Kora hajnal, az utcát rovom, Lépteim halkan koppannak a flaszteron. Mindenütt sötét ablakok, Csak a holdfény játszik pár üvegfalon. Egy csendes kisutcába érek, S mit látok, meleg lámpafények Mik megvilágítják az utcát, A sötétet onnan kiszorítják. Halkan közelebb megyek, Egy nagy ablakon betekinthetek. Bent szorgos kezek dolgoznak, Asztalra fehér...
Majd találok helyet, – vagy a hely rám talál. Oknos fonja a kötelet, és – noha minden lehet –, esetleg csak az oktalan, zabáló szamár hurkol csámcsogásával profi hóhérkötelet lemeztelenített nyakamra. Persze, és nyilvánvalóan én rúgom el a földet, és méter magasra magam feszítem rúgkapálni magam. Csak bírja súlyom...
tovább
Likes
Hallod-e kedves, jó barátom Andreász! Paklimba nagy adu, te vagy az egyik ász. Bár, mikor negyvenszáz ultimót jelentek, filkó és király és hetes is kellenek. Amikor nyolc, kilenc, tízes a lapjárás, fölös a tökfilkó, teher a király, ász; az aprócska lapocska! – legjobb a kishetes, nagyoktól mindenki szabadul, mind...
tovább
Likes
sokhangú sípon játszik a téli szél a kéményen próbálja hogyan szól, hogy zenél… mogorva tűzhelyem míg begyújtanám kavargó füstgomoly lepi el tanyám lángra kap végre már a nyirkos papír felizzik egy fotó és valami régi hír… biztos olvastam én is annak idején hogy ki is volt, ki ölte meg...
tovább
Likes
Elodázhatatlan Elmúlhatnékom van Tiszteletlenségeitek miatt 10-telet az kevés Kivételnek – Eloszlik előlem Eloszlik előlem Minden köd Mert előttem fénylik Köldököd ELOSZLOTT… ELOSZLOTT MINDEN, AMI KÖT ELŐTTEM FÉNYLIK KÖLDÖKÖD 0
tovább
Likes
Kérges ujjaival a hűtőpult mögött tömte magába a lopott kiflit én meg próbáltam takarni, hogy a kamera ne lássa. Cinkosnak éreztem magam – de hisz az is voltam – hátamban a főnök gondterhelt tekintetével. – Nagy a hiány! – mondta reggel is és most itt szégyenkezem, a savanyú...
tovább
Likes
Nem láttam őt soha, de hordom génjeimben: arató-napszámos ember volt a nagyapám. Egyre a más földjét vetette, és rendre dőlt a búza kaszája nyomán. Fizettek érte – inkább mégis liszttel, mert a szegénynek pénz akkor sem jutott De volt remény, s a nagyra nőtt családban még teknő is került,...
tovább
Likes
Hulljon a hó a tiszta, friss. Hulljon – takarja el csavargó lépteim nyomát. Hány éve így, még mindig itt téblábolok, nem látom értelmét, okát. Takarjon el! Hulljon ezer és százezer kavargó, tiszta hópehely; hisz véget ért, miért is hurcolnám tovább. Vagy játsszam el (mert élni kell) s még játszhatok...
tovább
Likes
Sorel urat, egy hajléktalanellátó intézményben ismertem meg személyesen. Osztotta a regelit, mérte a kávét. Volt is rácsodálkozás az első alkalommal. Ki ebben a filmben , ki abban a filmben vélte látni. A lényeg, hogy sikerült kevés idejéből szakítani egy interjúra valót. Öt éves volt, amikor Magyarországra érkezett szüleivel, hogyan...
tovább
Likes
Szóltam s kezemre szállt A Béke madara Én megfogtam puha pelyhes nyakát S lecsavartam szomorú szemű kis fejét Meleg bíborsós vére lecsorgott kezemen S becsorgott szeretetem gyűlöletlyukacsaiba Betöltvén azokat fehérré merevedett Lelkemből egy hószínű galamb Szállt F E L II. Hiába hívom nem jön már a békemadár Szárnya szivárvány...
tovább
Likes
Egy kisboltban futottam össze Feri bácsival. Ő jó és tisztességes ember gondoltam elmondom neki a dolgot. – Feri bátyám, hallotta a hírt? – Nem én – nézett rám. – Bejelentették a világ összes TV csatornáján, hogy egy nagy meteoritraj tart a Föld felé, az összeütközés elkerülhetetlen és ki fog...
tovább
Likes
A szemerkélő esőt arcomba vágja a szél, Féltőn szerető Istenem szemében úszom, A bűnbánat elvetett magvaitól várom, Hogy terebélyessé nőjön a kegyelem, De egyre csak nehéz lépteimet nyögi az utca, És fojtogatja torkomat a félsz. A riadalom, hogy a napok Megint egy fájó évvé állnak össze- Mindörökre ostorozni...
tovább
Likes
Szorgos pék fia nagyon szerette édesapját, ezért ő is pék akart lenni. Apja számtalanszor elismételte neki: „Ne miattam legyél pék. Ez nem szakma, fiam, hanem hivatás, amit szeretned kell. A lelked egy részét is belegyúrod a tésztába, attól olyan élő.” Ha a tészta nem élne, nem is növekedne. „Csak az...
tovább
Likes
484. szám
Interjú
„Támogatjuk a hajléktalanok civil szervezeteit” – Beszélgetés Dr. Molnár Szabolccsal alpolgármesterrel
Dr. Molnár Szabolcs 1971-ben született, nős, három gyermeke van. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem, Vegyészmérnöki Karán végezte (PhD), kémiai tudományterület (1999). Számos közéleti tevékenységei közül említhető a HÖOK a Hallgatókért Alapítvány kuratóriumi tagsága, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagsága. 2010. óta Újpest Önkormányzatának alpolgármestere. Kedvelt időtöltése a családi...
tovább
Likes
A bárányka komótosan végzett az utolsó falattal is. Nincs több, elfogyott. Jóllakottan leheveredett a fűbe, és emlékezett. Emlékezett az édesanyjára, akinek egy húsvét előtti napon nyoma veszett. Akkortájt többen elvesztek, főleg a fiatalok közül. Gondolom, anyu vitte el őket a nyuszihoz. De inkább elölről kezdem a történetet. Időszámításom előtt...
tovább
Likes
Ugye nem haragszol, hogy így, ilyen váratlanul rád rontok a levelemmel? Vagy nem is tudom… Haragudj, hiszen megteheted. Csak arra kérlek, olvasd el, ha már a kezedbe került, és hidd el, fontos lehet neked is, nem csak nekem. Furcsa, de szinte látlak magam előtt, ahogy a homlokod ráncolod a...
tovább
Likes
egész katedrálisok estek ki szemed katedrájából lábaim elé feszítővasként lógtak karjaid szíveim trezorját feltörni kész lerövidült álomban tartva őket összetört szirmok ként ölelve verseket írt hasadra az ereimben lüktető vér és szavak repültek messze sóhajaink szelében – csókok szárnyán szikrázó fény… azt mondtam szeretlek s erre elaludtál * lelkeink...
tovább
Likes
Élt egyszer a hatalmas Tiensan hegység völgyeinek egyikében egy öreg, megözvegyült vadász, akit Vu-Tan-nak hívtak. Ez az öreg éppen nyugovóra készült térni házikójában, mikor is a hópárduc rémisztő, ugyanakkor rémült üvöltését hallotta az ablaka alatt: – Engedj be, ments meg engem testvérem! Gonosz vadászok üldöznek, hogy hófehér bundámért leterítsenek....
tovább
Likes
Keserű düh marcangol. A tehetetlenség megöl. Emlékezz barátom a nyárra: a halál aratott közöttünk. Nekem a tűzliliom az élet virága. Míg forró szirma fényesen ragyog, a teremtő nem alkotta hiába művét. Értelme van annak, hogy itt vagyunk. Emlékezz barátom: a Tűzliliom téren sirattuk a haldokló ürügyén önmagunk, sűrűn kortyolva...
tovább
Likes
két éve volt hogy három éve elmúlt ami öt évvel ezelőtt történt s már jóval azt megelőzően a semmibe hullt át ami még csak jó tíz év múlva lesz * Mindent elnyelt a tenger – a Dirac-féle, a Schrödi- macskamosoly, a lét örvénye, a levés mi téttelen, a világ...
tovább
Likes