy dollárt, egy szállodában, és venni egy doboz Camel-cigarettát, egy poház szódavíz, rajzoltam blokkra,...
read more
Likes
Bankban A cégvezető utasítja új beosztottját, hogy küldjön felszólító levelet régi ügyfelüknek, hogy az fizesse meg hónapok óta esedékes adósságát. Az ambiciózus fiatalember elkészíti a fogalmazványt és megmutatja a főnökének.– Nem, ezt így nem lehet elküldeni! – ingatja fejét a főnök. Ez a hangnem megengedhetetlen, ilyen stílust az üzleti...
read more
Likes
Valamiféle deformált meggyőződésben éltem, Amiről azt hittem, ez bizony igaz: Oklevél, érettségi, diploma, meg Phd Visszahozhatja a halottaimat, Bizonyosan fontos számukra, Noha irodáink falaira egyedül önmagunkért szögeljük, De baromság az egész. Lekentem magamat ragasztóval, Így még a nyáladzást is elkerülheti, Aki bélyeget kívánna nyomni rám. Ezek után sem fogok...
read more
Likes
Bizonyára sokaknak ismerős a kép: szakadt ruhájú, torzonborz alak hulladék-újrahasznosítást végez. Kartonpapírból hálófülkét készít, eldobott sörösdobozokat gyűjt, félig elszívott csikkekre vadászik az utcán. Az utcán, ami a hajléktalanok lakóhelye. A fentiek fényében már egyáltalán nem meglepő tény, hogy a Népszigeten található „ISOLA” hajléktalanszálló lakói aktívan – és meglehetős sikerrel...
read more
Likes
Azt hittem, bennem az ihlet már halott, hogy nem örülhetek többet már dalnak; mikor a helyzetek és gondolatok, világosan, csak egymásra utalnak. Hogy többé a sorokat már nem vetem, hogy nem játszok már csonttoronyban dudást; hogy elvesztettem túlzott képzeletem, és a jelenben való hatni tudást. Hogy a Múzsám már...
read more
Likes
Méred a verssorod – eltemetődöl a vers anyagában; mában, a holnaputánban: a múlt sosem izgat: eloltja gyorsan a holnap a szomjad; aládtesz a köznapi gondja. És van az úgy, hogy a gondolat elszalad: ülsz a szobában hátha az ihlet a lelkedet átalakítja, de szenved benned a szó, alakulna,...
read more
Likes
Áll a farkas az erdő szélén és párjára vár Szemeiből könny szivárog és vérrel kevert sár Kék szeme egyre pásztáz egyre kutatja a messzeséget aggodalma szíve gyökeréig fáj – már nem is nyüszít nem iszik nem eszik hálni jár belé a lélek csak a párjára a vágy tartja...
read more
Likes
Macuo Bashonak Árva világod elosztja az ősz: nyomokat hagy a nyárban sárga a táj, de a bokrok alatt tücsök éneke hallik, alszik a fűzfa, magányosan int neki tükre a sárban. Lágyan esik le, felolvad a nyelvemen; éteri ízek, íme az égi s a véges. Ugyancsak a semmibe hajlik....
read more
Likes
Csomós Éva interjúja Tóth Verával A NAGY DUETT egyik profi versenyzője rutinosan énekel hétről-hétre milliók előtt élőben. Tóth Verát ugyanis a Megasztár című televíziós tehetségkutató verseny első szériájának győzteseként zárta szívébe az ország, ő pedig azóta is csak ontja magából a dalokat. Nemrég jelent meg a Zene kell nekem című...
read more
Likes
Ott ültem Veled a félhomályban. Azt hittem, fényt hozol az éjszakába. Volt is részem gyönyörű napsütésben, De újra elért a mélység sötétsége. Ott ültem Veled a félmagányban, De ráébredtem, bolond, ki fél magában. Elkezdtem végtelen utamat járni, Eltűnök, s Te nem fogsz rám találni. A sötétség újból körülölel majd,...
read more
Likes
Nézem a sorsom egy téli reggelen az álmok vize rég befagyott szívemben érzem már a végtelent a szememből kihull egy halott vértelen arcod kusza ráncait hóba rajzolja egy vadcsapás szétszakadnak úttalan útjaink Sorsunk csupa mocsok csupa sár hova tűntek a régi reggelek? Ki játszik vélünk ily maszkabált? Az álmodások...
read more
Likes
Szösszenetek a számmisztikáról és dr. Alzheimerről Nemrég betöltöttem a 49. évemet. Borzasztó! Na nem a korommal van bajom, hanem a számmal, a 49-el! Gondoljunk csak bele. 4 meg 9 egyenlő 13! Las Vegasban vannak olyan szállodák, ahol nincsen 13. emelet meg szoba. 12. után jön a 14. Szerencsétlen egy...
read more
Likes
Romlandó memento; – egy rész az ára, bűzös pöfeteg árverésre várva kelleti magát, mint négy kerek zsömle – egy oldalt gurult, be a zsebgödörbe… csak ganajtúró dolgozik magába, övé már a konc, gömbölyded zabkása. Ügyesen sodor lábával galacsint míg hamiskásan a nejére kacsint: – Oly jól kezdődik nekünk ez...
read more
Likes
Az egyetlen férfiszoprán Magyarországon, ki egy tehetségkutató versenyen énekével a komoly műfajt hozta közel az emberekhez. Vásáry André még harminc sincs, s máris számos nemzetközi nagyszínpadon fordult meg, azt pedig csak sejthetjük, hogy mennyi vár még rá. A fiatal énekes azonban a rendületlen nemzetközi karrierépítés helyett rendre társadalmi szerepvállalásairól...
read more
Likes
SIROK: magyar népi kesergőket tanolok a várfal tövében, valahol Nógrádban. (tárogatóval is lehet, ha nincs madzag, amivel összefogjam a kabátomat, ezesetben viszont nemcsak utcazenélésért varrnak be.) ÖNKÉNTES: kéntes hírű (általában női személy, aki – kifürkészhetetlen okból a salsa-aerobik óra helyett szabadidejében kenyeret ken annak, aki éhes. ZSÍROSDESZKA: szálkásra izmosíított...
read more
Likes
Rohadt idők jöttek, Mellvértemet behasították, A szívemig nem tudtak elérni, Mert azon túl kemény volt már A burok. Rohadt idők jöttek, Szembesültem a csalással, A csalatással, idióta játszmák Követték egymást. Futok. Rohadt idők jöttek, A szellem kettéhasadva állt, A múlt romjain és a jövőből Kimetszett kör közepén. S...
read more
Likes
( wie treu sind deine Blätter… ) Sötét a város. Kis Párizs. Keleti Párizs. A lusta folyó kanyarulatában unott felhőkarcolót karcol egy bagolypár. Alant a külvárosi bordélyban a pianista – ma nem lőnek rá (vesd össze Charles Aznavour) – olvas. Zöldhasút, piroshasút, kékhasút. Velem szemben a kanapén szende...
read more
Likes