Csecsetek bimbaja
átüt az ólomittas
satnyuló papíron
ámuló hímet
bűvöl már magam
sem tudom Margit
vagy Mari verse
liheg lustán fülembe
felfénylő nyakadon
Horatius-Radnóti-Sebő
csókja csillog ringyók
vére pezsdül este
Vénusz szőrös dombján
pihen a vulvanyaló
Provansz ege ásít
én unott trubadúr
tarkótokba harapok
vérbő albám
lassan lecseng
ondófoltos csipkétek
halkan suhog
utolsót vonaglik
a kéjes lucsok
Jó reggelt, hölgyeim!
Likes
Nincs hozzászólás