A történet 1988.február 3.án kezdődig s 2011. júniusában lett egyelőre vége. E neves napon jött az akkori munkahelyemre dolgozni Ilonka, ki jómaga is fiatalka volt s nagyon kis csendes visszahúzódó. Én akkor már egy éve s egy napja ott lapátoltam a szenet s jómagam is még csak 15 és fél éves voltam. Ő áprilisban töltötte a 15. életévét. A főnök úgy gondolta kiegészítjük egymást, hiszen én pici tömzsi voltam s elégé lecsi-feccsi is, Ilonka vékony, magas, szótlan lány. Én mindig irigyeltem s sajnáltam, hogy nem vagyok legalább öt centivel magasabb. Így talán emiatt is lettünk olyan jó barátnők, a lényeg, hogy már egy hét múlva a főnők meg is jegyezte, na itt vannak a sziámi ikrek, mi jóleső érzéssel mosolyogtunk össze.(Nem voltunk s azóta se vagyunk leszbikusok – akkor még erről nem is hallottunk. ) Még a WC-re is ketten mentünk. Míg az egyik bement, a másik kint őrizte el ne lopják a zárt vasajtó ellenére. Így érte el Ilonkát az első nagy szerelem, amitől terhes is lett s a fiú keresztanyja megfenyegette, hogy kirugdalja a babát belőle s hagyja békén a srácot. Na az az ember is megérte a pénzét mert nem kiállt Ilon mellet hanem inkább átment másik műszakba. Szegény barátnőm sokat sírt, de végül elvetette a babát s azóta már el is felejtette, hogy az első gyermeke így járt. (Ezt nemrég tudtam meg) Közben a főnökség arra hivatkozva, hogy betöltöttük a 16 évet s kevés a másik műszakban az ember, áttették Ilonkát. De szerintünk amiatt, mert tényleg jó barátnők lettünk s mindent együtt végeztünk el. Sajnos a sors úgy akarta, hogy nekem is udvarolt egy srác, s mint kiderült még velem csak csókolózott Ilonnál többet kapott, s amikor mi szembesítettük emiatt még majdnem engem vert meg, hogy hazudok, s el akarom választani őket. Ilonka biztos sokat gondolkodott rajta, kinek higgyen, én annyit mondtam neki. Ha a barátságunk ennyit ér, hogy nem hisz nekem, hanem egy nős palinak, aki ezek szerint azt is hazudja, hogy válófélben van, akkor nincs értelme vitázni. Talán itt tört meg bennem először valami a barátságunk alatt, na meg a férfiakban. Talán egy hét se telt el mikor Ilonka feljött az én helyemre ahol dolgoztam s bo¬csá¬natot kért, hogy nem hitt nekem s szakított a pasival, mert kézen fogva látta a váló feleségével. Na ez a kaland sikeresen zárult s jó lecke volt neki is, hogy ki¬nek higgyen. Ő idővel újból szerelmes lett s meg is szülte az első lányát. Nagyon szép baba volt, én végig szurkoltam neki, de mire meglett a baba az apuka odébbállt. Ő gyesre ment s én is megismertem exférjem. Én is hamar szültem s így kicsit eltávolodtunk egymástól, de talán havi szinten beszélgetünk. Amikor meglátogattam őket, már egy boldog anyuka volt a pici lánnyal s az új pasival, aki istenítette mindkettőjűket, de főleg a csöppséget. Ilonka nagy sokára a srác unszolására, hogy imádja őket stb., elhatározta, hogy szül közös babát is. Pontosan 1év 4hónapra megszülte a közös lányukat. Az öröm pár napig volt, mert egy szép napon arra ment haza a dokitól a lányokkal, hogy a pasi lelépett, nincs cucc semmi. Minden szó nélkül. Én még most se értem, hogy tehette ezt, hisz tényleg imádta Ilonkát s az első lányt (talán mert nem fia lett?). Ilonka ott maradt a két pici lánnyal, gyerektartás nélkül.
A második lány apja csak 14 évesen akart a lányával találkozni, én most se értem, a lány miért kezdte el vele a kapcsolatot, látogatja az apját már négy éve rendszeresen. Persze gyerektartást most se fizet, holott tanul a lány. Vett egy pici lakást a szülei segítségével s abban éltek. Én közben elváltam így nem volt már lakás se, melléjük költöztem így ismét heppi volt minden. Sajnos én elköltöztem, mert az Ilonka apja agresszív ember lévén, sokat kötözködött velem s elegem lett. Ilonka élte a napokat jött egy férfi, kit odavett, mint élettársat, de kiderült, iszik, verekszik s emiatt szét is mentek. De addigra olyan adóságot csinált Ilon háta mögött, hogy el kellet adni a házat. A pasit végül kirúgta Ilon, de nagy árat fizetett, hisz sokszor megverte az az állat és pénz se volt, hisz ő nem dolgozott. Kértem, adja nekem el a házat, havi törlesztéssel megveszem. Ekkorra lett benne fürdő is, s jó kis kégli az, csak a teteje javításra szorult, de megvolt hozzá sok cserép s gerenda. Nem adta, mert kellet a pénz albérletre, valahol megértettem.
A meglepetés jó idő múlva derült ki hisz akkor mi megint messze kerültünk s alig találkoztunk. De egyszer meghívott mennyek le. Nézzem meg az új albérletét. Boldogan mentem, a látogatások havonta ismétlődtek, egyik ilyen találkozásnál mondta, hogy kibékült a pasival, kérdem melyikkel, hát az alkoholistával – leszokott az italról, mert majdnem meghalt s már nem agresszív. Volt korházban s most szeretné, ha az anyjához költöznének, hisz elférnek. Én mondtam Ilonák, gondolja jól meg, de elköltöztek, szerelmes volt a pasiba. A meglepetés az volt, kiderült a házat részletre adta el végül s épp nem adták meg neki a havi részletet. Ez nekem nagyon fájt akkor, de most már talán belátom, lehet az apja miatt hazudott, mert nem akarta hogy a szomszédja legyek ismét s hogy megint kötözködjön velünk. Telt az idő, egyszer jött az sms, terhes a Banditól, de nem akarja megtartani, nem jó a kapcsolatuk. Így mi megint közel kerültünk egymáshoz lelkileg. Már meg is volt az időpontja, mikor fekszik korházba, de aznap reggel a Bandi sírva ment hozzá s vitte a nővérét is, hogy tartsa meg, megváltozik, nem megy el napokra horgászni nélküle stb.
Ilonka mivel szerelmes volt belé, elhitte s visszaköltözött az anyósához talán 3 hónapos külön élet után, bár közben is találkoztak, így tudott terhes maradni. A terhesség elején minden jó volt, de kiderült, ikrek s fiuk, ez még nagyobb öröm lehetett volna. Erre ez az állat volt hogy kékre verte Ilonkát, újra eljárt. Ő meg a gonosz anyóssal és a két lánnyal élt egy lakásban, ahonnan boltba is alig mehetett. Meglettek a fiuk aranyosak szépek. A kapcsolatuk tönkrement, Ilon sírva hívott, adjak pénzt, kidobta Bandi a két lánnyal, a fiúkat nem hozhatta el. Én adtam, amennyit tudtam. S megkezdődött a huzavona a fiukért. Még pszichológushoz is vinni kellet az alig 16 hónapos gyerekeket Budapestre. Én kísértem őket, mert akkor már itt éltem egy jó ideje, s volt hogy három napot nálam aludtak mind az öten, s volt, hogy az ikrek tönkretették a 72 cm-es tévét, s nem balhéztam érte…
Nagy nehezen Ilonka nyerte meg a fiúkat s minden oké lett jó egy év után s addigra sok kölcsönkérésből tetemes pénz adóság lett. Elkezdte havonta törleszteni s egy darabig ment is ez, bár a saját pénzemért nekem kellet leutazni s nem számoltam azt se fel hogy pl. tízezret adott, abból ezres az út. S nem mentem üres kézzel se. Ezt azért írtam le, mert a végén érdekes lesz. Nem rég közölte Bandit kirúgták nem kap gyerektartást, így nem ad pénzt nekem, s ha így halad kisebb albérlet kell. Sokszor nem volt pénze kajára se, olyankor mindig tőlem kért, én meg adtam neki. Egy nap írta, megvan a végzés s kap majd 90 000 ft gyerektartást. Közben megszűnt a nyugdíj pénztár, így a központba kell utaznia, de nincs pénze, s ha nem akarja hogy ússzon a több, mint 200 000 ft, így megint tőlem kért. Én adtam, de mondtam neki, a villanypénzem volt. Ígérte visszaadja, keres albérletet s olcsóbba költöznek meg lett az albérlet, de ha nem ad 10 000 kauciót, nem tud költözni, hónap végén küldtem a pénzt. Közben kiderült, hogy ha nem költözik ki elsejéig, akkor mindkét helyre fizetni kell. én hülye megint fizettem a költözésüket, hogy ne kelljen két helyre fél-fél hót pluszba adni. Mikor elköltöztek, hónap közepén írt, Marika kórházban vagyok, nem ettem napok óta, pénzem nincs, küldj. Megadom fizukor. Fizetés előtt volt ez pár nappal, s azt mondtam, azt a pár napot kibírom. Előtte való nap írtam neki, Ilonka legalább azt a 25 000-et add meg, amit ebben a hónapban adtam, mert nagyon szarban vagyok. Válasz: 9 000-et adtál. Írtam, hogy ja, az volt hó elején de előtte hónapban is adtam, s azt mondtad, megadod együtt. Azt válaszolta, hogy 15 000-et tud adni, írtam neki, hogy annyiért lese megyek mert nincs időm s majd hétvégén megbeszéljük telón. Hívtam, nem vette fel, sms-ek után jött egy újabb, hogy Niki felteszi a pénzt hétfőn számládra, mert napszámban vagyok. Ezt akkor picit furcsásodtam,hisz már rég tette számlára. Írtam, oké, Hétfő hajnalban sms hangra ébredek, benne üzenet, nem jöttél a pénzért, elköltöttem. A vége az lett, írtam neki, dögölj meg, hisz én maradtam szarban s lassan villany nélkül. A tulaj megöl, ha megtudja. Írt még egy üzenetet, hogy ő soha nem írt nekem ilyent még akkor se amikor valamit kétszer adott meg, mert eltűnt a számla? Nem is értettem az üzenetet s azóta se értem, hiszen én adtam neki s igaz adogatott meg, de több, mint 200 000-rel még mindig jön. Azóta eltelt június, s biztos megkapta a 90 000 gyerektartást, eltelt július is, a nyugdíjpénztárt is megkapta biztos, én meg itt ülök, se tévé, se net, se telefon. Nem hív, nem ír. Én nem fogok neki írni, de tudom, hogy majd jön a sulikezdés, keresni fog, hisz ha jól tudom a fiuk is mennek.
Ha neki ennyit ért a 22 éves barátság, ám legyen, én nem zaklatom többet.
Ui. Hiányzik hisz csak ö volt nekem az igazi barátnőm s fáj hogy így lett vége hisz minden évben az évfordulóra olyan verset írtam neki hogy sokszor sírva írt vissza mert annyira meghatódott. Az utolsó szülinapi ajándéka azóta is a szekrénybe lóg s fáj látni, hogy nem őrül neki mikor átadom.
A második lány apja csak 14 évesen akart a lányával találkozni, én most se értem, a lány miért kezdte el vele a kapcsolatot, látogatja az apját már négy éve rendszeresen. Persze gyerektartást most se fizet, holott tanul a lány. Vett egy pici lakást a szülei segítségével s abban éltek. Én közben elváltam így nem volt már lakás se, melléjük költöztem így ismét heppi volt minden. Sajnos én elköltöztem, mert az Ilonka apja agresszív ember lévén, sokat kötözködött velem s elegem lett. Ilonka élte a napokat jött egy férfi, kit odavett, mint élettársat, de kiderült, iszik, verekszik s emiatt szét is mentek. De addigra olyan adóságot csinált Ilon háta mögött, hogy el kellet adni a házat. A pasit végül kirúgta Ilon, de nagy árat fizetett, hisz sokszor megverte az az állat és pénz se volt, hisz ő nem dolgozott. Kértem, adja nekem el a házat, havi törlesztéssel megveszem. Ekkorra lett benne fürdő is, s jó kis kégli az, csak a teteje javításra szorult, de megvolt hozzá sok cserép s gerenda. Nem adta, mert kellet a pénz albérletre, valahol megértettem.
A meglepetés jó idő múlva derült ki hisz akkor mi megint messze kerültünk s alig találkoztunk. De egyszer meghívott mennyek le. Nézzem meg az új albérletét. Boldogan mentem, a látogatások havonta ismétlődtek, egyik ilyen találkozásnál mondta, hogy kibékült a pasival, kérdem melyikkel, hát az alkoholistával – leszokott az italról, mert majdnem meghalt s már nem agresszív. Volt korházban s most szeretné, ha az anyjához költöznének, hisz elférnek. Én mondtam Ilonák, gondolja jól meg, de elköltöztek, szerelmes volt a pasiba. A meglepetés az volt, kiderült a házat részletre adta el végül s épp nem adták meg neki a havi részletet. Ez nekem nagyon fájt akkor, de most már talán belátom, lehet az apja miatt hazudott, mert nem akarta hogy a szomszédja legyek ismét s hogy megint kötözködjön velünk. Telt az idő, egyszer jött az sms, terhes a Banditól, de nem akarja megtartani, nem jó a kapcsolatuk. Így mi megint közel kerültünk egymáshoz lelkileg. Már meg is volt az időpontja, mikor fekszik korházba, de aznap reggel a Bandi sírva ment hozzá s vitte a nővérét is, hogy tartsa meg, megváltozik, nem megy el napokra horgászni nélküle stb.
Ilonka mivel szerelmes volt belé, elhitte s visszaköltözött az anyósához talán 3 hónapos külön élet után, bár közben is találkoztak, így tudott terhes maradni. A terhesség elején minden jó volt, de kiderült, ikrek s fiuk, ez még nagyobb öröm lehetett volna. Erre ez az állat volt hogy kékre verte Ilonkát, újra eljárt. Ő meg a gonosz anyóssal és a két lánnyal élt egy lakásban, ahonnan boltba is alig mehetett. Meglettek a fiuk aranyosak szépek. A kapcsolatuk tönkrement, Ilon sírva hívott, adjak pénzt, kidobta Bandi a két lánnyal, a fiúkat nem hozhatta el. Én adtam, amennyit tudtam. S megkezdődött a huzavona a fiukért. Még pszichológushoz is vinni kellet az alig 16 hónapos gyerekeket Budapestre. Én kísértem őket, mert akkor már itt éltem egy jó ideje, s volt hogy három napot nálam aludtak mind az öten, s volt, hogy az ikrek tönkretették a 72 cm-es tévét, s nem balhéztam érte…
Nagy nehezen Ilonka nyerte meg a fiúkat s minden oké lett jó egy év után s addigra sok kölcsönkérésből tetemes pénz adóság lett. Elkezdte havonta törleszteni s egy darabig ment is ez, bár a saját pénzemért nekem kellet leutazni s nem számoltam azt se fel hogy pl. tízezret adott, abból ezres az út. S nem mentem üres kézzel se. Ezt azért írtam le, mert a végén érdekes lesz. Nem rég közölte Bandit kirúgták nem kap gyerektartást, így nem ad pénzt nekem, s ha így halad kisebb albérlet kell. Sokszor nem volt pénze kajára se, olyankor mindig tőlem kért, én meg adtam neki. Egy nap írta, megvan a végzés s kap majd 90 000 ft gyerektartást. Közben megszűnt a nyugdíj pénztár, így a központba kell utaznia, de nincs pénze, s ha nem akarja hogy ússzon a több, mint 200 000 ft, így megint tőlem kért. Én adtam, de mondtam neki, a villanypénzem volt. Ígérte visszaadja, keres albérletet s olcsóbba költöznek meg lett az albérlet, de ha nem ad 10 000 kauciót, nem tud költözni, hónap végén küldtem a pénzt. Közben kiderült, hogy ha nem költözik ki elsejéig, akkor mindkét helyre fizetni kell. én hülye megint fizettem a költözésüket, hogy ne kelljen két helyre fél-fél hót pluszba adni. Mikor elköltöztek, hónap közepén írt, Marika kórházban vagyok, nem ettem napok óta, pénzem nincs, küldj. Megadom fizukor. Fizetés előtt volt ez pár nappal, s azt mondtam, azt a pár napot kibírom. Előtte való nap írtam neki, Ilonka legalább azt a 25 000-et add meg, amit ebben a hónapban adtam, mert nagyon szarban vagyok. Válasz: 9 000-et adtál. Írtam, hogy ja, az volt hó elején de előtte hónapban is adtam, s azt mondtad, megadod együtt. Azt válaszolta, hogy 15 000-et tud adni, írtam neki, hogy annyiért lese megyek mert nincs időm s majd hétvégén megbeszéljük telón. Hívtam, nem vette fel, sms-ek után jött egy újabb, hogy Niki felteszi a pénzt hétfőn számládra, mert napszámban vagyok. Ezt akkor picit furcsásodtam,hisz már rég tette számlára. Írtam, oké, Hétfő hajnalban sms hangra ébredek, benne üzenet, nem jöttél a pénzért, elköltöttem. A vége az lett, írtam neki, dögölj meg, hisz én maradtam szarban s lassan villany nélkül. A tulaj megöl, ha megtudja. Írt még egy üzenetet, hogy ő soha nem írt nekem ilyent még akkor se amikor valamit kétszer adott meg, mert eltűnt a számla? Nem is értettem az üzenetet s azóta se értem, hiszen én adtam neki s igaz adogatott meg, de több, mint 200 000-rel még mindig jön. Azóta eltelt június, s biztos megkapta a 90 000 gyerektartást, eltelt július is, a nyugdíjpénztárt is megkapta biztos, én meg itt ülök, se tévé, se net, se telefon. Nem hív, nem ír. Én nem fogok neki írni, de tudom, hogy majd jön a sulikezdés, keresni fog, hisz ha jól tudom a fiuk is mennek.
Ha neki ennyit ért a 22 éves barátság, ám legyen, én nem zaklatom többet.
Ui. Hiányzik hisz csak ö volt nekem az igazi barátnőm s fáj hogy így lett vége hisz minden évben az évfordulóra olyan verset írtam neki hogy sokszor sírva írt vissza mert annyira meghatódott. Az utolsó szülinapi ajándéka azóta is a szekrénybe lóg s fáj látni, hogy nem őrül neki mikor átadom.