Jelentem, bevezetésre kínálok egy új napot a nemzeti és nemzetközi szervezeteknek. Illetékesség hiányában fordulok egyet a HÍD alatt; és bal lábbal kelek fel. Belebotlom a kiskutyámba, és rúgok egyet rajta. (Pont itt kell lábatlankodnia?) Lehúzom a félcipőmet, nem bírom a szagát. Útban van a kukás LAPÁT! (Is-is) Haragszom a Dunára (dunnára?) – mivel az is lefelé folyik.
Töltök (itt még egy éjszakát?!) és ürítek. (Nocsak, kiürült?) Minden úgy kezdődik, mint egy átlag hétfőn. Szélárnyékban. (Árnyékszék sehol.)
Zsivaj egy közeli „óvodából”. Szinte gyerekek. Épp indulnak hazafelé. Hánykor? (Hány kór) A hídon át. Dobva az üres üveg. (Kár értük.) Értsük. Dologra, aki teheti.
(Ez nem kis, ez nagy dolog!)
Munkára fel, emberek! Hívő szóra – híven a nívóhoz. Hívóhoz. Jómagam most hivatásos munkakerülő leszek. (Mielőtt rám szólnának: kerüljek beljebb!) Mintha ennél is volna „lejjebb”.
Bántottak tegnap. Most viszszavágok. Dacból. Nem megyek dolgozni – hisz az üres üvegeket elvitte a víz. „Elúszott” a hajnali bevétel. (Kivétel. Az is akad.) Torkomból fakad. Dal. Henye napot tartok. Valahol melegedni fogok. (Fogd rája: nem fog rajtam, semmi. Átok.) Kis dolgom rátok. Üvegek, süvegek. HÉTFŐ!
Belekötök fűbe-fába. Tudatni akarom az egész világgal, hogy haragszom. (Hogy hol alszom?) Ugyan, miért e fényes napon?! Névadón? Hát ez az. Éppen ezért. Rosszkor és rossz helyre születtem. Felégetett híd alatt. Nem látom a napot. A HOLnapot.
Haragszom. Az egész FÖLDRE. Mert kifordult magából. Ha a TEJÚTON (Útfélen?) keltem volna életre, sütne rám egy másik NAP.
Naprendszer. (Más rendszer?) Egy másik RENDSZER! Amit egyes-egyedüli „csőlakó” magam tervezhetnék meg. Ott nem lenne pénz. Az időt fröccsben mérnék. Az üres üvegeket nem 24 órában. A HETET-HAVAT összehordva, tehetném a DOLGOMAT. Szórakozva dolgoznék – és ez kész pihenés volna. 8 óra alatt letudnék 24-et. (Ugye tetszik?)
Ott már a HÉTFŐ-re sem haragudnék. (Egy főre sem?) Egy Főnökre sem. Nőkre sem. Haragudni?! Ugyan, minek? Nem volna kire. Mire. És egyáltalán: mire föl. FÖLD egy teleknyi sem. Talpalatnyi. Talpnyaló sem. Telek-nyarak. Oda se neki. Haragot ezért végleg elfojtanám. Ott folytatnám, ahol a dunna. Duna semmi. (MELLÉ se?) Nagy lenne a mellény. Mellveregetős. Nem volna se nemzeti, se nemzetközi szervezet.
Csak emberi. Egy EMBERIBB világban! TEJÚT! Csak a csecsből folyna. Asszonynak -ha haragszik -elapad a teje. (Apad? -mit iszik az apád?!) Hétfő: BŰN és ERÉNY. A remény, marad az ENYÉM.
A konyha kész. Jól kifőztem: nőnek, férjnek nőnek a gondjai. Idebenn.
Aki bújt, aki nem -megyek. (Bűn ez?) Hétfőn elbújok a világ elől. Szégyenemben. A képzelet világába. Erényt kovácsolok: a HÉT-ből egyet. Ne is keressenek! HATárnapot tartok. (Eddig és ne tovább!)
Kész az új PERIÓDUSOS rendszerem. Megkapom a nyugdíjamat. És aznapra beosztom. Ha spórolnék, elég volna egy HÉT-re. De nekem NYOLC!
8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás. VOLT. Azóta abszolút áramszünet: „volt” -nincs. Hét napra volt elég. Most a nyolcadikon mondom: ELÉG! Kitöltve a belég. (APEH átverve.) Nyolc napot dolgoztam egy héten. HatÁRbevétel hiányzik. Ez lesz a HA-RAG napja.
Kapja: akiknek írtam. Olvasson más is a SORSOK között. (SOS?!) Vasárnapi híreket. Szerezzen „emilben” híveket. Hirdessük együtt: Hétszámra süt a nap. (A TEJÚTON nekem nyolc!) Emitt hétfőn bezárok. (Kész nyereség!) Se rezsi, se fűtés. Se villanyszámla – nem érdekel.
Moratórium van. Kilövésig, április közepéig, van idő. Dönteni. Menjek (a falnak?) vagy maradjak (csövesnek?).
Nem kérdés.
Kérd – és – Este felé. Ha-ha. Ha! Harag semmi. (Innen tényleg el kell menni.)
Iskola, óvoda bezár. Kész BAZÁR!
Már ott is árulnak. Én is.
Elárulom: nem ülök szamárpadba többet.
Felejtsenek el. Munkástöbbiek.
Nyugi – díjasok. Lesz itt még SOK(K)!
Abból is sok. HAT(Ó)SOK.
Így döntöttek a hatalmaSOK.
Akiknek a hatalma SOK.
Hétszámra! (Azt a hétszázát.) Már káromkodok is. Sok lett a KÁROM.
Be se megyek. Jöjjenek ki hozzám! (Építsünk új HIDAT?)
Valaki hívat. (Vagy csak szivat?) Kaphatnék új szívet?
Azt, ami eddig a középen kezdett, s most BALra húz. (Ver?) Nem. Dobog.
Aki ezekkel a sorokkal DOHOG:
2011 január 3. díj
