Feketébe borult eget nézve,
Vérző szívvel, sírva alszom el.
Nem szól hozzám senki sem.
Egyedül vagyok az utcán,
Nincs velem senki sem.
Éjszaka felébredve, csillagokat nézek.
Eközben álmodozok, s remélek
Éjjel nappal rá gondolok..
Bárcsak lenne otthonom.
Egyszer eljön a nap,
Amikor nem az ég alatt alszom el.
Egyszer eljön a nap,
Amikor ágyba, otthonomba alszom el.
Tiszta szívből remélem,
Hogy mindenki álma, egyszer igaz lesz
Hisz Mindenkinek van egy álma,
Mindenkinek van egy vágya.
Mindenkinek az álma, vágya:
Mindenkinek legyen háza!
(2010. december hónap, különdíj)
