Óda Kisimulva a gyűrődésből, hajnalban Egymásba kábult szerelmesek léptei Kápráznak vissza a macskakövekről. Csókjaik hegedűhúrként feszülnek ablakomig Az árkádok alól, ahová megbújtak. Egész halkan, mint macska, ha vadászik- Puha mancsokon oson a szerelem. Épphogy csak érintik egymást-hisz A kő se mondja a folyónak: csiszolj!-viszi mégis, Viszi boldogan. Ez a...
A szavak a hangok betűk íráshoz való, rovó jelek kincs bazaltszikla rengeteg és kolonc zengő harang és éles kolomp. Tökéletlen. Hiányos. Faragnod kell s ápold. Csak vele építhetsz tűrhető világot Folyam, vad áradás. Sodrása ellen gázolsz, vagy nem leszel (l)átható… Tákolsz. 0
Nyugalom! – csak türelem, csak akarat és figyelem. Ha tévednél… ha tévednél, nincs kegyelem, hát nyugalom! Csak akarat és fegyelem, – mert akarom! Még várni kell, még tűrni kell. Nyugalom! * A rúd marasztja markomat, mert nincs még itt a pillanat. Az ösztön őriz itt belül: alattam háló nem...
A voks most már választás, nemcsak szavazat, A váltásnak született hősei lettek, és mind, mind a hatalom lovát akarta megülni, keresgélve hozzá a nyerget, s maga felé hajló kezükben a zabla. A megszállók elmentek, már nincsenek is, megváltozott a hatalom – forma neve. Tétován mindenki valami hitet hisz, hol...
beszélgetés az év terjesztőjével A Fedél Nélkül utcalapnak eddig több mint ezerötszáz terjesztője volt tizenöt évvel ezelőtti megalakulása óta. Jelenleg azonban ebből mindössze körülbelül háromszáz aktív. A 2005 júliusában indult EQUAL program keretében lehetőség nyílt arra, hogy huszonöt terjesztővel mélyrehatóbban foglalkozzon egy bővebb stáb. Őket nevezték el Kiemelt terjesztőknek....
A raszta-szív harmadszor segít A történet 2007-ben kezdődött, egy londoni Equal konferencián vettem részt, ahol is egy jamaikai származású hajléktalan, Donovan kezembe nyomott egy Empress Ayeola cd-t. „Ezt hallgasd meg barátom” – mondta az összetéveszthetetlen karibi akcentusával. Ott nem tudtam lejátszani, de itthon az első dolgom volt a cd-lejátszóba...
Hascsikarás Bizarr történet ez, szent igaz. Az éltes korú „művészasszonynak” meg „foltjának”, bizonyos Janónak – miután félholtra itták magukat – mindenféle baja lett. Kiváltképpen a művészaszszony” szenvedett egészséghiányban. Kimentek ugyan kúrálni magukat a friss levegőre, de akárha dohos pincébe tévedtek volna. Az asszony gyomorpanaszai nőttön nőttek, még csak esteledett,...
Mindennapi ajándék – egy őszinte, kedves mosoly. Köszönjük! Nyílt levél egy különleges emberhez Köszönjük, hogy megismerhettünk. Amit nap mint nap látunk, nagyon meghat minket. Megcsodáljuk, milyen szeretettel, felelősséggel gondoskodsz a 3 – néha több is! – kutyáról. Amikor megérkeztek a Blahára, szépen megcsinálod a helyüket, meleg takaróval, elkészíted az...
beszélgetés Ónodi Istvánnal, Kiemelt Terjesztőink egyikével Aki a Moszkva téren akár csak egyszer is megfordult, az már bizonyára találkozott a lépcsőkön üldögélő, egykezű Fedél Nélkül terjesztővel, Ónodi Istvánnal. Szemmel látható rokkantságától eltekintve teljesen hétköznapi. Az ital nem játszott szerepet az életében, sokkal inkább a családját és az őt ért...
Egykor a napsugarakba mártott márciusi kokárdákon s szélfútta réteken gyúltak ibolya-álmok, most komor felhők útja szór ránk rendet. Elbújt fecskék helyén harsány hang s tetőcserepek szállnak; hullnak lelkünkre, hullnak az útra – cserépszárnyon billeg a törött remény… …káoszos félelem vinnyogása ablakok homálya mögött a csönd… új idő dörömbölő hangjához...
Bármit tehetünk szenvedélyesen Egy szenvedélybeteg bármit túlzásba bír vinni. A legértelmesebb, leghasznosabb cselekedett túlzásba vitele is káros lehet viszont az egyénre és a környezetére nézve. Első számú példám a munkamánia. Rengeteg ember dolgozik napi tizennégy-tizenhat órát éveken át különböző érvekre hivatkozva. Sajnos ezeknek az embereknek öt-tíz év alatt tönkremegy...
A nincstelenség és Reménytelenség mély Kútjába zuhantam. Hideg és undorítóan Nyálkás volt az alja, És rám tapadt mint polip A kétségbeesés. Tíz körmömbe kapaszkodva Indultam volna kifelé, De Életerőmet Piócák ezrei szívták, S rothadás bűze fojtogatott. Messze odafönt a világ Csupán tenyérnyi fényfolt volt. Nemrég abban a kis fényben...
Az egerészölyvről mindannyian hallottunk. Arról a ragadozó madárról beszélek, amelyik vadászik az egerekre. De hallottatok e az Ölyvész Egérről – arról az egéről, amely az ölyveket írtja? Hogy ilyen egér nincs is? Gondoljátok ti! *** Egyszer volt, hol nem volt, túl az óperencián, túl az üveghegyeken, de talán még...
Egy költőnőnek-ciklus Nemes Nagy Ágnes: Utazás (3,szakasz) Hajnal És egy világot. Helyükön, a hegyek. Nagy fák alatt kicsiny szerelmesek, mély barlangokban bujdokló szavak, vízben, virágban visszhangozzanak s a tengerből már felmerüljenek, mint hajnalodó, biztos szigetek, kinek a pálmák és kinek a nap s a költőnek a születő szavak. ...
Lombtalan, jeges-zúzmarás fák a kanyargó út mentén Néhány itt felejtett falevél Melyek ellenálltak szélnek, s hóviharnak S most görcsösen kapaszkodnak valamely faágba Majd pár lépéssel előrébb éppen súlyos hópaplanjaikat Rázzák le magukról a büszke örökzöld fenyőfák A reggeli napsütésben szemembe könnyet csal E vakítóan-csillogó hófehér táj Valahogy nem érzem...
Extra vagy extrém – a pótszerek Igen sok szenvedélybetegséget felsoroltam már eddig és még jónéhányat említettem is. Nem tudom, hogy a pszichiátria szerint hány fajta ilyen betegség létezik, de az Anonim Alkoholisták Tizenkét Lépését már majdnem száz szenvedélybetegségre alkalmazzák az önsegítő közösségek. Talán kezdeném a legveszélyesebbel: Vannak emberek, akik...
Szenvedély- és más pszichés betegek a hajléktalanok közt Jómagam is szenvedélybetegségem miatt lettem tizennégy éve hajléktalan, és a körülöttem élő társaim nagy része is a tapasztalatom szerint ez okból került a hajléktalanságba. Manapság a hajléktalanok pszichiátriai és pszichológiai kezelését egyre inkább a szociális szférában végzik. A Budapesti Módszertani Szociálisközpont...
Kérhetném-e azt, hogy a híd alatti vackomban melegíts engem Hogy a fázó gyermekemtől kérdezhessem, ugye jól vagy kisdedem. Hogy a reményekből épülhessen egy őszintébb új világ Hogy ne kelljen néznem gyermekem tépett paplanát Kérhetném-e azt, hogy ne a hó takarjon A szemed tiszta fénye Uram, hogy meleget ragyogjon Naphosszakon...
Zoltán az íróasztalánál ült, előtte nagy összevisszaságban régi fényképek egy nagy kupacban. Találomra előhúzott néha egyet, és sokáig nézegette. Az egyiken ott volt mint óvodás, kezében egy nagy pöttyös labda és vidáman néz ki a képből. Legalább negyven éve készült. A másik az érettségin a tablóra. Komoly, jóképű fiatalember...