Kapcsolatok, utak, Melyek néhol kényelmesek, Olykor kényelmetlenek, És nem mondják be az állomásokat, De ezt a rizikót egymásért vállalnunk kell. Padok, csillagok, sátrak, tűzrakások, S csókok a forró lüktetésben, Észre sem véve, amint egy-egy szikra Testünkbe égeti emlékét, Az erdő miértünk lélegzik – nekünk...
Szeretlek, de ez nem kell így. Hazudsz, becsapsz, hát mi értelme van így? Reméltem, hogy most más lesz, Hittem, hogy ezen-túl kellek. Kellek, mint a szomjazónak a víz, Éhezőnek a kenyér! Tévedtem! Fáj ráébrednem, De nem kellek teljes egészemben! Nem fél ember vagyok, Nem félig kell a...
Az alábbi interjúban egy olyan zenekarról lesz szó, akik ma már talán nem média sztárok, új felvételeikkel alig szerepelnek a tv-ben, nincsenek ott a Szigeten. Mégis sikeresek, rengeteget turnéznak, határon innen és túl. Németh Alajossal, azaz Lojzival beszélgettünk, ő az együttes egyedül megmaradt alapító tagja, basszusgitáros, szövegíró, zeneszerző, hangmérnök,...
Süt a nap sárga foltok poty ognak fűre fára villamosra sárgán a sárga lustán araszolva velem szemben ül kedvesem pár világoskék paca egy kerítésen most felállt bement s tartózkodnom kell mert meg – itt meg – nem érinthetem,… hiába csókolnám szemét száját nyakát pár reklámon elhaladó autókon piros vörös...
Áprilisig nem is tudtak egymásról, hogy él-e a másik, vagy sem. De a véletlen összehozta őket az egyik Kőbányai nagyáruház bejáratánál. A váratlan találkozásnak nem lehetett tudni hogy melyikük örült, melyikük nem, mindenesetre a nagy alkalomra, ott helyben koccintottak, egy leértékelt üveg borral. Nem is maradt a hét deciből...
Kiüresedett terek, Szótlan holnapok, Mi az, mit tőlük Árvaságunkban kaphatok? Fordulunk az Ég felé Összeráncolt homlokkal, Miért bennünket sújt Kegyvesztettség kínokkal? Hatalmasok kapzsisága Csörgeti bilincsét, Mi tegnap fedél volt Mára lett csillagos ég. Óh! Istenünk! Adj méltóságot, kegyeset, Néha emberséges órákat Torokszorításoktól menteset. 0
Lassan sötétedett, Anna napja volt. A folyosóra kinézve konyhám ablakából csodálkozva bámultam a szomszédok ablakaiban a fehér, piros és rózsaszín muskátlik orgiáját, és a petúniák sötétlila pompáját. Lelkemet szokatlan nyugalom szállta meg, ahogyan jöttem lakásomba az Almássy téren keresztül, egy hajléktalanra figyeltem, délelőtt is ott volt, csak akkor aludt....
Ponttá zsugorodott az Ég, petróleum fénye derengett, néprádiók recsegésére vonulók éljenzése kántált új utat. – ministránsnak vörös kendőt, munkát a munkásnak – Tapsoló hazának hangszórók harsogtak acélreményt, s örök harchoz örök ellenséget. Önfejére csorgó vérmámorból, mezítlábakra csizmát, bakancsot húzva szédültünk „Békeharcba” — vérrel mosott arcunk, s bukott forradalmunk...
Másnap délután már a szemészet előtt várakozott az egész család. Megpróbáltam a várakozás hosszú idejét olvasással eltölteni, de a betűsorok eldőltek. Ezen felül már reggel óta egyre sűrűbb köd ereszkedett a két szemem elé, amitől már nem tudtam megkülönböztetni az a és e betűt sem. Fel kellett adnom az...
Duruzsol a TV, Pedig senki se nézi, A serpenyő aljára Ráég a prézli. Villanykörte-foglalatot Lóbál a lépcsőházi huzat, Kiég majd az is: Hetekig töksötét marad. A kőlépcsőn várja Egy lány a királyfit, Túl a harmincon – annyit percenként ásít –, Csak a teste van ott, És már régen megszokták,...
Fizikailag érezhetően nyom az idő súlya présel mindaz mi már letelt s mi még hátravan állandó sürgetés en avant csináld tedd meg újra in both senses it applies – papíron, ágyakban You know it? Újra s újra gyakrabban hajszoltan bújva szavakba húsba hát csupaszabban bátrabban minden vártnak ellen menve...
Jószágom a madár Már nekem csiripel, Zeng a varjú kár, kár,… Rá költő bút cipel. Reményúton jár, jár,… S a szép jövő vár, vár,… Kint a tájon Öröm várjon! 0
Ki van az utcán Csöves, vagy drogos, A fel nem tett kérdés akkor is jogos. Mert aki zárva járja útját És keresi időszerű múltját Az az utca foglya Mert az utca fogja Bár tudom, hogy sokfélék a nézetek Kockák, körök, gúlák, és négyzetek. 0
A Város Mindenkié hajléktalan érdekvédelmi csoport képviseltében Balog Gyula és Misetics Bálint 2010. július 19-én meghívott székértőként részt vett az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának Lakhatási albizottsága alakuló ülésén. A kormányt Herpai Balázs és Farkas Judit képviselték, akik elsősorban a már meglévő lakáspolitikai programokról beszéltek, és az...
Pénteken lejár a bérletem. Jaj nekem! Hasta manjana veletek, holnap, itt, – de rajtam már az isten sem segít! Hiába minden, belátom: lejár a bérletem pénteken. Szombaton egy távoli vonalon utazom. Ég velem! Megjelent a szerző Bánom is én című kötetében. 0
Réges-régen, a nagy főníciai birodalomban, élt egy gazdag kereskedő, akit Xalumbitilnak hívtak. Az öreg mesteri hévvel igazgatta, gyarapította birodalmát; kereskedő flottájával nyers drágaköveket, szőnyegeket, szőtteseket, illatszereket szállított a Földközi tenger medencéinek nagyvárosaiba, ahonnan ékszereket, nemes acélból készült fegyvereket, réz-bronz tárgyakat, gabonát és olivaolajat hozott magával. Az üzlet virágzott, de...
Ücsörgök az esti Szétfolyó hangzúgásban S lüktetve bólint rám egy Mézízű szőke dal és a Pörgetésén felgyorsulva Szaporázza szívem Szorított zuggiban Utolérhetlen Csodát 0
Nézz körül ember Láss már nyitott szemmel Ha már szólni sem mer Csupán félelemmel A szenvedő ember Vergődve a sorsnak Rohanó árjában Ne dőlj be azoknak Akik e hazában Hazugok, bitangok Fegyverük a gazság Otthonból kirakók Körükben a rabság Elnyomás gyötrelem Szenvedés és ármány Nincs oly szó kegyelem Szivük...
Egyedül járok már itt,az élet útján, Csillagfény vezérelt az éj hajnalán. Éberen figyelem az emberek szavait, De mindennapi életküzdelmem kimerít. Arcomról az öröm halvány mosolya eltűnik, Testem-lelkem reményt veszít,megtörik. A régen elfelejtett öleléseidre vágyom, De a jelen elmúlik,marad csak az álom. A múlt torz vigyorral nevet emlékeimre, Szürke árnyékot...
Üdv minden ezen poklon túl lakozó szörnyeknek mitológiák nagybecsű szereplői üdv a mindenható szerelem nevében hümm phű –, meleg van itt… hát akkor üdvözölve legyetek… Alig múlt éjfél. Csöpögött az idő. Megjelent Ámor. Elő az éjszakából, szörnyű fényben (: egy idegszál táncolt), markában a szívem iszonyún lángolt karjában nyugodtál,...