413. szám Széppróza

A SKÁLA kópéja – A nagy szerelem

A nagy szerelem Már második éve dolgoztam a Skála Budapest Nagyáruházban. Reggelente az első utam általában a személyzeti étterembe vezetett, hogy ihassak egy jó erős kávét. A kávéfőzős Eszti nagyon kedves és csinos asszony, nagyon finom kávét tudott főzni. Egy idő után nekem még külön főzött, hogy friss és...
414. szám Vers

Megismerhetsz

A hajnal dereng már, a homályt elviszi Nemsokára a most még halvány holdvilágot Verőfényes napfény követi A határtalan tér most még gyöngéden átkarol El sem akarod hinni Hamarosan minden megváltozik Most ver falat közénk az állandósult örökkévalóság Hol a kezdet egyben a múlandóság S fullasztó érzés a Hiány Még...
411. szám Vers

A néma prédikátor

Szólni-szólni kellene újból s újból, feszül a hang, csak magamban kiáltok… hol bújócskázik a fény erjedő kovásza…? a bomlott idő üzenetét sem halljátok? Még fülünkben a régi csizmák dobogása, mégis csattognak ordas agyarak. Elmaradt imák buggyannak ajkamra, feszengnek bennem füstté vált áldozatok… sírj helyettünk s szólj fülekre emlékezést! Szólni-szólni...
413. szám Széppróza

First contact

Csövi a városszéli erdőben lakott egy összetákolt kalyibában. Mint általában, akkor este is a maradék kannás borát iszogatta, miközben olvasott. Szeretett olvasni, elsősorban a tudományosfantasztikus irodalmat kedvelte. Egy egész zsákszatyor volt tele Asimov, Lem, Bradbury, Zsoldos, Clarke, a Sztrugackij testvérek és még számos, neves sci-fi író könyveivel. Tehát Csövi,...
414. szám 512. szám Vers

Békülés

Bántottalak. Csak néhány szó,- s megbántódtál nagyon. Pár szó csupán. Pár cseppnyi víz pereg az arcodon. Tagadhatnám. Mért lenne jó?- hisz én voltam, tudom. Törölhetném, de nincs mivel, gonosz vagyok, hagyom. Bántottalak. csak néhány szó, – mert bántottál nagyon. Megbántottál. Pár szó csupán,- lehet, önvédelem. Csak néhány szó. Pár...
411. szám Vers

Költő voltam

Hűséges apa helyett hűtlent kaptam, pályaudvarról fát és szenet loptam; megtörött cipővel uccát döngöltem, ketrecemben oroszlánként bömböltem. Ócska volt minden könyvem, – ócska, kopott, reszkettem mint gyermek, ki buktát lopott; virágos fák között ritkán ballagtam, a bajos szél jaját csendben hallgattam. Vagy ordítottam és toporzékoltam, vásárcsarnokban csomagot hordtam; olyasmiért...
413. szám Vers

Bántottam

Bántottam, mert bántott, hogy fájdalmat okoz az érzés mit érzek, s mit hiánya fokoz. Bántottam, mert bántott,… ősi nyugalmamat, egy bűnös szempár meg-,… miért zavarta azt…? Bántottam, mert bántott,… hamu alatt parázs éget, és kínoz, mint… kit megmart a darázs.. Bántottam, mert bántott, ahogy a rossz,… a szép emlék...
414. szám Vers

Az ürömhöz

Megtörtem a harcban, – a hitben, és azt kaptam, mit nem akartam, mit rémálmaimban sem hittem. Törékeny szó lettem a viharban. Hittem: az Úr majd örömet ád, hogy hinni fog bennem, ha hiszem. Nem ért semmit, száz és száz önvád, hiszen kinevette a szívem. Égre néztem, hogy majd visszanéz,...
411. szám Vers

Faltól falig

Várlak. Bátor hittel Csüngve ígéreteden: Sokáig maradsz. Legalábbis többet Ötször hatvan másodpercnél, Amennyit általában Kimérsz nekem. Lesem az órát, Fülelve Azt a nagyon halk Kopogtatást az ajtón. Kiszűrve az utcazajból A csengő hangját. Megjössz. Pillanatok törtrésze alatt Szétpereg az idő, S többször hallom hangod, Miközben a mobilodon tárgyalsz, Mint...
413. szám Vers

Már csak…

Már csak irgalmatlan sötét van Kifordított fény a hiány Megnyugvás itt nincs a halálban Kötélen folyik rád a nyál   Élelmedből jön a halál és gyógyszeredtől ered a kór – nem is születhettél tán jobbkor ide, ha csak szenvedni vágysz…   Lopnak itt mindent s nemcsak halkan Vámpírok szívják...
413. szám Vers

Nagyvárosi gettó

Itt minden szürke, halott és sivár A lélek rozsdája térdig ér Elég egy felszikrázó indulat És nyomában dől a vér Némán lebegünk el egymás mellett Ahogy akváriumban úsznak a halak Dühöt és félelmet sugároznak ránk Az összefirkált zord betonfalak 0
412. szám Riport

Olasz módra – hajléktalanellátás Bolognában

Hajléktalanellátás Bolognában Március közepén az Nemzeti Civil Alap támogatásával három napot töltöttünk Bolognában, ezzel bővítve külföldi tapasztalatainkat. A Fedél Nélkül színeiben utaztunk mindketten: Györgyi, a lap egyik koordinátora és jómagam, a lap egyik terjesztője és szerzője. Az első nap, az akklimatizálódást követően meglátogattuk a Piazza Grande utcalap lap szerkesztőségét,...
413. szám Vers

Sorsra ragyogva

Emlékező Radnóti Miklósra „A fákra felfutott a szürkület… …s mi élünk itt tovább, – de nélküled.” Csecsemő fölsír, majd mély csönd terem: vajúdó arca sápadt-vértelen, – életet életért az áldozat – őrangyal fogta a pártodat, baba arcodon vérpír a festék alvadtan lepte testvéred testét, társsá szegődött örök árnyalak vádol:...
407. szám Vers

Húsz sor

Mint pogány istenség a fekete tűzben bennem bíbor felhő tárkonyos délután vetkőzik szerelmem azúr éjszakára pálmazöld a reggel pasztellszín baldachin kosárban méz, ostya a szél árnyalatot vált miként szerelmet a vágy fa tetején elhal a fény vesztes szerelmesek keze gyakorlott egy hamis dáma antik kövek közt olajfa mellett lányka...
409. szám Széppróza

Irina – a negyedik zandagord

Igor Nemezin elgondolkozva nézi a világító stratégiai térképet. Igen, gondolja, valóban nem rózsás a Föld helyzete. Az amerikai Sky flotta egyre nagyobb veszteségeket szenved, és a kínai Kyu sem áll fényesebben. Egyedül csak a Balsoj, a nagy orosz föderáció űrserege sértetlen még. Mert ők még nem szálltak harcba. Nemezint...
410. szám Vers

Középszerűségem

(egy sajtóhibára) Lettem: Hé, paraszt! – s mutatom, Budára a többek közül melyik út vezet. De nem vagyok Toldi. A ceruzám szára mutatja az irányt az egyszer már bevált petrencerúd helyett. Nem leszek Arany sem. – ennek nagy az ára: meglehet, fejfámra hibásan írják majd a nevemet. Megjelent a...
407. szám Vers

Kacajkorom

Rengőkacajú guruló görgés… rekeszizmon föllobbanó táncra lágyarcú derűt mélyöblű csönd vés, s magamra öltöm mint ünnep hangját. Ezüst csengésű apró ajkakról szerteszét guruló gyermekzsivaj vidám derűje hozzám halkan szól arcomra öltve ünnepi hangját. Madárhang rezgette vadvirágok kelyhéről csorduló zümmögésben landolnak szirmon a lepketáncok, arcomra öltve ünnepi hangját. Ölelés arcú...
409. szám Széppróza

Nem mindennapi sztori

Péntek délután az egyik barátom megkérdezte nincs-e kedvem vele s a barátaival elugrani a madaras tescoba.(Mi csak így hívjuk magunk között az Auchant.) Mondtam, szívesen úgyis kell kaját venni. A kis csapat útra kelt egy mikrobusszal, mint kiderült mosógépet akarnak venni. Kb. 16 óra 45-kor meg is érkeztünk s...