Amikor az angyalok kockát vetnek
homo novusz nevű szervezetnek –
nincs egyetértés – mire való?
Sárba vissza? –vagy majd a hó?
Az Urat azzal Ők rég nem zavarják,
mint torzsalkodnak a kofa-vargák!
Hiszen rég látják, látják végre
kinek mitől kék a vére.
Angyalok, Jóisten is belefásul,
ki fekszik pucéran, ki ruhástul.
Ki vet tőrt, s kinek ki a párja?!
Rabló ulti, módi járja.
Egérutakat saját testre formáz
törvényalkotó, s ha feslik a máz,
gyilkost védi, a besurranót,
no meg? –no meg!!! – meg az adót.
Mikor az angyalok már kockát vetnek
ruhára, a jónak meg a szentnek
sem Isten segít, vakszerencse.
S az örökség? – egy tál lencse.
