Szélnek nevezzük a légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlását, amelyet helyi nyomáskülönbségek hoznak létre. A szél mindig fúj, sebességet méter per szekundumban mérik, vagy a hajózásnál a Beaufort-skálás beosztás szerint osztályozzák. A nyugati szelek hatalmas íveket futnak, amelyekből ciklonok alakulhatnak ki és anticiklonok. A keleti sarki szelek egy-egy...
Vagy negyed óráig! Megrögzött szokásomhoz híven huppantam le fővárosi Batthyány teret körül övező nem kimondottan megérdemelt pihenésre alkalmas padok egyikére. Lehuppantam, de inkább lezuhantam! Sok kilométeres magamra erőltetett gyaloglás fáradtságával. Közel hetven évesen, nadrágom alatt fáslival „titkolt” lábbal. Még tovább fokozva a látottakat: történelmi tornyok bűvkörében ültem. Jobbról a...
tovább
Likes
kemencepadka mellé ül borzas lénye átlényegül halk decemberi verejték istene a zsinórmérték zakózsebben kék áfonya parttalan tó büszke lánya elmosódott barna képen félmosoly vibrál setéten hóbefútta úton szánja elakad ezüstje bánja lágy holdsugárnak homály fut árnyék sajnálja az adut ősz barátném titoktalan táncunk se hentereg holtan 0
tovább
Likes
Élt egyszer a svájci Alpok lábainál egy szórakozott, vagyis inkább zakkant genetikus, biológus, kémikus professzor. Egykoron Genfben dolgozott egy hiper-szuper kutatóközpont kutatásokért felelős vezetőjeként. Csakhogy időközben ahogy öregedett egyre többször elfelejtett vagy összekevert valamit. Ezért több mint 30 évnyi szolgálattal a háta mögött, érdemei elismerése mellett kirúgták, azaz korengedménnyel...
tovább
Likes
A Láncfűrészes Ember félbevágta bimbózó álmainkat. Halált hozó volt a durva ébredés. Letört, csonkán száradó ágaink a legelőn most ég felé merednek megannyi célját vesztett, végső tőrdöfés. 0
tovább
Likes
Múltam mély kút, már nincs kiút, valahol lenn a mélyben, poshadt vizében gyűrűzik jövőm. Elmondanám, de félek, nincs időm. Kétségek közt, kényszerpályákon élek, – álom volt csak, hogy egyszer még letérek. Jaj istenem, szólj rám! Mit is beszélek… Megjelent a szerző Bánom is én című kötetében. 0
tovább
Likes
Harmat hinti az őszi legelőt ködből lecsapódó cseppek csengenek hamvába holt álmokban szunnyad a vidék pókhálóba gabalyodott eszmék lengenek… Mindent megül a tunya ősz köd a csordás kezében táncot jár a kés… és a sároslábú teheneken közben úrrá lesz a csöndes csüggedés. 0
tovább
Likes
Eddig és ne tovább Mondanám De mikor hajnalán Melyik éjszakán Őrlődöm Vigyázom szavaim Ki ne csússzanak Préselt ajkaim Vicsorán Elég volt Sóhajtám Árvult éjszakák hajnalán Pirkad Gyöngyöző homlokom Ott belül Megy tovább Egy szóra rímelve A szó rest, és kifakult Ismétli önmagát Mit sem tanult Azon az éjszakán Nincs...
tovább
Likes
Pökhendi puffadt úr pénzét számolta, A kisimult pénzek egymás mellett büszkén álltak.. Kettő Mátyás között kíváncsian várt egy Rákóczi. A várakozás korai volt. Ráncos kéz a helyére tette. A pénz szerelmese finoman lépkedett, percenként zsebét cirógatta, melyben a királyok utaztak. Sarokhoz érvén kócos kisfiú várta, koszos arcát a pökhendi...
tovább
Likes
A pillanat, akár a porhó száll a széllel, kavarog súlytalan. Megpihen a vállaimra ülve, fehérre festi ritkuló hajam. Bebújik a kabát nyitotta résen, józan, hideg. Hallgatja lázas lüktetésem. Túl sok belőle, fázom. Lesöpröm egy kapualjhoz érve, fölösleges, tovább nem cipelem. Egy gondolatra megáll a kezem. A pillanat, akár a...
tovább
Likes
Nem tudott semmit csinálni. De szó szerint. Valamit mindig csinált. Minél nagyobb volt az adott dolog, annál könnyebben boldogult azzal, hogy ne csinálja. Szinte első-osztályúan csinálta, hogy nem fedezi fel a hidegfúziót, az AIDS ellenszerének fel nem találását is remekül csinálta, de az olyan apró dolog, mint például, hogy...
tovább
Likes
Szavakkal mondok semmit neked, S te ezt az ürességet elhiszed. Hazudok csillagot az égről, Pirosat mondok a fűszagú zöldről. A kezedet fogom, de másét érzem. Ha meglátlak téged – másért remeg a térdem. – De te vagy csak nekem, S púp én terajtad. 0
tovább
Likes
Előttem van észak… Napok óta megállás nélkül esik a hó. A képen ez látható. Bár itt előttem lábnyomoknak kellene lenniük, de már azokat is beeste a hó. Ha lenézek a lábamra, tisztán látszik, hogy tele van a hócipőm is. Szóval előrefelé nincs mit nézni. Pillantsunk balra. A távolban, a...
tovább
Likes
Hogy miközben öltözöm, Mire gondolok… Ablakomhoz állok, Várom a Napot, Kérem nevessen rám, És látom mosolyog!… R.: Mindíg-mindíg mosolyogj rám, Mindíg-mindíg mosolyogj rám! Elindulok hozzád, és Arra gondolok, hogy Percek múlva Nálad Egy Napot csókolok! Ajtód előtt állok, Várom nyisd ki már, Első szavam hozzád: –Kérlek nevess...
tovább
Likes
a kávé a koffein túloldalán a világ iszonysúllyal nyom az elmének látása túl élessé vál – belső szerveid rámcsavarodva tiszta iszony – képzelt, valósnál súlyosb jelenléted Munch-tól a sikoly körültem a lét nyomorúsága éhes beállt belőtt emberek torzak kívül belül csúfak ereimben tűzként száguld a szerelem érted s a...
tovább
Likes
Az emberiség problémái közt kutatva, azokat rendszerezve egy első olvasatra bizton furcsán ható megoldási javaslattal állok elő. Előtte azonban néhány gondolat, kiindulási pontnak. (Premissza, ha úgy tetszik, hogy az édesebben bizsergeti az agy tekervényeit.) Minden ember egyenlő, mert ugyanaz az őse jött le a fáról, és mi másnak tekinthetnénk,...
tovább
Likes
az őszi nap unottan kérdez vége a szüretnek messze a kikötőben bárkák matrózok rumos csókjára cédák alkusznak száz pezeta reggelig nem elég lucifer száz gondolán bankettet ad száz harang zúg lagzit pestist szakadt háló parti szélben szárad száz tenger száz hullám súgja India rád vár Cristóbal Szűz Mária ma...
tovább
Likes