405. szám Riport

Az adományozás jövője

– beszámoló egy műhelybeszélgetésről – Adományozzunk-e jövőre is? Tette fel a kérdését a Non-profit Információs és Oktatási Központ (NIOK) meghívójában, melyre adományozó vállalatokat, magán személyeket és adományozott civil szervezeteket hívtak meg. A Merlin Színházban rendezett műhelybeszélgetésre meghívták a tizennégy év alatt díjazott adományozó vállalatokat, magánszemélyeket és az adományozott civil...
406. szám Széppróza

Boldogtalan szív

„Főzz egy kávét!” – szóltam rá, fejemben zsibongtak a gondolatok, a múlt emlékei, amikor közel kétszázan aludtunk a Bánya utcai menedékhelyen, egyik éjszaka Jancsi holtan esett le az emeletes ágyról, nem bírta tovább a hajléktalan életet. Csak huszonhárom éves volt. Betöltötte a termet az alvók horkolása, nyögése, és Istent...
406. szám Széppróza

Az Űrlakó

Új óriásplakáttal lett tele a város. Csillagok háttere előtt egy gyönyörű, áramvonalas űrhajó, alatta a nagybetűs szöveg: „Jelentkezz Te is űrhajósnak!” Elolvastam az apróbetűs részt is: „Egyedülálló férfiakat, nőket keresünk űrhajósnak. Jelentkezés az Űrkutatási Központban.” Mit veszíthetek, gondoltam. Szüleim már meghaltak, feleségemtől évekkel ezelőtt elváltam, gyermekem nincs, legutóbbi barátnőmmel...
405. szám Széppróza

A szabadulás csodája

Egy személyes élményemet szeretném megosztani, nem kell hozzá feltétlenül hajléktalannak lenni. Bár, aki beleszerelmesedik az alkohol mámorába, az többnyire hajléktalanná válik. Viszont az is igaz, hogy aki hajléktalan, az italba menekül és nagy valószínűséggel alkoholista lesz. Ennyit elöljáróban. Köztudott dolog, hogy iszonyatos látvány a részeg ember. Mindenki elkerüli, a...
406. szám Vers

Egyedül ő…

Az ajtóm is vágyott rá, hogy megnyisd! Hogy kitárulkozzon Neked az éjszaka! Minden öröm-gyöngye öledbe guruljon! Az égbolt is fölékesítette magát! Csillag-flitterekkel szórta be a haját! S hogy járjon saját kedvébe Hold-brossát is kitűzte mellére! (Hárman lettünk volna Te, én és az összeolvasztó Szerelem! S, hogy eggyé lehettünk volna;...
405. szám Széppróza

Dragon Airlines zrt

Hol volt hol nem volt, de élt egyszer egy magányos sárkány. Mivel a hercegek – hogy megvédjék a nekik feleségül felajánlott királykisasszonyokat – sorra lekaszabolták a hétfejű sárkányokat, s így a sárkánypopuláció végzetesen megcsappant, és végül sárkányunk egyes egyedül maradt. Ráadásul valamilyen motiváció révén csak két fejjel született, testileg...
406. szám Vers

Szép lassan…

Szép lassan kéken csitulva fék behúzva harsányan zöld felcsattanó csókom kéred fák lombjában zöld-sárga erek fojtják le mind mind a feszültséget térden állva ölelem hasad pereg a fakéreg barnás zöldes favér csorog a nyál csók közben pár falevél az égen kering néhány szóval füleidbe susog hajnali fűtőtest páráll levélmintás...
406. szám Vers

Magamat majd…

Magamat majd veled vígasztalom Az égre fel majd nem félve hágok Nem fog fojtogatni majd az átok Az elmúlással nem tusakodom A világ színeit megcsodálom Ahogy nem vérben fürdik az alkony Fejemet fehér párnára hajtom És nem fog fájni a sok szép álom A lelkem nem ver majd halk...
404. szám Riport

Karácsonyi bulin voltam

A Menhely Alapítvány önkénteseknek rendezett karácsonyi ünnepségén vettem részt. Nagyon sok vendég érkezett e nemes alkalomra. Kezdésnek Bingót játszottak a résztvevők melynek az első nagyobb díja egy kis festmény volt. Mikor a hölgy osztogatta a szelvényt Én bőszen, mondtam neki, hogy az utolsót kérem, mert az a nyerő. Ő...
406. szám Vers

Szellő

Megváltoztathatatlan, sápadt arcú lét! Hány ezer éve hímezék rossz fonálod. Vergődöm hálóidon, mint a bennrekedt, Utolsót lehelve szívom magamba a lét minden bűzét, mocskát. Hátrahagyva magam mögött búskomor éveket, mikor mindenem meg volt és mégsem volt semmim sem. Haszontalan tengetem napjaim, saját magam idegeire megyek, A szerelem messze elkerül....
406. szám Vers

Cím nélkül

Söpörd ki arcodból tincseid: Lássam a szemeidet. Ne gondold, hogy álnok vagyok, De tudnom kell, kinek hiszek. Ne fordulj olyan gyorsan el, Mikor a 49- es továbbvisz, Sokáig, sok-sok percet vártam Lépcsőházatok előtt én is. A kilincsek, amikkel harcoltam, Valahogy erősebbek voltak, Mégis bízom, mert szerettelek, Szeretlek ma és...
404. szám Széppróza

Ágyak az életemben

Tegnap éjjel egy barátommal lebonyolított (meglehetősen melankolikus) telefonbeszélgetés végén így köszönt el: megyek, és azt teszem, amihez a legjobban értek: bebújok az ágyba, alszom és álmodok. Én még fennmaradtam, elővettem a naplóm, hogy megírjam a nap történéseit – na nem mintha olyan egetverően sok minden történt volna velem – ...
405. szám Vers

Elhagyott tanya

Az ember elment. Üres az otthona. Gonddal művelt földjén még ott a kéznyoma. De ő már elment. Tűzhelye kihűlt. A táj nélküle üres lett és furcsán elcsendesült. Nem hallik favágás, se a kútlánc csikorgó zaja. Nem szól a rádió, s nem ugat már az örökké bolhás vén kutya. Csak...
404. szám Vers

Boncasztalon

Halott vagyok a boncasztalon, az életem csak egy emlék, S ha nem pazaroltam volna el az időm, elégedett lehetnék. De most kell ráébrednem a nagy-nagy tévedésre; A sírkövemre majd csak a nevem lesz felvésve. Nem írják rá azt a sok dolgot, mit sikerült megszereznem, Nem írják rá az összeget...