454. szám Vers

Igazi Mikulás! 

Levelet  írtam a kedves Mikulásnak, Ha lehet, az ajtóm előtt igazit találjak, Kitettem a cipellőt, negyvenkettes méret, Ekkora Mikulást, ilyen nagyot kérek. Kicsit bíz’ csalódtam, eltévedt a postás, Ablakomba a kis csomagocskát hozták, Sok cukor volt benne, alma és datolya, Igazi Mikulás? Egy se tévedt oda. És Másokhoz? Én...
452. szám Vers

Rothadás

Rothadt almára hulljon a könnyed, sirasd aszfaltra rogyott álmod! Fintort mutatnak édeni zöldnek… robbanásokból csiholni lángot? Ki rikoltoz magára így átkot ahol a virág imát rebeg? Buzgárvágyak tankkal szórnak álmot?!  S a túlpartról vajon ki integet?   0
454. szám Vers

Rúgjon még…

Rúgjon még a nyár Forró kavicsokat Végig az utcákon, Széltében-hosszában. Tegye. Ha bánnám is, hiába. Már megérett őszre, télre E balga, konok szív, Melyet szüntelen körbe korbácsolnak erei, S ezért van, hogy valakin, – Hát kin, ha nem fogvatartóján – Kell dühét egészen, Pirulón kiélnie. 2011 október, második díj...
452. szám Vers

Zaffiros…

  Zaffiros csillagok kopott csillagok, harc: ragyogom itt az éji holdnak, köröttem asszonyok, a huhogó madár tekinteté-re, és röpke csókra, gondolatoknyi, röpke, bronzarcaink mezítelen asszony kezeimre                                  kövesedik, az éjszaka: érintéseink, a sötétre                                       ragyog csillagkupola, tört arany, álom, indulok egy temetésre, csontoknyi szavakat mormolok, …mint lopott csillagok. 0
455. szám Széppróza

Távol és közel

Messze van a templom, de a harangszó elér a kiserdőig. A nagy fenyő meghatottan hajol meg az ünnepi harangszó hallatán. Az angyalok hópelyheket hintenek a természet oltárára. Igazi ünnepi ruhát ölt a hókristályokkal díszített ezüstfenyő. Csend van – de a harangszó úgy öleli meg az alvó tájat, mint anya...
452. szám Vers

Elszakadtan

Összetörve hevert a teste, – szívem görcsben reszketett. Halkan súgtam, csonttá meredve: egy vérből való vagyok veled. A koszorúja: hósziromból, – koldusok között a mihaszna. Szívem szégyenkezve dorombolt, az övétől, alig pár araszra. Hogy ki volt ő, –megmarad talány, – lelke, vele együtt elporlott. Feküdt csak, daccal a zúzmarán,...
455. szám Vers

Éber a totál

  Néha mintha álmodnék valamit – totálisan ébren – csak mint egy gyengén visszhangzó emlék pillanatnyi hullámzó zöld tenger valaminek az illata mit almavirágnak hívnak ó lakni még egy darabig a szelekben nap melege színek szagok szállongó illatok S már megint itt újra az asszony Ó, ne gyászold a...
453. szám Riport

Úton-hazafelé – Beszélgetés Szerednyei Bélával

            Szerednyey Béla, Jászai Mari-díjas színművész 1981-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Sajnos akkor külföldön dolgoztam, így nem lehettem ott vizsgaelőadásán, amit csak azért említek, mert 1979 előtt a baráti körömmel rendszeresen jártunk az Ódry Színpadra vizsgaelőadásokra és fogadásokat kötöttünk egymás között, hogy vajon kire milyen színészi karrier...
455. szám Vers

Igazi Mikulás!

Levelet  írtam a kedves Mikulásnak, Ha lehet, az ajtóm előtt igazit találjak, Kitettem a cipellőt, negyvenkettes méret, Ekkora Mikulást, ilyen nagyot kérek. Kicsit bíz’ csalódtam, eltévedt a postás, Ablakomba a kis csomagocskát hozták, Sok cukor volt benne, alma és datolya, Igazi Mikulás? Egy se tévedt oda. És Másokhoz? Én...
453. szám Széppróza

A kocsmában

  Adaptálva az „Elloptak egy malacot” c. kisregényből Marci megbecsült polgára egy eldugott kis falunak, Hátsónak. Gazdálkodik. Felesége és három gyermeke a faluban járó vándorcirkusz előadására ment. Stresszes napjai vannak, ellopták egy malacát. Nézzük a majdnem szöveghű részletet: A kocsmában Marci barátunk egyedül maradt otthon. Gondolt egyet, elmegy a...
456. szám Interjú

?Szeretni kell az embereket!? – Csepregi Évával beszélgettünk

 „Szeretni kell az embereket!”         Csepregi Évával Orbán Anna (Tűzgyík) beszélgetett Minden napomat egy olasz keresztrejtvény megfejtésével indítom (hogy érezzem, még működik az agyam….). Aznap az „ÉVA” megfejtéséhez az volt megadva a vizszintes 3-nál : „Csepregi …, magyar énekesnő”.  Kora délután a barátnőm arról lelkendezett, hogy látott egy klassz...
453. szám Széppróza

Diploma

  A fiatalember hosszan, elnyújtott léptekkel haladt felfelé a meredek úton. Eleinte semmi sem foglalkoztatta üresben járatott agyát. Pedig nagy nap volt ez a mai! Hogy miért? Rövid történet, hamarosan fény derül rá. Sorra hagyta el a rácsokat, melyeken be-benézett, de a sötétség és a nyugtalan alvás miatti szemfájdalmától...
456. szám Széppróza

Szellembarátság

A két meggyötört szellem – Mogorva és Barátságra Vágyó /ő volt közülük a fiatalabb/ – ki tudja mióta, egy sűrű erdőben, egymás társaságában múlatták a büntetésként rájuk mért örök szellemlétet. Különböző okok miatt, de egyikük sem volt boldog, s az egymás iránti barátságukról – egyáltalán a barátságról – soha...
453. szám Vers

Őszinte ősz

Egy nagy fán születtem, de egyedül lettem, fejlődtem,  nevelkedtem, nagyon féltem, miért nem értettem, leestem. Lehullottként éltem az életem, fújt a szél, akár a falevelet. Fáról, miről lehulltam, egyedül voltam, vártam a tavaszt, sokáig vártam… és csak vártam. Jött egy nagy vihar, messzire repített, el sem hittem. Még ma...
456. szám Széppróza

Hol szórakozás, hol rabszolgamunka

A Sorstalanság című filmben kezdtem el újra statisztálni 2004-ben. Akkor már tíz éve voltam hajléktalan. Egy átmeneti szállóról jártam többedmagammal. Más szállókról is találkoztam ismerősökkel. Sőt a nagy létszámú jelenetekre külön buszokkal hoztak hajléktalan embereket az éjjeli menedékhelyekről. Őket a nap végén kifizették az ügynökeik, igaz ezért egy ezressel...
453. szám Vers

Hotel

bárki bemehet akárki megszállhat bármely városban bármely homályos időpontban a szeszélyes fátum nyugtázza léted este dögös díva éttermi romantika reggelre gót boltívek nőnek harangok zúgnak vízililiom csatornába csábít kávé helyett sört vedelsz édesen sugárzó lánykasereg keresztülnéz rajtad mint kámfor illansz a légbe karcsú combok csípők nélküled immár örökre isten...
456. szám Széppróza

Egy barátság 22 éve

A történet 1988.február 3.án kezdődig s 2011. júniusában lett egyelőre  vége. E neves napon jött az akkori munkahelyemre dolgozni Ilonka,  ki jómaga is fiatalka volt s nagyon kis csendes visszahúzódó. Én akkor már egy éve s egy napja ott lapátoltam a szenet s jómagam is még csak 15 és...
451. szám Széppróza

Talmi csillogások

Kérsz viszkit?                                                                                                                                                                                – Jöhet! – szólt szomorkás hangon a harminc év körüli barnára lesült férfi, meztelenül feküdt az óriási napraforgó fejekkel átszőtt bársony takaróval letakart széles kevereten, csak zokni volt rajta. A nyitott ablakokon át egy szaxofon édes-bús játéka szűrődött be. Este volt, már kigyúltak a csillagok.A nő elég rosszul nézett...
453. szám Vers

Dönthetek?

Időnként – bár ritkán, de úgy érzem a halál kis ördöge motoz. Bár bújkál, mégis súgja, – el kell vele mennem. Sicc innen kis mumus! Ha majd búcsúznom kell, megoldom, megoldja a sors. Te arról úgy is tudni fogsz! 2011 október, különdíj 0
456. szám Vers

Csillag-homály

Csillagod fénye, kihunyt egemen Vakult sötét régi fényed Oltáron áldozat, elvérzett szerelem. Csillag homályba ejtelek végleg. Az orgona néma, elhal a zsoltár Talán nem is szerettél, Talán nem is voltál. Csillag homályba ejtem nevedet Elsírtam már minden könnyemet. 0