0
(szubjektív beszámoló, Fedél Nélkül Klub, 2024. február) A Pénzmúzeumban tett látogatásunk során számos bizonyítékát láthattuk annak, hogy mindenkori fizetőeszköz értékmérő szerepe olyan fundamentum, melyre az elmúlt korok nagy elődei értékteremtő tevékenységükkel húzhattak fel falakat és tetőszerkezetet: az emberi civilizáció felbecsülhetetlen felépítményét. Talán ilyen minőségében érdemes látni a számtalan formában...
Nem titok, hogy kaptam egy fülest, hogy ezen az oldalon osztozom a TITOKKAL. Nagyon nem bántam, mert bár lehet, hogy magamtól sosem jutott volna eszembe írni erről, mégis lavinát indított el bennem. S ha már annyiszor osztok meg ezeken a hasábokon számomra fontos zenéket és előadókat, kapóra jön leírnom,...
Édesanyám mosolyogva néz le rám az égből. Aranyszívű, kedves, jó asszony volt, tehát biztos, hogy a mennyországba került. Egyesek szerint nincs is mennyország, nem tudom, én még nem jártam ott, pedig életem során tizenkilenc országban forgolódtam, ami egy híján huszonegy, hiszen szülőhazám is egy létező ország. Szerintem, kell, hogy...
Évek óta, volt, ami volt, van, ami van, már csak szeretni kéne reggeltől estig, estétől reggelig, szeretni az egekig, ölelésben, csókban, szerelemben lenni, a jövőért együtt tenni, a jóban, szépben a másikat keresni, aminek lehet együtt örülni, ott fent, a kereszten együtt feszülni. 0
ez a gondolat csak arra elég hogy az ember kérjen bocsánatot eltűnjön a sorok között mint az árnyék mint akit anyja apja elhagyott holnap hétfő új erőre kap a hit csak a mosolyom még erőtlen az idő megáll – az ember álmodik sziluetted itt maradt előttem tovább sem lesz...
Ahol leesett az Alkony csöndje Mellém zuhant egy Álom Hogy te vagy-é Nem tudom De ne hagyj itt egyedül Barátnőm 0
Olyan nehezen indult a nap, és kifulladással ért véget, az ágyamba álmodtam magamat, s magam mellé téged. A képzeletet valósággá váltani sok nekifutásba kerül, éjszakák foszlanak nappalokká, mire a vágy közös kívánsággá szelídül. Csilingelnek a csillagok a néma hajnalokon, de ezt csak te hallod és én, a város peremén,...
Árulásszagot hoz a szél, Keserűn marja torkomat, Hogyan voltál rá képes így Beszennyezni álmomat... Becsapod még Önnönmagad, És nem kiált megálljt szíved, Hogy vádam téves, jogtalan, Talán még ezt is elhiszed… Gyűrűmet hordtad ujjadon, Azt, mit Zsuzsinak sem adtam, Lelkiismereted vajon Megkínoz vagy csak tűri halkan… Nem hiszem, hogy...
Egy szál virágot kaptam, Orchideát a fehér tavaszban. Megitatom néha, beszélgetek vele, Szívemben szól közben Lágy dallamú zene. Hó födte hegycsúcsok Élettelen ágak, Március van immár! Mondd csak, mire várjak? Hol van már a tavasz? Hol vannak a fecskék? Hol vannak a vágyak, És hol a békesség? Nézem csak...
Olcsó időt tékozol az ifjú zajos, hamis fények alatt. Édes időt vágy csókos ajkú lány bátor fiú oldalán, azt várja álmát valóra váltja, nem bántja neheztelő múlt. Játékidőben élő versenyző gyorsítva sürget, nem tűr halogatást, most az edző időt kér, rögtön ad útmutatást, s ő időhúzó ellent maga alá...
Lelkem dzsungeléből kilóg egy lián Felkapott engem pár guruló riál Nyomokat hagyott rajta Egy zsidókkal teli pajta De a kardamon baklava jobb mint a flódni Halotti torokon nem kell már aggódni mert Bezgériában, hol nem ér a velszi dúr Turult hord újabban Macskahazy úr de Önt látom így is...
Ember! Ki rohanón kergeted az időt. Mondd: Miért felejtesz el élni?! És te amott! Nevelgeted, mi kertedben kinőtt. De vajon lesz-e majd, ki gyümölcsét kéri? Ifjú legény! Ki már ezernyi merész tervet szőtt. Miért hiszed, hogy nincs okod félni? Szép leány! Kinek szíve már oly sokszor összetört. Meddig gondolod...
Lefekvés előtt merítek erőt mit hoz a holnap mit elnapolnak s hiába várok ébredést s hiába várom így megy ez nálam az ébredés utánt a régen megútált napok sorát hogy eljön lefekvés előtt a fagy mindent benőtt fogom magam tehát nyűszít a láb a hát s hiába rázom itt-ott...
földi üdvösség kapuk nyílnak szubkután kertek zsonglőrtúra jutalma tenyereink csodákat művelnek intim pillanat a szerelem fennsíkján magányosság ... ... óh 2024 január, második díj 0
két almacsutka, pohárnyi víz aludta át velem az év utolsó éjjelét. görbe fény züllött az ablakon, kék-eső, majd pukkanó-sárga, s néhány muslica bogárka, bágyadtan billegett szám savanykás termikén. egyedül, mint barackmag a padlórésben, rémült szívverésem alig-alig. hajnalig hányszor keni az égre vérem, (háromszázhatvanöt tévedésem) s buja vörös bombák hányszor...
Ha és talán Remény és igazán? Ott leszek. Vagyok De nincsenek mondatok Várok. Mire A tömör semmire Az üresség csőre töltve S a kéz már nem szorul ökölbe Ma nem. Holnap igen Azt elhiszem Ha a tepnap üzen Hogy nincs több türelem Falak. Zárak. Rácsok. Berozsdásodott évszámok Lassan már...
Fák, virágok, madarak. És persze csend, nyugalom, napfény. Csupán ennyi kell és nem több, a szerény, halk szavú Bonyhády Botondnak a híres pszichiáternek, akit világszerte ismernek, elismernek, köszönhetően az „Üvölts mint az állat!” módszerének. A terapeuta immár Cannes-ban él, tengerre néző luxusvillájában. Hatvanötödik tanulmánykötete Szakadjon szét a hangszálad címmel...
Fialla Marianna a Civil kategória nyertese A kilencéves WMN Magazin hetedik alkalommal adta át a SzuperWMN-díjat az ország legbátrabb nőinek. A Müpa színpadán a Margaret Island Akusztik zenélt, a nézőtéren pedig többen a könnyeiket törölgették, ami nem csoda, valóban fantasztikus embereket ünnepelhettünk az este folyamán. Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük:...