727. szám Vers

Odi et Amo – szonettciklus PM-hez I-XV.

„…s a bomolt nők vad visítása lantmuzsikát elnyom;  ki se hallgat már a dalosra…” (Ovidiusz – Átváltozások) XI. TÜKÖR Pokolba zártan telnek napjaid,   ha ugattam, kinek is ugattam?   Hazugságokkal írtad lapjaid.      Merevség a neved – nem rugalmas…   Ahogy lelked tán sohasem szárnyalt,   ha jön időd, egy leszel sok...
727. szám Vers

Fent és lent

Egyszer fent és egyszer lent lehet ez így talán az életben egyszer fent és egyszer lent így forog, forgatod – a sorsod az életben. Lehetsz úr, vagy esetleg szolga kinek így kinek úgy megy a sorsa de azt ne feledd el soha-soha az embernek, embernek kell – mindig maradnia....
727. szám Vers

Lámpafény az éjben

Lámpát gyújtottam az éjben, űzze el lelkem démonát, mely mellemre ülve ismét rémmé tette az éjszakát; a fény meghitten vöröslik, feloldván a magányt, csak nem kéne felidézni emlékeimben azt a lányt… Oly szenvedélyesen öleltük egymást egy új év éjjelén… de elment reggelre kelve! – A párnád oly kemény! –...
727. szám Vers

Bűnös életem

Bűneim porát lemosni nem tudom, velük kell, éljek, mert így akarom. A bűneim tanítanak, okulok belőlük. Hallom mit beszélnek rólam, süket azért nem vagyok.   Tudom, furcsának tartanak, hívnak sokfelé, de nem megyek. Hazudhatnám érted élek, elmondhatnám, mit érzek.   Nem vagyok végállomás, nem mondom, megtaláltalak. Számodra borzasztó ez,...
727. szám Vers

Under the Tuscan snow

mély éjbe süpped a hó az állomás a város mély éjbe süpped az utolsó trolibusz matrózok katonák melósok diákok részeg a kalauz józan a csavargó neonreklám andalít vers lázít röhögve messze még a kikötő nulla nulla harminckor indul a resti mustár virsli büfészakon doktorált a jogtanácsos hálókocsi negyedosztály Schlafwagen...
727. szám Vers

palackorrú

de mi lesz a szondán fennakadtakkal? a kimenhelybőlítettekkel  van ki saját háta mögé bújik ehhez ő túl őszinte ember   egy epilepsziás pók vattát sző a sarokba   ’tömegbunyókkor a legjobb a kocsma hisz annyi ütés szorult itt a lelkekbe amit meg ő kap biztos kiérdemelte’   ’főkoholista vagyok...
727. szám Vers

Én hiszek neki (Röhrig Gézának)

Ica és Böbe kissé beállt. A kannás bordal némi szitokkal folyik ki Böbéből. A lehelete hervasztó. Nem motyog, inkább teleüvölti a vagont, ez itt nem az ő helye, de valaki mutassa meg végre azt, hogy ő hová való! A kalauz velük együtt a jegyeket is lekezeli… – Cegléd következik...
727. szám Vers

Kulimász

mássz mássz kulimász piros alma ananász   játssz játssz hegedű piros alma fatetű   mássz mássz kuli mássz se kenyered se kovász   sírj sírj útifű jön majd borúra derű 0
727. szám Vers

Hitvallás féleség

Vértől lucskosan jöttél a világra, Üvöltöttél, ahogy a torkodon kifért. Nem hallottad az örömujjongásban, Hogy anyád egy szebb világot ígért. Gyermeki tisztasággal bűvölted a létet, Bájoltál szokatlanul sok gyönyörű hölgyet, S nem csodálkoztál, hogy nem érted A körülötted forgó földet. Tested fejlődésével arányban, Tudatod szépen fejlődött, Mégis bolyongtál a...