Na igen, ez valóban érdekes- -könyvjelző lett a fényképedből, amit annak idején alig tudtam kikönyörögni tőled. Most komolyan gondolkozom azon, hogy megkérem festőművész barátomat, alkosson rólad egy portrét; elfér a ezen a szétszögelt falon, a polaroidot pedig felragasztom valami kartonra, és ameddig olvani tudok, addig akaratod ellenére is szemezni...
Hallgatni arany. Beszélni ezüst. Két kovakő közt szikrázik a füst. 2012 december, első díj 0
tovább
Likes
2012. december 13-a van. Ülünk a tágas iroda társalgójának foteljeiben, és ha kinézünk, a kopár fák alakjában látszik a tél, igencsak előrehaladott állapotban. Azzal a céllal jöttem fel – máris egy a paradoxon – a Rózsadombra, hogy interjút készítsek veled, a Braun & Partners cég tulajdonosával az FN, vagyis...
tovább
Likes
ott ülsz a vonaton ott ülsz 1975-ben nulla óra tízkor indul újra ugyanabban a fülkében kivilágított mint a füst a mérhetetlen éjszaka sötétjében ugyanazok az utasok álarccal az arcukon erősen szorítják kezükben poharaikat kiömlik a bor egy éjszakai románc pihéi szállnak gyengül az idő az öreg isten nem kedveli...
tovább
Likes
Folyó partján haladva (reggeli sétán), a légben hirtelen elfojtott zaj, sasok szerelmi harca, süvöltő, párzó egyesülés, fönt a magasban, begörbített, markoló karmok, vad, élő, pergő kerék, négy csapdosó szárny, két csőr örvénylő, eggyé forrt tömege, bukó, lengő, kettős hurkokban, gyors zuhanással, de a folyó felett, a pár, mely mégis...
tovább
Likes
481. szám
Interjú
„Segíteni a körülöttünk élő nincsteleneken: emberi kötelesség” – baráti beszélgetés Donáth László, evangélikus lelkésszel
2012. október 2-a, kedd van, délután fél hat tájban. Zuhog az eső, mintha dézsából öntenék, esernyőm pajzsként szegül szembe a szélfújással. A HÉV-megállótól egy panel lakótelep sétányán vezet az utam, mígnem a környezet hangulatával vitázó templomkert mellmagasságú téglakerítésébe illesztett kapuhoz érek. Épp, mikor megnyomom a kapucsengőt, eláll az eső,...
tovább
Likes
a fák ujjain folyik lefelé az évszak – tavasz vagy ősz? április fésülgeti kócos haját május dedikálja a kert fehér virágait fekete házamban csókok szállnak mint lepkék borostyán ül a felhők ősz fészkében apró ajándék pihen tenyeremben ajándék neked tápászkodik az est mint macska szieszta után ökölbe szorul az...
tovább
Likes
Mocsári tölgy volt és még az öreg erdész ültette úgy hatvan évvel ezelőtt. Az öreg tóhoz közel osztotta ketté az erdei utat és állt őrt öles termetével és tekintélyével. Kilógott az erdőből és mégis oda tartozott. Találka helyéül szolgált embernek és vadnak egyaránt. Szarvasok, őzek és vaddisznók vakaróztak itt...
tovább
Likes
Éltem én már eleget, Hideget és meleget. Zúdítottak rám az évek Mit hőbörgök, mit mesélek Süket duma kit érdekel, E szöveggel mit érhet el? Óra számra ki ezt nyomja, Embereknek más a gondja. Megérni a holnapot, Mit az élet ellopott. Fenntartani önmagát És azt a sok nyavalyát Elviselni nap,...
tovább
Likes
Karácsony közeleg. Hó borította táj, valódi téli hideg… A teraszkorláton széncinege álldogál… Jobbra, balra nézeget, hol van itt valami ehető? Vizsgálja a nádborítást, a seprűt, a tetőtartó vas végeit, megbújt rovarbábot keres… Tavaly volt itt ennivaló…! Hol vannak a faggyúpogácsák…? Elszégyellem magam. A saját gondjaim, bajaim annyira lefoglaltak volna,...
tovább
Likes
Ma már tudom, mit ér a nincs. Ma már, mikor a van rég elkerül. S csak az maradt: el kell viselnem, emberül. Igen, tudom, mit ér a nincs. Hogy lehet mégis drága kincs, ha nincs ugyan, de volt, – egyszerre elveszett, megőrzi azt a képzelet, feledni többé nem lehet....
tovább
Likes
Nagyon messze a bársonyos hó fátyla mögött mintha a házunk mellett levő kis templom karácsonyi templomozásra hívogató harangszavát hallanám, és a pislogó gyertya félhomályában gyermek arcom elmosódott képe tűnik fel. Magam előtt látom, amint fehér papírra kopott hegyű, szürke ceruzával inkább felrajzoltam, mint írtam néhány betűt, amit aztán dobogó...
tovább
Likes
Hideg van Vibrál az idegben Állsz szótalan besózott csendben hull rád a hó valamilyen céltalan ürüggyel színes fények fagyteli villódzása pelyhekbe törten törtető árnyak zaj rosszkedv kamcsatka vidámság forgalom homályos kavalkádja mennyire távol s mennyire idegen Melegít a fagy már nem fázol csordultig tölt a szerelem még ha csak...
tovább
Likes
Mikor vigasztaló szavakat hullattál és láttad az elfásult éveket, a gyámolítandó embert: szebb kort ígértél. Mikor unokáid kezét fogtad keresve Jézust: megmutattad a szeretet erejét. Mikor kerested az ősök nyomát; a vasi táj csodát adatott. Rád talált a kegyelem ereje: Mária hangja; Országunk Védő szentje, hogy vezessen az úton...
tovább
Likes
Amikor eljön szent karácsony este S kinn nagy pelyhekben lágyan hull a hó, Szikrázva csillog lámpák fénykörében Ilyenkor otthon lenni olyan jó. Mégis indulj – de csak képzelt sétára, Járd figyelve a fehérlő utat, Emeld fel fejed és nézzél jól széjjel, Míg szemed fénylő ablakot kutat. Mit látnál, hogyha...
tovább
Likes
Négy kicsi gyertya, pisla-világú. Messzire látszik mégis a fény. Benne van advent várakozása, s általa éltet Betlehem-éj! Ott van a kisded és anyukája. Szalma-ölével jászol az ágy. József, az ács is mondja fohászát. Megszületett! S már más a világ! +15
tovább
Likes
A Szeretet ünnepére készülnek az emberek, Az erdőben, a tisztáson a vadak, a verebek. Ajándékot mit adjanak a százlábú bogárnak, És piros csizmát vegyenek az itt maradt gólyának? Hát eddig még sosem volt papucs sem a lábán, Mindig csak úgy mezítláb járt a szegény bogárlány. Ki tudja hány pár...
tovább
Likes
480. szám
Interjú
Nem keseregni, hanem tenni kell – Beszélgetés Eszenyi Enikővel, a Vígszínház igazgatójával
Meséljen egy keveset a gyermekkoráról! A szüleim Csengerben, egy aprócska faluban laktak, Debrecen közelében. Csengert azóta várossá nyilvánították, amiért én is nagyon sokat tettem, de akkor még egy igazi, hangulatos, pici falu volt, főterén az elmaradhatatlan Petőfi szoborral. Van egy csodaszép és híres református temploma, két katolikus temploma, egy...
tovább
Likes
A csönd. A hang. Uram szólít. Közel s távol Démonok serege Hazudik. Hangoskodik. Hogy ne halljam a Hangot. Könnyes szemekben, Imákban, Templomok fényében Te állsz. Ne félj – suttogod. Kövess. A város fénye helyett Válassz Engem. Könyvek halmazában A Könyv: Élet. Belépek az Ajtón. Jó. Bölcsesség. Készülök a találkozásra....
tovább
Likes
A fejpántjához csatolt ultramodern éjszakai látókészüléke, ahogy a hajnal közeledett, egyre inkább használhatatlanná kezdett válni. Amint mind jobban erősödött a fény intenzitása, úgy bántotta a szemét a beeső luxok erőssége. De még nem látta elérkezettnek az időt arra, hogy átkapcsolja a szerkezet elektronikáját nappalira, mellyel megfelelő beállítások után éppen...
tovább
Likes