408. szám Vers

A kép

Szerző:

Elhagyott otthonom
Szívemben őrzöm melegét,
Áztam-fáztam, így
Kerestem a szerencsém

Ágyam volt a föld,
Paplanom volt az éj,
Arcomat mardosta a
Hideg szél.

Relle, mikor ébredtem,
Szédült a fejem,
Testem minden porcikája
Órák múlva engedett.

Elindultam jobbra-balra,
Ahol rajtam kívül
Vannak még !

Poros úton bandukolok,
Vissza-visszanézek,
Az ablakok alatt
Nem integetnek,
Nem beszélnek.

Mostohám sem volt soha,
De úgy rendelkezett az Ég,
Hogy szívem törte össze, mikor
Kettévált a kép:

Takaros, meleg otthonom.
Porrá hullott rég.

Kapcsolódó írások