Felébredtem, tudom már miért, Volt hogy elhagytál. Arcod rég rejti még Őrzi még az óceán. Fagyos a fény a víz tükrén, Halvány árnyék látszik már… Egy mosoly tán. Mit itt hagytál, őrzi még az óceán. Csak még egy perc, ha így ölelsz A vihar is elmúlt tán. Mitől félsz?...
Egyik otthontalan társammal elhatároztuk, hogy útra kelünk Stuttgartba. Októberben erre sor is került, mivel otthontalanok vagyunk, így pénzünk nem igazán volt, ezért csak 2 db jegyet vettünk, azt is csak Kelenföldig, 90%-osat. Felszálltunk a Müncheni IC vonatra. Ez csak három helyen állt meg, így Bécsig eljutottunk, de ott kalauzváltás...
tovább
Likes
51 éves elvált vegyészmérnök vagyok – amolyan „mezei” mérnök – aki a válás utáni adok-kapok után, egy 26 m2-es józsefvárosi garzonlakásból jár be a munkahelyére. Ennyire futotta, de nem panaszkodom: csak van fedél a fejem fölött, van állásom, s ha már nem tudtam – nem igazán akartam – megváltani...
tovább
Likes
Itt ülök a gödörben. A láncos padon csöbörben. Várok és mi mást tehetnék? Bármi mást is nagyon szeretnék. Várok, várok türelemmel. Életem folyvást igennel. Tudom, egyszer felderül napom, Ha én is nagyon akarom. Várok, néha integetsz. Tudom Anya, Te szeretsz. Mobilom szól, felkapom. Hívásodat megint várom. 0
tovább
Likes
Zénó és Dorka már régóta együtt csavarogtak a világban. Zénó más volt, mint a többi kan. Nem volt erős, de Dorka mégis biztonságban érezte magát mellette, hisz az jóval idősebb volt nála, és ő felnézett rá. Dorka az idők folyamán összeszokott vele. Igaz, kezdett monotonná válni az életük, de...
tovább
Likes
2011. június 9-én a New York-i Husz János templomban megnéztem a Hellter Shelter című előadást, amely a New York-i Theater of the Oppressed (Elnyomottak színháza) és a templom színházi társulatának közös produkciója. Az előadás az elnyomottak színházának módszertanán alapult, amely a társadalmi színház Brazíliában kifejlesztett változata. Lényege, hogy a...
tovább
Likes
Szomorú az idő, szomorú az élet, nincsen semmi kedvem, remélem baj nem érhet. Bolyongok ázottan, egy kissé fázósan. Vizes kezem, lábam, de leginkább a hátam. Ázott ruha, ázott cipő, fejem fölött nincsen tető. Bolyongok én úgy lucskosan, száraz helyem hol találjam? Nem találok menedéket, száraz helyet hol megélek. szárítani...
tovább
Likes
A Fedél Nélkül lap terjesztése legtöbbször türelemjáték, hiszen óránként ötszáz és ezer közötti ember is elhalad mellettem, de mindössze öten-hatan vásárolnak újságot. Közben állandóan mondogatom a szövegemet, aszerint, hölgy vagy férfi megy el mellettem: Szép Jó napot hölgyem, Fedél Nélkülben versek, novellák olvashatók, vagy: Tisztelt Uram, Fedél Nélkülben versek,...
tovább
Likes
Amikor az angyalok kockát vetnek homo novusz nevű szervezetnek – nincs egyetértés – mire való? Sárba vissza? –vagy majd a hó? Az Urat azzal Ők rég nem zavarják, mint torzsalkodnak a kofa-vargák! Hiszen rég látják, látják végre kinek mitől kék a vére. Angyalok, Jóisten is belefásul, ki fekszik...
tovább
Likes
Pillanatnyilag Éppen (habár folytonosan) Perlekedem Fölösleges Vitákba keveredve Veled Egyszerűen Értelmetlen Veszítenem S győznöm Még kevésbé De egyszerűen Nem tűrhetem ( szerintem Te sem ) Amikor nem én Én S én… Perlekedhetem Büszkén Szüntelen Csak Veled Érted S értem Értünk S együtt Velünk Vagy nélkülünk Hogy megérthessük Miért is...
tovább
Likes
Nézem a holtat, azt a nyugodt testet, De csak háttérből, mikor titkon lested Gyermekként a pornót egy német adón, Úgy vagyok most itt a ravatalon. Félek, hogy meglátják, hogy megláttam őt, Félek, hogy ő is lát, gyorsan szenvedőt Játszok, aztán szégyenkezve a szemem megdörzsölöm Egy könnycseppre várva, de azért...
tovább
Likes
Hajnali félhárom van. Némán ülök az ágyam szélén, nem értem, miért ébredtem fel. A régen átélt jó- rosszemlékek úgy törnek rám, mint Torreádor a bikára. Mondogatom magamnak; ennek semmi értelme, de hiába. Szörnyű, hogy milyen távol még a reggel. De nemsokára itt az este és kezdődik elölről a kemény...
tovább
Likes
Egymaga támasza: önmaga istene, önmaga apja s nincsen idő: a barátait elhanyagolja, magába fordul; eléri a válaszokat, de magány a jutalma bár nem akarja, de nem lehet ingatag. Indulatába gondolatok települnek, elégnek. A szelleme néha megköti, formaköré kalapálja: a kútban a béka egy nagyot ugrik, a kút pereméig...
tovább
Likes
A kezed szorongat Fogva tart a szád a Szemed folyton fürkész Fogja markolja kéz A kezet mely meg azt Tartja szorosan épp Apró és zökkenő Simogatásokkal Becéz mind a kettő Kapaszkodik itt ma A kapaszkodás is De szökkenő a száj A szájra s vissza már...
tovább
Likes
Fenomenálisan üt, ver, dobol bennem minden, mind az összes megtelt véredény, a szállító hálózatban ritmikusan száguldva nyomul a vér, remeg, pulzál rázkódik a hálózat, csak mint tengeren, viharban gondola. az erek fala ernyed és feszül, olvad, fagy s ráül a dér… az ok jórészt Te vagy, s...
tovább
Likes
Egy áprilisi este megcsókolt a tavasz, örömtüzek gyúltak, megsimogattam a lágy napsugarat, az apám-szeme eget, az anyám-keze szellőt, még nem láttam őt, csak lilát és sötétet, és vöröset, vöröset- „.. a Parlament előtt egy ember elégett…” és lilát és vöröset, és sötétet, sötétet, „… egy anya kidobott három kisgyereket…”-...
tovább
Likes
A száműzött kertjében fekete romok halott angolpark dölyfös barna avaron tékozló disznók Skócia szelleme giccses kocsmát kíván lajtorját keres szürke felhőmedvék dörmögnek cselédlány körtéje tilinkót igéz érett vágy lopakodik szelíd zápor szendergő Szilénosz szamarát mossa szerettem Önt milady a határon juhnyáj legel hűtlen fűben ítél az Úr út szélén...
tovább
Likes
az utcák fehér fénye bebugyolálja a várost és a park ösvényei felett ott ahol ég a nyár feszülnek a füst vitorlái feláldozzuk szemérmünk a szűz kimerülten fekszik a szónoklat árnyékában ez a város oly jóképű valami oknál fogva talán a bordádból készült azon a bizonyos éjjelen együtt feküdtünk a...
tovább
Likes
Gulyás Márton rendező, a Krétakör Színház ügyvezetője ugyan még csak huszonöt éves, de minden kétséget kizáróan felnőtt a rá bízott feladatokhoz. Alaposságát igazolja, hogy egy karakter megformálásának hitelességéért három hétre az egyik szállóra is beköltözött. Kezdetben színész szeretett volna lenni, próbálta megfogalmazni a maga művészetét, amit akkor sikerült pontosítania,...
tovább
Likes
Vonz pokol, ég, de nem érsz se emitt, se amott soha partra; görcs ez a lét, a papír hasa izzik az éjjel a fényben, táncol a lámpa, ha fáj fejed, úgy az – a versnek a hantja… Mert nagy a tét: ez a szó? az a jó? ez...
tovább
Likes