433. szám Vers

Kétségek között

Hogy nézzek a jövőbe Egy ócska lyukas cipőbe Rongyos kabát kikopott A szemétbe kidobott Ingemnek csak nyaka van Megvartam de hasztalan Málik szakad ócska anyag Ha itt varom ott meg szakad Szörös vagyok hajam kusza A járásom enyhén suta Sulyomat már nem is mérem 5o vol tmár nagyon régen...
436. szám Riport

Hogyha megéled, el is tudod muzsikálni – interjú Ferenczi Györggyel

  Ferenczi György elképzelhetetlen szájharmonika nélkül, bár mostanában egyre többször hegedűt is csap az álla alá. A világ legjobb szájharmonikásaként kitüntetett zenész érdeklődése mára erősen a népzene és az akusztikus játékmód felé fordult, rejtve, de tovább használva a blues-alapokat. Hangszer-virtuozitása, sajátos humora és zenei nyitottsága műfajtól és korosztálytól egyaránt...
433. szám Vers

Kaleidoszkóp

Szelíd vágyakkal flörtöl a nappal, Negédes békéjén ring az idő. Bár amott garral, léha haraggal Már zivatar nyargal, kerge eső. Borzong a reggel, bár a meleggel Nem bánik csínján a rőtedő Nap, Már lehűl éjjel, méla kedéllyel S néha gyér dérrel terhes alap. Csendülő hangok visszhangja zengő Makkol a...
436. szám 645. szám Széppróza

Kakaóscsiga

– Fejezd be! – Mit fejezzek be? – mondta a Férfi, inkább unottan, mint kérdő hangsúllyal. – Idegesít. – így a Nő – Mi a jó fene idegesít? – A zörgés. A zörgésed. – Én zörgök? – Igen, te. Azzal a nyavalyás újságpapírral. – Ez zavar? Azt autók zaja,...
433. szám Vers

Tegnapi illúziók holnapra halnak

Nézd…! hogy szállnak el illúziók… enyém is, tiéd is, barátom… Nyirokból nem lesz csak nátha, imbolyogsz reményeddel, hogy hátha… az idő fájáról holt álmok potyognak mára. — Lyukas kalapot csordultig töltő férges diók —: A haraszt magától nem zörög; új vágyú mezsgyén feszengve farol a lelkekben zizegő mákony. Körön...
436. szám Széppróza

A harag napja

Jelentem, bevezetésre kínálok egy új napot a nemzeti és nemzetközi szervezeteknek. Illetékesség hiányában fordulok egyet a HÍD alatt; és bal lábbal kelek fel. Belebotlom a kiskutyámba, és rúgok egyet rajta. (Pont itt kell lábatlankodnia?) Lehúzom a félcipőmet, nem bírom a szagát. Útban van a kukás LAPÁT! (Is-is) Haragszom a...
431. szám Vers

Költemény

A polc telis-tele több rakás, olvasásra És továbbgondolásra váró kötettel, De te kint ülsz az erkélyen valami Retro-puffon; vízzel félig töltött Műanyagpohárba hamuzol, és lesed a Galambokat, ahogyan búgnak a Szemközti háztetőn felgyűlt pocsolyákban. 0
433. szám Vers

Csak rejtsen el

Itt van közel, eljön hamar – üzent a tél. A magamfajta fázni fog, imádkozik, s örül, ha épp megél. Olyan nagyon ősz vége lett ott kint és itt belül. A csönd kísér, azt hallgatom, a vers is elkerül. Eljön megint, nagyon siet – üzent a tél. Gubbaszt a köd....
432. szám Riport

Kultúrdíva és egy kedves lány a szomszédból – Interjú Karafiáth Orsolyával

  Karafiáth Orsolyával Orbán Anna (Tűzgyík) beszélgetett Ha megkérdezünk bárkit – akár utcán, akár irodalmi szalonban (ha van ilyen egyáltalán), hogy kit ismernek a fiatal magyar költőnemzedék illusztris,  vagy – mondjuk úgy – méltán ismert tagjaiból,  elsőre minden bizonnyal Karafiáth Orsolya neve ugrik be a legtöbb embernek, és a...
433. szám Vers

Úgy, ahogy van 

Minden gyűrött álmot, Úgy, ahogy van, Tennék eléd, Kedves, – De mert Néked díszdobozban Járnak kivasalt, szép selyembrokátok, Hát várj. Gyűrődöttségük illatát Érzed majd, Bárhogyan is legyenek azok Testedre fonódva.                                               (2010 december, első díj) 0
432. szám Széppróza

No milk today… (Tej, az nincs…)

1. Kleopátra türelmetlenül toppantott, mi lesz már azzal a tejjel? Kiszárad a bőröm!!! Holnap érkezik a flottával Antonius, én pedig úgy nézek ki, mint egy ráncos, vén satrafa. a hoppmester rémülten hőkölt hátra, amikor a királynő arcába vágott az ostorral. A füleseknek nem volt elég tejük, motyogta sápadtan, a...
433. szám Vers

Szívlapát

Igen, te is rakodtál, szívem Valamikor vagonból szenet, S hullamód estél haza utána, Szenestül-mindenestül az azonmód Felvánszorogtál egyből az ágyra. Később – már együtt – én is húztam az igát, Éjszakára, hétvégre vállalt fordítással, Kulimunka a javából,  – te is tudtad – Hoztad a kávét, vörösbort, főzted a lecsót,...
432. szám Széppróza

A fejőstehén szegényember

Az előző iskolai tanévben egy jól fizető állásommal meg tudtam spórolni annyi pénzt, hogy végre – tizenhat év után – kiszakadhassak a hajléktalanszállók bűvköréből, és egy kilenc négyzetméteres szobát bérelhessek. A megtakarításhoz az OTP-nél még egy takarékbetétkönyvet is nyitottam. A jövőre gondolva, az egy éves bérleti díj befizetése után...
434. szám Riport

Othellotól Übü királyig – Beszélgetés Gáspár Sándorral

Gáspár Sándor kétségtelenül az egyik legtöbbet foglalkoztatott  magyar színész. 1979-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, azóta többszáz premieren van túl, a címben lévő két szerep csak a spektrum szélességére utal. Több tucat filmben játszott, köztük olyan legendás alkotásokban, mint a Falfúró, a Csapd le csacsi, a Roncsfilm,...
432. szám Vers

A felkelő Nap

A felkelő nap Mikor felkel a Nap S ránk vetíti sugarát, Belőle mindenki egyformán kap Így szórja szét áldását. Lehet fiatal vagy öreg Egészséges vagy beteg, A Nap nem válogat Csak ontja sugarát. Előtte soha nincs titok Lát békét vagy háborút, Akár hogy mennek a dolgok Ő nem csinál...
434. szám Széppróza

Isten éltessen Hobo!

Aréna 2011.02.12. Nagy örömünkre születésnapi ajándékot kaptunk Hobótól,  igaz neki volt születésnapja, mégis ő adott ajándékot. 36 sorstársammal ingyenesen juthattunk be  a a Hobo Blues Band búcsukoncertre.    Már egész héten nagy izgalommal készültem, hiszen én a színészi képességét is élőben láttam Hobonak, a nagyon jól sikerült Circus Hungaricus műsorban....
432. szám Vers

Megváltók köllenek

Minek dörög az ég, ha senki sem hallja? Minek van a két fül? Minek? – ha kajla. Minek a szem, ha lesütve készül, az utolsó gyászos virradatra? Azt hiszitek az Isenek a panaszokból bármit is hallnak? – hisz ti sem értitek mért tátog szája a halnak. Mire a bús...
434. szám Széppróza

A remete

Egy jó kiállású, gazdag fiatalember elutazása előtt drága aranytokban, festett arcképét adta emlékül választottjának. A lány hasonlóképpen akarta az ifjút megajándékozni. Egy bölcs remetéhez fordult kérésével, aki kiváló miniatűrfestő hírében állt. A remete hosszas rábeszélés után elvállalta a megbízást. Először csak a hölgy arcképét festette meg, s elküldte neki,...
432. szám Vers

Feketébe borult…

Feketébe borult eget nézve, Vérző szívvel, sírva alszom el. Nem szól hozzám senki sem. Egyedül vagyok az utcán, Nincs velem senki sem. Éjszaka felébredve, csillagokat nézek. Eközben álmodozok, s remélek Éjjel nappal rá gondolok.. Bárcsak lenne otthonom. Egyszer eljön a nap, Amikor nem az ég alatt alszom el. Egyszer...