Mindennapi ajándék – egy őszinte, kedves mosoly.
Köszönjük!
Nyílt levél egy különleges emberhez
Köszönjük, hogy megismerhettünk. Amit nap mint nap látunk, nagyon meghat minket. Megcsodáljuk, milyen szeretettel, felelősséggel gondoskodsz a 3 – néha több is! – kutyáról.
Amikor megérkeztek a Blahára, szépen megcsinálod a helyüket, meleg takaróval, elkészíted az enni- és innivalót és felváltva melegíted őket, simogatod, szereted.
Ha meglátsz minket, már messziről mosolyogsz, mi érezzük, hogy ez a meleg szívből jön. Látjuk, örülsz annak, ha elbeszélgetünk veled, majdnem mindig csak a kutyákról. Ki mit csinál, kivel játszik, mit ettek stb… Soha nem panaszkodsz a saját életedről. Pedig lenne rá okod, hiszen már nagyon régen élsz az utcán. (mi el se tudjuk képzelni, hogyan lehet ennyi év után még ennyire optimistán gondolkodni!)
Különösen boldogok voltunk, amikor mondtad, hogy nagyon szeretnél dolgozni, talán van is remény rá. Nem tudod az életedet a kutyák nélkül elképzelni, hiszen ők jelentik neked a családot. Aggódva meséltél egy kis kutyáról – még, baby! – akinek egy gonosz ember eltörte majdnem minden csontját. Természetesen elvitted az állatklinikára, ott megmondták őszintén, hogy reménytelen helyzetben van a kutya. Te mégis „haza”vitted – amit hazának nevezünk: a menhely – és ápolgattad. Minden kis javulásnak örültél, boldogan meséltél róla. Ma véletlenül mi is megismerhettük a kis kutyát – Rozsdásnak nevezed, mentél vele ismét orvoshoz.
Az emberek nagy része közömbösen elmegy mellettetek – ez nekünk nagyon fáj, hiszen ha mi se tudunk igazán segíteni, de mutatjuk a részvételünket legalább. Mindenki kerülhet hasonló helyzetbe, nagyon gyorsan le lehet csúszni a társadalom közepéről a szélére. Ez nem kizárólag rajtunk múlik. A veletek eltöltött percek hozzá tartoznak az életünkhöz, mi is örülünk, ha pár percig részt vehetünk az életetekben. A kiskutyákat nagyon jól megnevelted, hallgatnak rád. És ha leejtik a kis „kolbászt”, akkor rögtön felveszed, nehogy zavarjon valakit.
Örömmel látjuk, hogy néhány ember – ugyanúgy mint mi! – megáll, elbeszélget veled , megsimogatja a kutyákat és hoztak nektek valamit, ami nektek fontos.
Laci, nagyon erősnek látunk, ezért bízunk benne, hogy lesz fordulat az életedben.
Félünk a kemény téltől, félünk attól, hogy megfáztok!
Délután, amikor elmentek, nem is lehet látni, hogy ott voltatok, annyira tisztán hagyjátok el a helyet. Te magad is mindig nagyon ápolt vagy, nagyon rendesen fel vagy öltözve. Nagyon kívánjuk neked, maradj így, vigyázz nagyon magadra, a kutyák számítanak rád. Te vagy az ö családjuk.
Nagyon különleges ember vagy, sokat lehet tőled tanulni. Sok ember példát vehetne rólad. A mosolyoddal ajándékozzál meg továbbra is.
Köszönjük!
Évike és Eddi
