Éltem én már eleget,
Hideget és meleget.
Zúdítottak rám az évek
Mit hőbörgök, mit mesélek
Süket duma kit érdekel,
E szöveggel mit érhet el?
Óra számra ki ezt nyomja,
Embereknek más a gondja.
Megérni a holnapot,
Mit az élet ellopott.
Fenntartani önmagát
És azt a sok nyavalyát
Elviselni nap, mint nap
És ha majd fűbe harap
Ne dobják a szemétdombra,
Ássák abba a bokorba,
Hol élete az életét,
Eltűrte a végzetét.
Elesetten, megalázva
Vad viharos éjszakába
Egymagába, boldogtalan
Egy keserű hajléktalan.