Az alábbi szócikket, egy zenei lexikonból másoltam ki, és így hangzik: „1989-ben rocktörténelem született Magyarországon: három fiatal zenész – Lukács Laci, Tóth-Laboncz Attila Labi és Buzsik Gyuri – megalapított egy akkor még név nélküli bandát, amely meg akarta mutatni, hogyan is kell punkot játszani. Először a Sex Action előzenekaraként...
Megpattant bennem egy húr, A közöny lett bennem az úr. Nem tudok örülni, sírni, Nem tudok szívből örülni. Átgázolt rajtam az élet, Én most már mindentől félek. Utamon nem nyílott rózsa, Nem vár rám sehol egy múzsa. Péntekre esik a Tibor nap, Lelkemben sosem lesz vasárnap. Beteggé tett engem...
tovább
Likes
Mint pogány istenség a fekete tűzben bennem bíbor felhő tárkonyos délután vetkőzik szerelmem azúr éjszakára pálmazöld a reggel pasztellszín baldachin kosárban méz, ostya a szél árnyalatot vált miként szerelmet a vágy fa tetején elhal a fény vesztes szerelmesek keze gyakorlott egy hamis dáma antik kövek közt olajfa mellett lányka...
tovább
Likes
Igor Nemezin elgondolkozva nézi a világító stratégiai térképet. Igen, gondolja, valóban nem rózsás a Föld helyzete. Az amerikai Sky flotta egyre nagyobb veszteségeket szenved, és a kínai Kyu sem áll fényesebben. Egyedül csak a Balsoj, a nagy orosz föderáció űrserege sértetlen még. Mert ők még nem szálltak harcba. Nemezint...
tovább
Likes
(egy sajtóhibára) Lettem: Hé, paraszt! – s mutatom, Budára a többek közül melyik út vezet. De nem vagyok Toldi. A ceruzám szára mutatja az irányt az egyszer már bevált petrencerúd helyett. Nem leszek Arany sem. – ennek nagy az ára: meglehet, fejfámra hibásan írják majd a nevemet. Megjelent a...
tovább
Likes
Rengőkacajú guruló görgés… rekeszizmon föllobbanó táncra lágyarcú derűt mélyöblű csönd vés, s magamra öltöm mint ünnep hangját. Ezüst csengésű apró ajkakról szerteszét guruló gyermekzsivaj vidám derűje hozzám halkan szól arcomra öltve ünnepi hangját. Madárhang rezgette vadvirágok kelyhéről csorduló zümmögésben landolnak szirmon a lepketáncok, arcomra öltve ünnepi hangját. Ölelés arcú...
tovább
Likes
Péntek délután az egyik barátom megkérdezte nincs-e kedvem vele s a barátaival elugrani a madaras tescoba.(Mi csak így hívjuk magunk között az Auchant.) Mondtam, szívesen úgyis kell kaját venni. A kis csapat útra kelt egy mikrobusszal, mint kiderült mosógépet akarnak venni. Kb. 16 óra 45-kor meg is érkeztünk s...
tovább
Likes
interjú Ikvai-Szabó Imrével, az Összefogás Közalapítvány kuratóriumának elnökével Az Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány 2005-ben alakult, azóta komoly eredményeket tud felmutatni. A kuratórium elnökével beszélgettem múltról, jelenről, jövőről. Ő Ikvai-Szabó Imre. – Miért, hogyan jött létre a közalapítvány? – 2004-ben kezdtünk azon gondolkozni, hogy nem...
tovább
Likes
A hold fejét lehajtotta, a nap lábait kinyújtotta. Te ott ülsz az álom és az ébrenlét közt. Fejed kába, arcod ráncos. Látod a színeket megvakultan. Tehetetlenül roskadsz le, rongyos hittel remegve. Leveszed kalapod. Kezed furcsán tartod. Kiáltanál, mert tudod fáj. Torkodban a keserűség. És vársz. Várod, hogy halld a...
tovább
Likes
A férfi fázó, lilás kezeit kabátjának mély zsebeiben nyugtatva várta sorra kerülését az ételosztó sátornál, türelmesen, hallgatagon. Az önkéntes hölggyel valami furcsa kötelék tartotta össze, noha csak egy-egy szót váltottak ilyenkor. – Jó estét! Nagy hidegek járnak… – köszöntötte őt a középkorú nő, miközben húslevest merített ételtartójába. – Kezit...
tovább
Likes
Felvetődik a kérdés, hogy miért váltak annyian földönfutókká az elmúlt immár közel húsz év során? Az ezt megelőző évtizedekben is nagyon-nagyon sokan éltek mélyszegénységben, az sem kizárt, hogy többen, mint ma. Rosszak, sőt rosszabbak voltak a lakásviszonyok, s a lakáshoz jutás sem a szegények kiváltsága volt. Ellenkezőleg. Munka nélkül...
tovább
Likes
Kora kamaszkoromban kedvenc téli időtöltési, szánkózó színhelyünk volt a házunk mögött tíz-tizenöt méter hosszan húzódó enyhe lejtésű domb és közvetlen környéke. A téli szünet ideje alatt sötétedésig itt tartózkodtunk. A váltakozó hevességgel és sebességgel fel-fel törő ricsaj, zsivaj percenként viharzott végig a szélrózsa minden irányába, nem kímélve a legcsendesebbnek...
tovább
Likes
Kilyukadt a cipőm, kilyukadt a cipőm, a fene egye meg. Lyukas lesz a zoknim, lyukas lesz a zoknim, úgyis egyre megy. Stoppold meg azt kérlek, mert beszorul egy meggy. Bentragad a meggy. Elfogyott a borom, elfogyott a borom, újra inni kell! Egyre több a korom, egyre több a korom,...
tovább
Likes
– Remélem, nem sértő, ha azzal kezdem, számomra a Kukorelly név sokáig a képzőművészettel kapcsolódott össze. Azon túlmenően, hogy bokros teendői között még tanított is a Képzőművészeti (akkor még) Főiskolán, van valami alapja az én képzelődésemnek? – Nincs. Ha így van, az pusztán egy régi szívfájdalmamra utal -, hogy...
tovább
Likes
Egy képet nézek. Valahol Amszterdamban készült, egy monstre internetes szolgáltató reklámképe. Végeláthatatlan teremben, egymástól karnyújtásnyira, de tán fényévnyi lelki és tudati távolságban ülnek az emberek a felfüggesztett monitorok előtt, fülükön fejhallgatóval. Pókhálófonalnyi elektronikus szálon függenek a világhálón, kigúvadt szemmel, semmi másra nem figyelve, meredten, sóbálványként meredve az őket bűvölő...
tovább
Likes
Begubóztam magamból kivetkezve belül hőség kint tomboló fagy felfekve az ágyra fel-le dobál a vágy tajtékzik a vér szoros gúzsba kétségbeesetten bámulom a mennyezetet szerelmed rajtam a pókfonál fel nem lazul el nem enged őrjítő ez a hiány és a csönd a csönded verítékben úszik a világ mint félméteres...
tovább
Likes
Mozgalmi élet (folytatás) Alighogy visszaérkeztem a külföldi kiküldetésből máris kezdődött a vállalati KISZ Kongresszus, melyen én is kaptam lehetőséget felszólalásra. Akkoriban naponta olvastam a Népszabadságot, és behatóan tanulmányoztam a politikát is. Ezért írtam egy vázlatot a beszédemről, mely a KISZ egyeduralmának hátrányairól szólt és arról, hogy nem ártana más...
tovább
Likes
Csúz vállamat, s iga húzza. Nincs kereke, nincsen rúdja. Tengelyemen,… rajtam a súly, gőzerő bennem a paszuly. Kenyeremet penész rágja. Csak az úrnak van nadrágja… 0
tovább
Likes
Magamat majd veled vígasztalom Az égre fel majd nem félve hágok Nem fog fojtogatni majd az átok Az elmúlással nem tusakodom A világ színeit megcsodálom Ahogy nem vérben fürdik az alkony Fejemet fehér párnára hajtom És nem fog fájni a sok szép álom A lelkem nem ver majd halk...
tovább
Likes
A Menhely Alapítvány önkénteseknek rendezett karácsonyi ünnepségén vettem részt. Nagyon sok vendég érkezett e nemes alkalomra. Kezdésnek Bingót játszottak a résztvevők melynek az első nagyobb díja egy kis festmény volt. Mikor a hölgy osztogatta a szelvényt Én bőszen, mondtam neki, hogy az utolsót kérem, mert az a nyerő. Ő...
tovább
Likes