Felvetődik a kérdés, hogy miért váltak annyian földönfutókká az elmúlt immár közel húsz év során? Az ezt megelőző évtizedekben is nagyon-nagyon sokan éltek mélyszegénységben, az sem kizárt, hogy többen, mint ma. Rosszak, sőt rosszabbak voltak a lakásviszonyok, s a lakáshoz jutás sem a szegények kiváltsága volt. Ellenkezőleg. Munka nélkül...
Kora kamaszkoromban kedvenc téli időtöltési, szánkózó színhelyünk volt a házunk mögött tíz-tizenöt méter hosszan húzódó enyhe lejtésű domb és közvetlen környéke. A téli szünet ideje alatt sötétedésig itt tartózkodtunk. A váltakozó hevességgel és sebességgel fel-fel törő ricsaj, zsivaj percenként viharzott végig a szélrózsa minden irányába, nem kímélve a legcsendesebbnek...
Kilyukadt a cipőm, kilyukadt a cipőm, a fene egye meg. Lyukas lesz a zoknim, lyukas lesz a zoknim, úgyis egyre megy. Stoppold meg azt kérlek, mert beszorul egy meggy. Bentragad a meggy. Elfogyott a borom, elfogyott a borom, újra inni kell! Egyre több a korom, egyre több a korom,...
– Remélem, nem sértő, ha azzal kezdem, számomra a Kukorelly név sokáig a képzőművészettel kapcsolódott össze. Azon túlmenően, hogy bokros teendői között még tanított is a Képzőművészeti (akkor még) Főiskolán, van valami alapja az én képzelődésemnek? – Nincs. Ha így van, az pusztán egy régi szívfájdalmamra utal -, hogy...
Egy képet nézek. Valahol Amszterdamban készült, egy monstre internetes szolgáltató reklámképe. Végeláthatatlan teremben, egymástól karnyújtásnyira, de tán fényévnyi lelki és tudati távolságban ülnek az emberek a felfüggesztett monitorok előtt, fülükön fejhallgatóval. Pókhálófonalnyi elektronikus szálon függenek a világhálón, kigúvadt szemmel, semmi másra nem figyelve, meredten, sóbálványként meredve az őket bűvölő...
Begubóztam magamból kivetkezve belül hőség kint tomboló fagy felfekve az ágyra fel-le dobál a vágy tajtékzik a vér szoros gúzsba kétségbeesetten bámulom a mennyezetet szerelmed rajtam a pókfonál fel nem lazul el nem enged őrjítő ez a hiány és a csönd a csönded verítékben úszik a világ mint félméteres...
Mozgalmi élet (folytatás) Alighogy visszaérkeztem a külföldi kiküldetésből máris kezdődött a vállalati KISZ Kongresszus, melyen én is kaptam lehetőséget felszólalásra. Akkoriban naponta olvastam a Népszabadságot, és behatóan tanulmányoztam a politikát is. Ezért írtam egy vázlatot a beszédemről, mely a KISZ egyeduralmának hátrányairól szólt és arról, hogy nem ártana más...
Olyan zátonyra futottam, Mit a tétlen évek Halmoztak alám, –Szemem a partra téved– Hol lábam megvethetném, De ahhoz úszni kéne, És korántsincs garantálva: Valaha kijutok élve. Persze kulcsolom a kezem, S térdem a parkettán, Csak lassan azért indulnék, Mert nem válasz a „talán”. Túl sokszor hallottam, Ezért vallom, hogy...
Villanó lidércfénylángok bűvölve cserkésznek körbe… – mind a tiéd ha elkapod! Emésztő penész les lyukas tarisznyákban, harsogva acsargó démonok zenélnek:—- Enyészettort ül az álmom. Elsüllyedt vágyak latyakján hínáron imbolygó hajó a bárka, éhes halászok, haldokló remények, sóhaj a viharban, acélos jégdobok, sámánkönyörgések:—- Magukra roskadó álmok. Ünnepi nagytakarítás zord ideje...
Végtelen, sivár sivatag, Terméketlen, hallgatag. Szélfúvás, homokvihar, A változás olykor felkavar. Forró, vörös lávaömlés, Kiégett város, törmelék, Füstölgő, termékeny föld, A lehetőség új reményt ölt. Viharos, hisztis óceán, Jégeső, pusztító orkán, Partokon hajótörött, Új nap ébred a pálmák fölött. A boldogság bennünk rejlik, Ám sokan nem is sejtik. Katasztrófa,...
Keresztelő Szent János olyan pontos, hogy már nem valakié, a hiten túli sáv sem belepé, a test kíváncsiságát az ikon ábrázolta szent arcát, szavakon nevelkedett meg szöcskén, vízbe ‘ mért tenyérrel, így kortyolva varázsigét, a téboly évéből nem maradt más vele, csak ami senkié sem, a saját neve. 0
A holdsarló felhőket kaszabol. Baljós fény árad szét és köröskörül. Sziporkáz a város. A halál örül. Keserű bűz terjedez, araszol. Bélsár a tömeg, utcák a belek. Zörej, zaj – a rosszindulat szétterül. Milliárd hazugságtól az ég hevül, bár rég fagyos, szinte síri hideg. Ideg. A feszültség rajta...
Csecsetek bimbaja átüt az ólomittas satnyuló papíron ámuló hímet bűvöl már magam sem tudom Margit vagy Mari verse liheg lustán fülembe felfénylő nyakadon Horatius-Radnóti-Sebő csókja csillog ringyók vére pezsdül este Vénusz szőrös dombján pihen a vulvanyaló Provansz ege ásít én unott trubadúr tarkótokba harapok vérbő albám lassan lecseng ondófoltos...
Böjti szelek fújnak csontomba hideget, feszítenek újnak, vitorlát, ideget. Böjti szelek hoznak változást, sok vizet, sok útszéli morzsa fagyos szóval fizet. Böjti szél bontotta traktorra a zászlót, sok gazda ontotta könnyét, megalázót. Böjti szél kuszálja fák ágát, a rendet, az üres bukszája kormányt, parlamentet… ...
Elhagyott otthonom Szívemben őrzöm melegét, Áztam-fáztam, így Kerestem a szerencsém Ágyam volt a föld, Paplanom volt az éj, Arcomat mardosta a Hideg szél. Relle, mikor ébredtem, Szédült a fejem, Testem minden porcikája Órák múlva engedett. Elindultam jobbra-balra, Ahol rajtam kívül Vannak még ! Poros úton bandukolok, Vissza-visszanézek, Az ablakok...
A langyos vízben, mint amilyen ez a kor, nem születnek, vagy legalábbis a tömeg számára a homályban maradnak a nagy művek. A jólét nem talaja az alkotásnak, ahogyan a nyomor sem képes alkotásokat szülni. Kell egy megnyugvás. Csakis a szélsőséges hiány és a szélsőséges elteltség között születik meg minden...
Ha menni kell menj! Ha itt van dolgod maradj! De soha ne feledd az égből kapod az áldást! Félsz? De ott már nem kell! 0
A független kormányfőjelölttel, Takács „Droid” Attilával OSA beszélgetett A Tárky, a Szonda Ypsos és a Századvén mérései végre ugyanazt mutatják. A három vezető közvéleménykutató felmérése alapján az egyetlen független kormányfő-jelölt, Takács „Droid” Attila toronymagasan vezet a biztos szavazók körében. Ha ma lennének a választások Takácsra a szavazók 72,44%-a szavazna,...
Jöttek, mentek a levelek… Várlak nagyon… Hányszor írtam, ki tudja már… Ez a hosszú „kiküldetés” csak nem akart letelni… A szeretett személy levelei egyszer csak elmaradtak… Arra gondoltam egyáltalán nem jön haza, volt már ilyen… Odakint gondolta meg magát valaki, s hátat fordított hazának, otthonnak, családnak… Nálunk ez nem...