676. szám blog Mirjam

Egy szocmunkás naplója 7. rész

Lélek-lidocain ellen Van az a valahol talán érthető és emberi tulajdonság, hogy ha nekünk rossz, nagyon rossz valami, akkor kevéssé vagy egyáltalán nem érint meg, ha mással tragédia történik. Nyilván ez is embere válogatja, valaki a bajban is megmarad érző és empatizáló embernek, sokan viszont a rengeteg csalódás, kudarc...
675. szám blog Mirjam

Egy szocmunkás naplója 6. rész

Túléltük hát, bár igénybe vett Megint csak Cseh Tamás és Bereményi Géza jutott eszembe, mint oly sokszor, számomra jelentős eseményekkor. Nagyon vártam már azt a pillanatot, amikor elmúlik, enyhül ez a helyzet és valamelyest visszakapjuk a régi életünk újragondozott, bővített változatát. Azt tudtam, éreztem, hogy semmi nem lesz olyan...
674. szám blog Mirjam

Egy szocmunkás naplója 5. rész

2020. 03. 20. Nem is olyan rég még azon gondolkoztam reggelente munkába menet előtt, milyen rúzs illik a ruhámhoz. Ilyen gondom nincs, a maszk eltakarja, nem festem a számat. Nem is olyan rég a retikülömet még aszerint választottam ki, hogy megy-e a cipőmhöz. Most azt nézem, bírja-e a fertőtlenítőt....
673. szám blog Mirjam

Egy szocmunkás naplója 4. rész

Tíz év múlva… Épp ma reggel dúdolgattam ezt a Cseh Tamás-Bereményi Géza örökbecsűt mosókonyháról, szükséglakásról, amikor aztán bevillant: talán pont ma van 10 éve, hogy beleszerettem a szakmába. Írhatnám úgy is, hogy tíz éve dolgozom a hajléktalan-ellátásban, persze, de ez valahogy nem adja vissza a valót, azt a fajta...
672. szám blog Mirjam

Egy szocmunkás naplója 3. rész

„Ember vagyok, semmi sem idegen tőlem, ami emberi” Ez a Terentius idézet gyermekkorom egyik fő mondata volt. Nagypapám, akiről később majd még szívesen mesélnék, számtalanszor elmondta, be is vésődött a fejembe. Ő orvos volt és szigorúan e citátum szerint praktizált. Semmi nem volt idegen tőle, semmiféle különbségtételt nem engedett...
671. szám blog Mirjam

Egy szocmunkás naplója 2. rész

Minden ígéretem és igyekezetem ellenére nem tudok most sem vidámságról beszámolni. Ezt a naplót a korona árnyékában írom és nem olyan módon, ahogy arról kislány koromban ábrándoztam. Nagyon nem. De hát a korona szó jelentése mindannyiunk fejében átíródott. Nincs olyan család ma a világon, ahol ne aggódnának most a...
post-image
674. szám Aktuális Sztárinterjú

Kapás Boglárka

Kapás Boglárka 1993. április 22-én született Debrecenben. Hatévesen kezdett versenyszerűen úszni. Tizenhét éves, amikor a Szingapúrban rendezett Ifjúsági Olimpiai Játékokon berobbant a világ élsportolói közé: arany, 200 méter pillangó, arany, 400 méter gyors, ezüst, 200 méter gyors. Eredményei egyszerűen lenyűgözőek. A Prágában, 2009-ben rendezett Ifjúsági Európa-bajnokságtól (ezüst, 200 m...
post-image
673. szám Aktuális Sztárinterjú

Alföldi Róbert

Fájóan hiányzik minden közösségi esemény a járvány kitörése óta. Nemcsak szeretteinkkel nem találkozhatunk, de színházba és koncertekre sem mehetünk. Mindannyian, saját vérmérsékletünknek megfelelően, hullámzó érzelmekkel várjuk, hogy újrainduljon az életünk. Rengeteg a megválaszolhatatlan kérdés. Erőt adhat a kapcsolattartás családunkkal, barátainkkal, ha sétálhatunk a kutyánkkal vagy ölünkbe bújik a macskánk....
post-image
672. szám Aktuális Sztárinterjú

Szabó Réka

A koronavírus tünetegyüttesét sajnos mindenki ismeri, Szabó Réka Tünet Együttesét viszont csak azok, akik érdeklődnek a színházi előadások iránt. A társulat különösen hangzó neve lassan másfél évtizede került be a köztudatba, de azóta sem derült ki, műfajilag milyen skatulyába lehetne begyömöszölni ezt a formációt. Szabó Rékával, a társulat alapítójával...
617. szám Vers

IDILL VAJASKENYÉRBEN ELBESZÉLVE

Merle-nél olvastam –nem tagadom – egy férfi jellemzéséül, hogy nagyon olyan, mint a kenyér: csupa puha bél és csekélyke héj. S mivel engem meg „kenyérre lehet kenni” A fogcsináltatás pedig Financiáliis okból még csak ennyi, Hát beérném sok finom kenyérbéllel, – mint mindennapi „betevővel” Mert mire kinő az új...
617. szám Vers

A HÉT NAPJAI

HÉTFŐ VAN Hétfő van, a fű se nő, Nincs a Földön olyan nő, Aki énrám várna, Éjszakánként hálna velem. Persze, olyan még lenne, Aki mindezért pénzt kérne… Persze, ez is jó lenne, Hogyha pénzem lenne, de nincs. EZEN A KEDDEN Felébredtem egy keddre, De semmiképp jókedvre- Álmaim kergetem, Utól...
617. szám Vers

KÉVEKÖTŐ

Bőrén áttűnik az ér erén átsejlik a vér az arca fehér jaj nagyon fehér Hagymácskájában a haj serken még nőni akar de zsibbad nem tud nőni nem tud Kévekötő boga száll omlik a gabonaszár a csomó már kibomlik kibomlik Szirmot nyit a nyugalom szakállában fuvalom napfény napfény a ravatalon...
617. szám Vers

CSAK SZÁLL

Ívbe hajló párhuzamos élek. Semmibe vett vonuló hadak. Borra váró koldusok mesélnek. Utoljára Bécsben láttalak. Végigszívott cigaretta koppan. Aluljáróban vacog a tél. Ki maradt az óbudai dokkban? Lesántuló időnk mendegél. Sóhajtozó, viharváró csendek. Aktuális, nyolc éves plakát. Halottak az álmok, vagy pihennek? Megvárjuk a holnap éjszakát? Merre tartasz, istened...
617. szám Széppróza

CSODA KARÁCSONYKOR

A kis falucska a nagy hegyek lábánál terült el, szerényen egy kis völgyben. Ez a kis település olyan jelentéktelen volt, hogy talán még térképen sem jelölték. Pedig mindene megvolt, ami kell egy ilyen helyre falucskának, egy kis temploma, egy kis kocsmája, és a faluszélen egy kőkereszt. Nyáron víg élet...
617. szám Széppróza

SZÉGYEN

Átvertek, megaláztak, kisemmiztek. Az én hibám. Én akartam válni, a lakást eladni, az árát elfelezni. Minden úgy történt, ahogy én akartam. A lakás árának feléből nem tudtam venni semmit. Akkor még dolgoztam, albérletben laktam. Valahogy meg kellett volna dupláznom azt a pénzt Ezerféle befektetést ajánlottak. Én választottam. A cég,...
617. szám Vers

MOST

lassú – egyre lassabb már a tempó vastagodik a köd egyre jobban szétterül ahogy rám települ minden moccanása a tollnak felkavar némi vattasűrű réteget mintha kezdődő vihar ujja húzna pár fehér vonalat a hajó felett hogy minden vitorla megremeg s a test csak egy helyben áll némán mert ha...
618. szám Vers

GUMICENTIS

Okos nagyon okos Ötödik vagy hatodik Neki egyre megy Kopasz gumi öreghal Alumíniumezredes Ma Golyóstoll az ÜTI Szegény jó Pécsi Sándor Még mindig félrebeszél Mindig ezt csinálta Pszichológus a Moszkva téren Papagáj mamagáj Hét nyelven kornyikál Retrókoktél proszit Kémeid jelenthették Öreg vagyok Beleszarok Lustai Benedek honvéd Jelentkezik Parancs Uff...
618. szám Vers

JÓ BILINCS, DERÉK BÉKLYÓ

Ezredek bűnét, -súlyát, -átkát, ifjú hiteket, -vén emlékeket; futó csillagot, megcsalt mátkát, bíborba öltöztetett vétkeket. Isten sorsát, és rendelését, vádakat, vizsgálati fogságot; riadt szívet, gyilkosok kését, a pillanatnyi jóllakottságot. A mámoros és kusza estet, vérben piruló, véres világot; halottat és vízszintes testet, jégbe fagyott, tejfehér virágot. Önkínzásról és az...
618. szám Vers

MÉLTATLANKODÓ

Hézag kúszik a talapzaton, üreges oszlop a tartóerő, más igát húzol szabadnapon, a bérpapírod csak ismertető, . munkamorálod amortizált, túlórák rejtik a megélhetést, a kizsákmányolás kanonizált, jobbágy kell ide, nem mester vagy ész, . talpakra rögzített nyelvhegyek, sötétre színezett gondolkodás, az értelem kábán szendereg, törvénybe iktatott kalózkodás, . hamisra...
618. szám Vers

EXITUS

Valami más az ami fáj. Levetett inget hord a nyár. Hé ! Ne szól szólj hozzám azon a nyelven, amit meg nem értek. Inkább magamba fordulva hallgatok. Miért olyan nehéz megtanulni a rendet? ……. nem születtem vaknak sem siketnek, sem némának, így nem érzem azt, hogy lélegzem….. Valami más...