egyszer volt hol nem volt volt egyszer egy sosem volt fogalmam sincs merre volt azt sem tudom minek volt lehet hogy a világ végén az is lehet a szívem mélyén lehet ugyan hogy ő volt értem az is lehet hogy én voltam érte semmi ország közepén éltünk...
A lilaakácok esőfelhők, az esőfelhők lilaakácok. A tulipánok perzselő napsütések, a perzselő napsütések tulipánok. A vöröslő rózsák ígéretek, az ígéretek vöröslő rózsák. A díszes orchideák csúfos csalódások, a csúfos csalódások díszes orchideák. Csokorba szedve szerelem-mámor, szerelem-mámor csokorba szedve. 2022 július, első díj 0
read more
Likes
Nem múlik el hónap anélkül, hogy el ne kelljen gondolkodnom azon, mikor is költöztem fel Budapestre. A gondolatmenet és az azt követő cselekménysor épp annyira kiszámítható, mint az, hogy ezúttal sem fogom megjegyezni az évet és megint el fog jönni az adott beszélgetés/elbizonytalanodás/bármi, amitől én majd megint felcsapom az...
read more
Likes
Bánat van szomorú szívemben, bánat tüze lobog zöld szememben, az éjszaka rabja vagyok, nélküled aludni se tudok, s a harmatos hajnal hozza a vigaszt. Szomorúság mardossa lelkem, a nagyvilágban nem találom helyem, hiányzol anyám, elmentél tőlem, olyan messze vagy, el sem érlek, sírodon fehér virágok nyílnak, s lelked megnyugtat....
read more
Likes
Hová lett acélos erőd, mely bizony vastagon fogott; így fogva tartotta mindig a nők seregének kegyét, és férfias keménységed ily bátran nekik ragyogott? Megszürkült világod ma már csak szemüvegen át nézed, váltod a vénülő nőket, dicső testrészedben érzed, hogy aprókat vető szikrád néhányat lobbanva véged. Hová lett acélos erőd,...
read more
Likes
Kora reggel az ember kiugrik az ágyból: dögöljetek meg ti vérszívó éhenkórászok! E drága emberi lény fájdalmasan vakarja orrlyukát, miért nem pusztultok meg, ti átkozott bolhák! Mi vagyok én neked, talán velőscubák? Törjön ki a fogad, amikor belém haraptál. Ilyenkor miért nem kapsz csípőficamot, miért nem tudsz gödörbe...
read more
Likes
I.G.-nak V. Vélem – hitem erős, mint a fémek, de messzi elkerültem templomod, ha besurrantam – mint aki oroz! Nem fogták meg lelkemet a fények: kezem nyomán hűvös volt az oltár, a könyvedben selejt volt a zsoltár, kiröhögtem faladon a képed! Marokra fogta gyomrom az...
read more
Likes
Bájoló lágy trillák, tarka végzetek, bú, henyélés, Tinkák, Isten véletek! Vagy ki tudja? 2022 augusztus, harmadik díj 0
read more
Likes
A legeslegrosszabb hogy fáj a lábam az összes; alszanak álmodnak agyagban totyogok egész álló nap cseresznye vagy meggy az álmom aludj velem adok mákot titkos levelet két madárban félig isten félig ember alma alszik szomszéd lop reggel okos a lány este csak dögös szoba üres kamra üres kunyhó üres...
read more
Likes
Mint pályájáról letérített meteor, száguldott a sötét folyosón a tudat. Kiszakadt az átkozott fehérségből, faltól falig csapódva, mint delíriumos fémforgács tartott a meleg felé. A meleg felé, amely hívogatóan simogatta csápjaival. Élete filmkockái sorakoztak a falon, mint megannyi kubista filmplakát. Minden becsapódásnál összerándult a teste. A test és a...
read more
Likes
Béta változat Az én kicsi rajongóm Melyik író nem szereti azt, ha megdicsérik a művét? Mindegyik szereti, én is. Persze még ennél is jobb, ha felismerik, és autogramot kérnek tőle. Na, ilyenem is szokott lenni, de általában ezek nem is annyira sikertörténetek. Ha hiszitek, ha nem, elég...
read more
Likes
– Mondhatom? Mondta Tom. Mondhatod. Mondd: hatod. – Valami elmésebbet, Firkász. – Gyurma az égre ejtette szemeit. – Jó, akkor elmondok nektek egy történetet. A bokrok már régóta nőttek. Tulajdonképpen évről évre, de napról napra is. Ha kinézett a konyhaablakon, mindig azt várta, mikor éri majd el kezeivel őket,...
read more
Likes
A 2016-ban megszűnt Népszabadság egykori szerzői gárdája a tragikus események mellett is képes volt gesztust gyakorolni, a Fedél Nélkül utcalapban közzétett melléklettel búcsúztak olvasóiktól. Nagyobb figyelemhez, nem utolsó sorban több bevételhez juttatva ezzel a lap terjesztőit és a szerkesztőséget egyaránt. A kezdeményezésből hagyomány vált. Immáron hatodik alkalommal jelenik meg...
read more
Likes
Mert nem akkor kopogtatnak a kísértetek, amikor akarom, nem akkor fogy el a Hold, s ül meg a köd a szélrázta ablakon. Kútmély mocsarába nem akkor zár a hagymázas álom, nem akkor leszel ott, amikor kívánom. Nem akkor fagy vérébe az őszi tölgyfalevél, bizonytalan kezem kezedhez nem...
read more
Likes
Dvorcsák Gábor (1955-2020): Vinci-áda II. 0
read more
Likes