Ígérem kék lesz: szép lesz. Tízezer méter fölött ilyen az ég. Mióta arra jártam, folyton csak kéklenék. Lehetne zöld: vágyszülte rét. Akárha emlékezetben. Szent legenda leng soha-nem feledten. Vörös és rozsdabarna: szunnyadás. Ősz felé tartó, mint a meglehet. A holnapi vers majd csupa ragyogás lesz. Készülsz. Kékülsz. Kékellsz. 0
2024. július 17-én beszálltunk a liftbe. Előtte egy órával érkezett meg az anyukám Szombathelyről, mert aznap koncertezett a gyerekem és le nem maradna róla. Mindent átszervez, csak hogy lássa. Hőség volt már napok óta és én éreztem is, hogy sem a türelmemnek, sem a kedvességemnek nem vagyok a csúcsán,...
tovább
Likes
Éppen a rugdalózókat hajtogatja, mikor csöngetés hallatszik. Fáradtan felsóhajt, ki franc már megint? Aztán eszébe jut, talán a futár hozza a cuccokat. – Bújjon be, nyitva az ajtó! Mosolygó piros szívecske dugja be buksiját a résre nyitott ajtó nyílásába. – Csókolom, Ámor vagyok, bejöhetek? – Hoztál valamit? – Igen,...
tovább
Likes
A hét törpe minden reggel újságot olvasott, míg Hófehérke forró kávé mellett ébredezett, majd megtömte a cigarettájukat. „Neked is többet kellene olvasnod, Hófehérke! Fontos a tájékozottság!” – mondogatták. Persze eszük ágában sem volt támogatni őt, vagy bármiben is segíteni neki. Jó volt így, hogy süt, főz rájuk a lány,...
tovább
Likes
Az elég erőteljes kezdésnek mondható első két nap után B. egyre inkább afelé hajlott, hogy ott kéne még maradni egy kicsit azon a környéken, feldobták az új ingerek, élethelyzetek, vagyis inkább az újszerűség hatásával, vagy varázsával hatott rá még az, ami később már annyira nyomasztotta és irritálta, végül menekülésre...
tovább
Likes
a herceg/király/császár idegenbe utazik hadjáratra külföld várja érkezését nője őnagysága kekszet ostyát pizzát s pogácsát sütött neki megvarrta régi palástját dohányt sót cukrot rongyba csomagolt mellére hasára vállára tette két puha kacsóját s ilyeténképpen szóla üsd irtsd az ellen de ne felejts el mézeskalácsot venni serege udvaron ácsingózott fele...
tovább
Likes
Szerelem, szerelem, Méreg a véremben, Félig tépett köröm, Sósav a bőrömön. Túlságosan sok vagy Ahhoz, hogy élnem hagyj, Elég erőd mért nincs, Hogy végleg elpusztíts? Bennem csak keringesz, Rajtam elterpeszkedsz, Sejtjeim roncsolod, Hajamat hullatod. Volnál csak vadállat, Ketrecbe zárnálak, Ostorral vernélek, Holtig kínoználak. Megjelent a szerző Szlalom című kötetében....
tovább
Likes
Az idő végtelen tengerében korhadó csónakon kapitány vezényel. Majd telnek az évek, elmúltak a vének, s az idő végtelen tengerében ladikján a kapitány letérdel. Virágének A virágot a réten, engedd, hadd éljen, Csak élvezd, hogy ontja illatát. Körülötte méhek, ne bántsd őket kérlek! hadd nemesítsék még, s menj tovább!...
tovább
Likes
Minden idegszáladdal rám összpontosíts, kérve, hogy a döntésedet el ne siesd; nem játszva a távolit, a meg nem foghatót, nem játszva a távolít, a kísértetiest. Remélve, hogy magamból a félelmeket és a hidegeket most végre kirázom; hogy feszes vigyázzba állítva a halált, túllépek az apró hétköznapiságon. Remélve, hogy a...
tovább
Likes
Figyelnek, fognak, tudják, mit csinálok, segítenek, így lehetek önmagam, számukra nem kell magyarázat, szférájukban nincs fájdalom, brokátos múlt-leplekbe öltve zsibongok közöttük, torkom száraz, tervem ismerik, nem sürgetnek, nincs bosszú, sem zavar – mert mi tévedünk: nincs álompár, nincs mintaférj, csak a szeretők csalhatatlanok, épp mindig éget valakit a tűz,...
tovább
Likes
Hangod nevetésem rejti el. Múltba szökkensz, csillag-éj emel. Álmaimban néhány csonka jel mégis mindig lépteidre lel. Tenyerembe rejtettem szavad: édes fogságomba varrtalak. Gördülő, parány cukordarab milliók közt – csenddé hordalak. 0
tovább
Likes
Barkácsolt stégen ül, Átkulcsolva felhúzott térdei, Tábortüzek adnak jeleket túlról: Nincsenek barátai. Aztán rágyújt megint, kortyol a sörből – még valameddig marad –, Nem vonzza az otthoni lárma, a szomszéd, A mexikói sorozat. Gyülekeznek a partokon Kettesével járó, Szeretőknek nevezett lények, És ahogy ilyenkor abszolút megszokott, A fényekkel helyet...
tovább
Likes
Egy testvér, Egy Atya, Egy Úr Áll az időn túl. A boldogság, Az Üvegtenger, A szeretet mindenség, Mind Őt ábrázolják. Titkok mennyben és pokolban, Ne félj: Ő vár. Gyere, tedd le terheid. Ő megsimogatja homlokod, Békét ad, tisztasággal. Hidd, hogy a hit Gyógyít. Utat mutat. A Kereszt Kozmikus útjelző,...
tovább
Likes
Fölfakadt fohász kér kegyelmet a mának, szédelgő létünkre tolvajok vadásznak. Lassan, fogy reményünk, bénultak a lábak, tántorgó álmaink föloldásra várnak. Ne rántsatok porba kába káprázatok! Ahol vidám Zorba s tánca drogba zülltek, Napfényét eldobva érzelmek lehűltek: Hideg holdfény táncol. Fekete az ünnep! 0
tovább
Likes
gyalog mentem, se pénzem, se kedvem nem volt vonatra ülni, lehajtott fejjel gyalog mentem, esteledett, a zúzottkövek kezdtek kihűlni, épp csak sejlettek a sínszálak, én számoltam a talpfákat, egy-kettő, egy-kettő, közeledett a teremtő kétszáz tonna dübörgő vason, csak mentem, lehajtott fejjel, hallgatagon. nem néztem hátra, nem érdekelt mi lesz...
tovább
Likes
Ott ült a parton a langyos alkony, vég nélküli csók, éppen nekem szólt, árva lelkemnek küldte szelíden. Álltam, reszkettem, és gyönyörködtem, kéjesen remegtem, szólni sem mertem, el ne riasszam, fenséges malaszt. Solymár, 2024. 06. 09. Tizenöt óra 33. 2024 június, harmadik díj 0
tovább
Likes
HETÉRÁK szokolov őrnagy hetérái és poétái parafrázis hörspiel avagy rádiójáték két hangra ludmilla és szvetlána felhasznált irodalom: 22-es csapdája holt lelkek hatos számú kórterem háború és béke hamlet nem születünk katonának így írtok ti ötös számú vágóhíd m.a.s.h. kockázat négy páncélos és a kutya svejk félkegyelmű ludmilla hallod? ne...
tovább
Likes