Fedelem nincsen – fejem fölött döng az ég, hogy mióta van ez így, nem tudom napját; csak reccsen csontom, mint tócsán a gyönge jég, testem az esők rongyai mosogatják. Nem törődöm már varázs igézetével, nem sírok, csupán szédülök és dülöngök; évelő növény nekem többé nem ével, fejem fölött ma...
Igazán mélyen aludt, de ahhoz nem elég mélyen, hogy ha kell, gyilkos ösztönei, melyek évszázezredek óta ott lapultak az elméje leges legmélyén, a másodperc tört része alatt aktiválja a vadász ösztöneit. Azét a vadászét, aki ha kell, akkor önmaga életét is kockára téve válik a préda kiszemelt áldozatává, ki...
tovább
Likes
Ha jól tudom, ön erdélyi származású. Mi volt az oka annak, hogy Magyarországra települtek? A rendszer, amiben felnőttem mindenképpen generált némi szabadságvágyat. Én úgy éltem meg a tinédzserkorszakomat – ami amúgy is a lázadások időszaka –, hogy a rendszerből való kitörés szinte fiatalkori életcél lett. El nem tudtuk képzelni,...
tovább
Likes
Ha szóltam hozzád, néha láthatatlannak éreztem magam; jobb esetben megigazítottad közben a frufrud, vagy sminkeltél – akkor tükörnek. Volt, hogy órákig beszéltettél, mint egy óvodás az apukáját. Olyankor átröntgeneztél, szinte éreztem a sugarakat. Mire feleszméltem, meglopva, kifacsarva dőltem le a kanapéra. Tudod, az egészben mi a legszörnyűbb? Egyáltalán nem...
tovább
Likes
Találtam valamit, ami eddig minden bizonnyal csak kevés kiválasztott előtt volt ismert: a „fogfordulót”. Méltánytalanul hanyagoltuk ezt a kitüntetett állapotot, mely felhívja figyelmünket arra, hogy életünk egy bizonyos szakaszában ugyanannyi fogunk van, mint ahány évet megéltünk. A jeles napot, amikor bekövetkezik, „fogforduló napnak” nevezzük. Megszűnéséig a „fogforduló állapotában” leledzünk....
tovább
Likes
…Olyan szinten esett az eső, hogy azt el sem lehet mondani. Ömlött, mintha dézsából öntenék. Gyors, szapora léptekkel szedte a lábát a kocsiig, mert nem szeretett volna ronggyá ázni. A kis motel biztonságot nyújtó falai, csak ideig-óráig adtak biztos menedéket az arra vetődő vándor számára, de mint Ő, igen...
tovább
Likes
Szomorú vagyok, ellenem vannak. El szeretnék jutni oda fel, ahol a fellegek vannak. Ugrándozni felhőről felhőre, mindig arrébb jutni, egy kicsit még előbbre, nagy felhőre jutni. Elérni a fogyó holdat, simogatni had hízzon, körülötte a sok csillag mindig csak a jóban bízzon. Keresni a boldogságot odafent a magasban, mert...
tovább
Likes
De régen találkoztunk ketten Magamat szinte benned leltem Oly könnyen meghódítottad szívem Nem védekeztem, időm sem volt már régen Mint rétet hajnalban a harmat Úgy elöntött mámorod, szívemben sarjadt Megszámlálhatatlan fűszálaim szinte leégtek Könnyeimmel öntözöm, gyógyítom őket S nézek felhőim után, mint pásztor Tükörkék égboltom ragyog a napsugártól Ezüst...
tovább
Likes
látod vörösborod kitöltve vár! ízzé foszlana, ha te nem volnál. dönteni gyenge – inogni kész ha tudná mi a kész, s mi az egész. mégis te vagy ki jól mulat én meg az áldozat. mesterséges anyagokkal őrizteted és őriztetem testedet – testemet téged gyógyítanak, engem megölnek a „kíméletlen vegyszerek”...
tovább
Likes
Öröm és bánat, csalódás és meglepetés Keserű és hosszú kínszenvedés Az ember mindig küzdött, dolgozott és harcolt És akkor vette észre, mire elérte az aggkort. Szerzett sok örömet és tapasztalatot Fiainak ezt adta, mint legnagyobb ajándékot. Szeme könnybe borult, ha gyerekeket látott Könnyes szemmel látta a világot. Visszagondolt régmúlt...
tovább
Likes
Fedél nélkül Fedél nélküli edény nélkül Tablettás-borba beleszédül, Magány-padján amíg belekékül, Kérges mosdatlan két keze közt eszi meg Őt az élete! Neki nincs a boldogságra képlete! Oxigént kolduló belvárosi fák vele dúdolják; „Sam-sem, Sam-sem Ma sincs egy vasam sem!” De van az APEH-től „üvegzsebe” Sok embernek nincsen semmije: Neki...
tovább
Likes
Céltalan bolyongás lett az életem, nincs honnan és hová, kihez és minek, hiába vegyülök el a tömegben! A szemeikből látom, igen! Ők engem néznek! Mintha rám lenne írva, ki is vagyok. Nem, nem a külsőm a személyem árulója, a lélektelen arc annak hírmondója. Miért kell felnéznem az égre? Hisz...
tovább
Likes
1. Lekapcs a villanyt s fehér ernyője csillog egy percet mielőtt szétfoszlik mint fénytabletta egy pohárnyi sötétben Majd fel a feketés égbe a falak Csitulnak a szerelem mozdulatai Halkul a ziháló sóhaj-jajongás édes mézillata s alszunk csendben bár legtitkosabb gondolataink összefutnak mint mikor két szín – kék és rézvörös...
tovább
Likes
A darás ónos eső verése az ablakon A baljósan zúgó szél Az hogy fal van a szobában bent, négy Hogy a kávé gőzöl a pohárban s nem árad szét habja mint az özönvíz Noé korában akkor ott rég Olyan vég van itt Az óra kettye s kottya A tikk...
tovább
Likes
Mit mond önnek az, hogy „hajléktalan”? A hajléktalan az az ember, akinek nincs hova lehajtania a fejét, akinek nincs hova hazatérnie. Nincs védelem, nincs fedél a feje felett. Bár elszomorító, hogy milyen nagy a fizikai értelemben vett hajléktalanság, az az érzésem, hogy a lelki értelemben vett hajléktalanság sokkal nagyobb...
tovább
Likes
Kedves Hallgatók! Aki nem várta meg az előadás végét, ami bevallom, roppant unalmas szokott lenni, az most lemarad egy történetről. A reggeli kávézás közben elevenedett fel bennem, s gondoltam, miért ne oszthatnám meg Önökkel? Nagyon-nagyon régen történt. Önök Kedveseim, még gondolatban sem léteztek és a szüleik is legfeljebb a...
tovább
Likes
Jajj, nem! Dehogy! Még csak véletlenül sem az ismert, méltán népszerű muzikelről, annak fő- és mellékszereplőiről van szó! Egy frászt! Azok emberek! Így, tőről metszett paraszti egyszerűséggel fogalmazva, mindenféle jelzők sallangjai nélkül. Ezek? Amelyek írásom alanyai? „Akik” lakhelyemen, egy fővárosi átmeneti szálló berkeiben élnek, léteznek? Ezek? Négylábúak! Igaziak! Írhatnám,...
tovább
Likes
471. szám
Interjú
Az utca mint közös tér – beszélegtés Sarah Günterrel, a „20 forintos operett” projekt művészeti vezetőjével
Mi a „20 forintos operett” és ki a szerzője? A „20 forintos operett” nem írott darab. A címet Bertolt Brecht Koldusoperája ihlette, mely zenei betétekkel teletűzdelt képekben meséli el és fikcionalizálja az utca életét. Mi a saját darabunkat írjuk meg, amely egyszerre folyamat, színdarab és szöveg. A darab egyes...
tovább
Likes
Dec. 23.-án délelőtt nyolc óra körül ballagok a Külső-Soroksári úton hazafelé (az ottani kiserdőben lakom egy építkezésről visszamaradt fabarakkban), hónom alatt egy törpefenyővel, szatyromban két liter borral, és készülök az ünnepekre. Éppen megállok rágyújtani, amikor nagy szárnysuhogással leszáll elém egy angyal. – Figyelj rám, hajléktalan barátom! – így az...
tovább
Likes
A hajléktalan ember a túlélésért folytat küzdelmet nap mint nap. Nincsenek tartalékai sem étel, sem ruházat tekintetében. Nincs biztos menedéke a elemek elől. Nincsenek évekig helytálló szokásai, nincs stabil receptje a holnapi naphoz. Szervezete nap mint nap fokozott terhelést kap, igénybevétele az átlagemberének többszöröse. Az utcához képest egy-egy elcsípett...
tovább
Likes