Tekerem a pedált,
ropog a lánc,
fogy az út előttem,
hajtok csak tovább.
Kormányzok, kerülök,
körbe-körbe nézek,
nehogy az útesten
haladjon egy részeg.
Biztonsággal hajtom
a pedált alattam,
s azt veszem már észe,
hogy sokat haladtam.
Hátra-hátra nézek,
jön-e valaki,
senki sincs mögöttem,
se bicikli, se kocsi.
Hosszú idő telt el,
meg kéne fordulni.
Fordulok is rögtön,
nem fogok megállni.
Ütemesen hajtok
egyenletes tempó,
ugyanannyi az út,
nekem pont ez jó.
Sötétbe borul a világ,
a szem nehezebben lát.
Kapcsolom a lámpát
hogy észre vegyenek,
biztonságos érzés
amit most tehetek.
Megérkeztem, végre,
az útnak már vége.
Megvolt a testedzés,
a mindennapi lényeg.
