409. szám Beszámoló

Fedél nélküli emberek (részlet) – Történeti-statisztikai háttér – részletek 4.

Felvetődik a kérdés, hogy miért váltak annyian földönfutókká az elmúlt immár közel húsz év során? Az ezt megelőző évtizedekben is nagyon-nagyon sokan éltek mélyszegénységben, az sem kizárt, hogy többen, mint ma. Rosszak, sőt rosszabbak voltak a lakásviszonyok, s a lakáshoz jutás sem a szegények kiváltsága volt. Ellenkezőleg. Munka nélkül...
410. szám Vers

Kezdet ebben…

Kezdet ebben. Ebben a kezdet s a vég is Visszafolyam örök körforgása Hinta lengve csak szüntelen   Vég a kezdetekben s kezdetekben a vég amint volt úgy lesz kezdődik újra az mi elmúlt már rég   vissza a forrásokhoz de más lesz a folytatás visszaömlik bele az mi már...
407. szám Vers

Vízözön után (és előtt)

párbeszéd – Óh Uram! Hogyan ítéled a tettet, – kérdésemet már megbocsásd – ahogyan a vérét vetted, s a föld minden lakóját sokuk, néhányuknak galád bűneikért az élők sorából törölted? Kérdezte Noé a vízözön után az Ő Istenét. – Ami történt megtörtént. Jutalom nem jár csak az érdemeseknek. Bár...
409. szám Riport

A szeretet átlendít – beszélgetés Lukács Lacival, a Tankcsapda frontemberével

Az alábbi szócikket, egy zenei lexikonból másoltam ki, és így hangzik: „1989-ben rocktörténelem született Magyarországon: három fiatal zenész – Lukács Laci, Tóth-Laboncz Attila Labi és Buzsik Gyuri – megalapított egy akkor még név nélküli bandát, amely meg akarta mutatni, hogyan is kell punkot játszani. Először a Sex Action előzenekaraként...
410. szám Vers

Közöny

Megpattant bennem egy húr, A közöny lett bennem az úr. Nem tudok örülni, sírni, Nem tudok szívből örülni. Átgázolt rajtam az élet, Én most már mindentől félek. Utamon nem nyílott rózsa, Nem vár rám sehol egy múzsa. Péntekre esik a Tibor nap, Lelkemben sosem lesz vasárnap. Beteggé tett engem...
404. szám Vers

Történelmi lecke ifjaknak

A vár a ligetben, az I. Művészetiben Campel-e a kiállítás, szemben Roden – Csókja, mámorban felállít egy leány, Széchenyi-fürdő: sapka-szekrény-kabin, (mikor odajártam megvolt a kabinom) A Cirkuszban egy forró kávé, a büfés már lefőzte, lassan kezdődik az előadás, egy pohár sör Zlatyi-Bazsen, (egyik legjobb sör) máshol olcsóbb (mindennek megvan...
406. szám Riport

Egyszerre csak egyet lépj! – interjú Monspart Saroltával

– Monspart Saroltával OSA beszélgetett – Beszélgető partnerem komoly sikereket ért el egy olyan sportágban, amelyet kevesen űznek. Jelenleg egy országos intézmény keretein belül mások egészségéért küzd. Ő Monspart Sarolta, magyar és világbajnok tájfutó. – Sarolta!  Hogy lettél tájfutó? – Véletlenül. Nagyon szegények voltunk az ötvenes években, négyen voltunk...
405. szám Riport

Az adományozás jövője

– beszámoló egy műhelybeszélgetésről – Adományozzunk-e jövőre is? Tette fel a kérdését a Non-profit Információs és Oktatási Központ (NIOK) meghívójában, melyre adományozó vállalatokat, magán személyeket és adományozott civil szervezeteket hívtak meg. A Merlin Színházban rendezett műhelybeszélgetésre meghívták a tizennégy év alatt díjazott adományozó vállalatokat, magánszemélyeket és az adományozott civil...
406. szám Széppróza

Boldogtalan szív

„Főzz egy kávét!” – szóltam rá, fejemben zsibongtak a gondolatok, a múlt emlékei, amikor közel kétszázan aludtunk a Bánya utcai menedékhelyen, egyik éjszaka Jancsi holtan esett le az emeletes ágyról, nem bírta tovább a hajléktalan életet. Csak huszonhárom éves volt. Betöltötte a termet az alvók horkolása, nyögése, és Istent...
406. szám Széppróza

Az Űrlakó

Új óriásplakáttal lett tele a város. Csillagok háttere előtt egy gyönyörű, áramvonalas űrhajó, alatta a nagybetűs szöveg: „Jelentkezz Te is űrhajósnak!” Elolvastam az apróbetűs részt is: „Egyedülálló férfiakat, nőket keresünk űrhajósnak. Jelentkezés az Űrkutatási Központban.” Mit veszíthetek, gondoltam. Szüleim már meghaltak, feleségemtől évekkel ezelőtt elváltam, gyermekem nincs, legutóbbi barátnőmmel...
405. szám Széppróza

A szabadulás csodája

Egy személyes élményemet szeretném megosztani, nem kell hozzá feltétlenül hajléktalannak lenni. Bár, aki beleszerelmesedik az alkohol mámorába, az többnyire hajléktalanná válik. Viszont az is igaz, hogy aki hajléktalan, az italba menekül és nagy valószínűséggel alkoholista lesz. Ennyit elöljáróban. Köztudott dolog, hogy iszonyatos látvány a részeg ember. Mindenki elkerüli, a...
406. szám Vers

Egyedül ő…

Az ajtóm is vágyott rá, hogy megnyisd! Hogy kitárulkozzon Neked az éjszaka! Minden öröm-gyöngye öledbe guruljon! Az égbolt is fölékesítette magát! Csillag-flitterekkel szórta be a haját! S hogy járjon saját kedvébe Hold-brossát is kitűzte mellére! (Hárman lettünk volna Te, én és az összeolvasztó Szerelem! S, hogy eggyé lehettünk volna;...
405. szám Széppróza

Dragon Airlines zrt

Hol volt hol nem volt, de élt egyszer egy magányos sárkány. Mivel a hercegek – hogy megvédjék a nekik feleségül felajánlott királykisasszonyokat – sorra lekaszabolták a hétfejű sárkányokat, s így a sárkánypopuláció végzetesen megcsappant, és végül sárkányunk egyes egyedül maradt. Ráadásul valamilyen motiváció révén csak két fejjel született, testileg...
406. szám Vers

Szép lassan…

Szép lassan kéken csitulva fék behúzva harsányan zöld felcsattanó csókom kéred fák lombjában zöld-sárga erek fojtják le mind mind a feszültséget térden állva ölelem hasad pereg a fakéreg barnás zöldes favér csorog a nyál csók közben pár falevél az égen kering néhány szóval füleidbe susog hajnali fűtőtest páráll levélmintás...
406. szám Vers

Magamat majd…

Magamat majd veled vígasztalom Az égre fel majd nem félve hágok Nem fog fojtogatni majd az átok Az elmúlással nem tusakodom A világ színeit megcsodálom Ahogy nem vérben fürdik az alkony Fejemet fehér párnára hajtom És nem fog fájni a sok szép álom A lelkem nem ver majd halk...
404. szám Riport

Karácsonyi bulin voltam

A Menhely Alapítvány önkénteseknek rendezett karácsonyi ünnepségén vettem részt. Nagyon sok vendég érkezett e nemes alkalomra. Kezdésnek Bingót játszottak a résztvevők melynek az első nagyobb díja egy kis festmény volt. Mikor a hölgy osztogatta a szelvényt Én bőszen, mondtam neki, hogy az utolsót kérem, mert az a nyerő. Ő...
406. szám Vers

Szellő

Megváltoztathatatlan, sápadt arcú lét! Hány ezer éve hímezék rossz fonálod. Vergődöm hálóidon, mint a bennrekedt, Utolsót lehelve szívom magamba a lét minden bűzét, mocskát. Hátrahagyva magam mögött búskomor éveket, mikor mindenem meg volt és mégsem volt semmim sem. Haszontalan tengetem napjaim, saját magam idegeire megyek, A szerelem messze elkerül....